Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, akinek beton biztosan megvan a hétfő esti programja a következő jó néhány hétre, most, hogy végre újra kezdődik a harc a Vastrónért Westeros mesésen mocskos világában. Ma már rengeteg sorozat közül válogathatunk, mindenki megtalálhatja az ízlésének és érdeklődésének leginkább megfelelő darabot, egyre magasabb a színvonal, melynek alapvetően két oka van, a nézők egyre növekvő minőségi elvárásai, és az, hogy a tehetséges filmesek egyre inkább a tévék felé veszik az irányt, mert beleuntak a középszerű mozik gyártásába. A Trónok harca magasan piacvezető tud lenni ebben a szegmensben, óriási a hype körülötte, a színészek pedig sorra kapják a lehetőségeket a filmvásznon (változó sikerrel, de ez más lapra tartozik), a nézettség hihetetlenül magas, szakmai díjak tömegét vihetik haza az alkotók, vagyis fennen szárnyal a hét királyság vértől és szextől csatakos sztorija. Valószínűleg mindenkinek megvan a saját története arról, hogyan vált függővé (az enyém nagyon egyszerű, a húgom addig mesélt csillogó szemekkel az első évadról, hogy gondoltam, néhány perc erejéig belenézek, és naná, hogy azóta nem hagytam ki egyetlen részt sem, és természetesen az összes könyv beszerzésre és elolvasásra került), és mivel mindannyian ebben a cipőben járunk (aki nem, az magára vessen), vegyük szépen sorra, miért is várjuk epekedve, hogy közelegjen az évadnyitó George R. R. Martin fantáziabirodalmában.
1. Egy menő sorozatról van szó
A világ és a gyarló emberi természet már csak ilyen, ami cool, azt látni kell! Manapság minden erről a sorozatról szól, egy-egy epizód után minden online fórum kitárgyalja, hogy milyen benyomásokat szerzett róla (és mindig van valaki, aki elspoilerezi a történetet, ezért aki hozzám hasonlóan este nézi meg az aktuális részt, dühönghet rendesen). A színészekről és az íróról minden apró információmorzsát megosztanak a vonatkozó filmes (és bulvár) oldalak, esélye sincs annak, aki le szeretne maradni a legfrissebb hírekről. Dübörög a marketinggyár, ami nyilván önmagában nem lenne elegendő ahhoz, hogy már a hatodik évadot várjuk a centit vagdosva, de azért kell az HBO profi stúdióháttere is ahhoz, hogy az érdeklődést fenn tudják tartani a sorozat iránt egy olyan tévés világban, ahol végtelen számú impulzus éri a nézőt.
2. Összességében jó a színvonal
Nem zseniális, de összességében tudja tartani azt a színvonalat, amelyet a rajongótábor elvár tőle. Ebbe belefér egy-két gyengébb rész is, mert amíg olyan jeleneteket kapunk, mint például a Másokkal vívott (amúgy dramaturgiailag nem túl acélos) csata, addig hajlamosak vagyunk megbocsátani a kisebb-nagyobb döccenőket. Minden évad végére kapunk egy gyomrost, és már megszoktuk, hogy kicsit nehezebben indulnak be az események, hogy aztán az évad közepe felé nemcsak a látvány, de a tartalom is szárnyakat kapjon. És amúgy is túlságosan megszerettük már a sorozatot, az életünk részévé vált, nagyon mellé kell nyúlnia az alkotóknak ahhoz, hogy kaszát kapjon tőlünk a sárkányokkal tűzdelt, középkori véres romantikával átitatott történet.
3. Jó az alapanyag
George R. R. Martin nem futott be nagy karriert sorozatíróként, de megtanulta a szakmát, melynek köszönhetően olyan könyveket tudott letenni az asztalra, amelyek érdekesek, izgalmasak, hatásvadászok, de nincsenek híján a mélységeknek (nyilván a fantasy műfaján belül kell ezt érteni). Nem véletlenül arattak nagy sikert az olvasók körében, a producereknek nem kellett feltalálniuk a spanyolviaszt, az ő zsenialitásuk abban rejlett, hogy tévére tudták adaptálni a történetet úgy, hogy több évadon át se lankadjon a nézők figyelme a hét királyságban zajló események iránt.
4. Nem sajnálják a pénzt a kivitelezésre
A sárkányoknak és a látványos csatáknak ára van,a magas szintű CGI nélkül a sorozat nem tudná elvinni a nézőket ebbe a fantasztikus világba úgy, hogy ne essen le az álluk folyamatosan. A csodák ma már nemcsak a filmvásznon váltak a mindennapok részévé, már a tévében is elvárjuk, hogy ne csak a lelkünket, hanem a szemünket is jóllakassák az alkotók. Az HBO-nál nyilván nem kockás papíron számolták ki, mennyit ér ér meg nekik az, hogy legyen egy vezető sorozatuk, meg is adják a módját, mi pedig méltán várhatjuk az újabb lenyűgöző képsorokat a nemsokára induló újabb évadban.
5. Sok benne a szex és a csatajelenet
A legelemibb ösztöneinkre épít a sorozat, és nagyon jól teszi. Mert persze rengeteg intelligens és okos okot fel tudunk sorakoztatni, ha megkérdezik tőlünk, hogy úgy mégis miért éppen ezt a sorozatot nézzük a sok közül, de persze csak csendben és magunknak valljuk be, hogy imádjuk nézni, ahogyan gátlások nélkül döntögetik a tabukat az alkotók. Volt itt ugye vérfertőzés, halott gyermek mellett kivitelezett aktus, hogy csak a legkirívóbb eseteket említsem, és ki tudja, mi vár még ránk a jövőben (mondjuk egy Más és egy ember között még nem volt szex, de szerintem nem kell ötleteket adnom az íróknak, elég mocskos a fantáziájuk szerencsére). Ami pedig a csatajeleneteket illeti, nem, nem vagyunk perverzek, csak szeretjük a véres történeteket, mert imádunk borzongani (ez sem velünk történt hála istennek, atyaég, mekkora mázli, hogy mások érnek ilyen rémes véget), és lássuk be, ezen a téren nem szenvedünk hiányt, Westeros-ban eléggé vérgőzösen telnek a hétköznapok, nemde?
6. Kiszámíthatatlan a szereplők sorsa
Ki gondolta volna, hogy Sean Bean fejét csak úgy le fogják vágni? Havas John tényleg meghalt? Fogalmam sincs sajnos, a könyvsorozat ott ért véget, ahol az előző évad, innentől kezdve már gyakorlatilag bármi megtörténhet. Szerencsére. Mert legalább most már mindenki izgulhat, ugyanis itt nem érvényesek az általános szabályok, egyetlen szereplő sincs biztonságban, bárki bármikor eltűnhet a történetből, amivel a feje tetejére állítja az események menetét. Szerintem határozottan jót tesz a franchise-nak, hogy ezután elválik egymástól a könyv és a sorozat, nincsenek előre látható fordulatok, immár minden epizód a meglepetés erejével fog hatni azokra is, akik már olvasták a könyveket. Én részemről azért szorítok, hogy a sárkányok anyja kerüljön a Vastrónra, de ki tudja, ki fogja uralni a hét királyságot, mire a történet végére érünk.
7. Érdekes és szerteágazó a történet
Rendkívül sok karaktert mozgatnak az írók, igazi királydrámának vagyunk a tanúi, de a hatalomért való kegyetlen harc közepette az egyes emberi sorsokat is megismerhetjük, minden fontosabb szereplő megkapja a neki dukáló játékidőt. Rengeteg szálon zajlanak az események, egy idő után már nagyon kell figyelni, hogy ki kinek a kije, igazi családregény ez, sok nemesi família életét kísérhetjük figyelemmel, de a közrendbéliek és a középréteg is képviselteti magát ebben a különleges világban, ahol az élet néha szép, de általában halálosan veszélyes. És ilyen körülmények között kell küzdenie mindenkinek a számára szebb holnapért, hát csoda, hogy annak ellenére kíváncsiak vagyunk a szereplők sorsára, hogy van közöttük olyan, aki a pokolra kívánunk már évadok óta?
8. Sok műfaj keveredik benne
Van itt romantika, dráma, humor, dicsfénytől övezett lovagok, akiknek a páncélján egyre nagyobb rozsdákat vet az évadok mocska, állatain dögös lovasúr, ambiciózus királylány, és megannyi különös szerzet, és természetesen iszonyatos keverés, melynek a legfőbb célja az áldottan átkozott Vastrón, amely a széthullott birodalmat jelképezi. A széles fantáziaország egy sohasem volt középkorba visz el bennünket, és az a legnagyobb varázsa, hogy éppen a megfelelő arányban váltogatja a különböző műfajokat, amikor éppen elábrándoznánk, jön egy olyan vérforraló csatajelenet, hogy attól koldulunk. Mert mi így szeretjük, és néző akarata szent a sorozatot gyártó csatornánál.
9. Dögösek a szereplők
Blogon belül az idegbajba tudom kergetni a fiúkat azzal, hogy mindig azon sápítozom, Tyrion karizmatikus apukájának végzetének nem túl fennkölt beteljesülése óta nincs egy igazán jó pasi a sorozatban. Havas John sincs már életben (mondjuk nekem ő is túlságosan tejfelesszájú volt, éppen elkezdett volna igazán férfiasan viselkedni, aztán tessék, mi történt vele), azt pedig még mindig nem tudtam kiheverni, hogy kedvenc khalom már a túlvilágon vágtázik bele a végtelenbe (reménytelenül romantikus alkat vagyok, tudom én, de hát lányból vagyok, ez van). Remélem, ebben az évadban végre lesz egy igazán dögös pasi, akiért újra doboghat a csalfa női szív, miközben a férfi nézők sem maradnak csábos színésznők nélkül. A sorozat főleg ismeretlen arcokkal kezdett (nyilván költségtakarékossági okokból), akik mára már igazi sztárok lettek. Mindannyian remekül játsszák a szerepüket (Jason Momoa felejthetetlen), majd elválik, hogy a sorozaton túl is képesek lesznek-e megismételni a sikereket. Szerencséjük van, mert jól megírt karaktereket kelthetnek életre, de a jó színészi alakítások nélkül a sorozat elveszítené egyik legnagyobb vonzerejét.
10. Minden munkafázisra odafigyelnek az alkotók
Jó forgatókönyv nélkül nincs sorozat. Önmagában ez még nem lenne elég ahhoz, hogy sikeres legyen az újabb évad, de ez az alapja mindennek. A profi gyártásvezetés szintén elengedhetetlen, nagyon jól kézben kell tartania a producereknek minden munkafázist az előkészítéstől a forgatáson át a vágásig, a zenéig, különben nem fogják tudni hozni azt a színvonalat, amelyet a nézők elvárnak tőlük, és a semmibe vész az elmúlt évek megfeszített munkája. Nagyon sok apróságból tevődik össze a mindent elsöprő siker, kőkemény munka megtartani ezt az eredményt, és csak remélni tudjuk, hogy a csúcson fogják tudni abbahagyni az alkotók ezt a jó kis sorozatot, és nem csalódás lesz a vége, hanem sok-sok év múlva is könnyes szemekkel fogjuk emlegetni a kedvenc jeleneteinket belőle. És most már tényleg nem kell sokat aludni, végre újra kezdődnek a kalandok, lehet bekészíteni a nasit, kutyát, macskát, családtagot, kinek mi akad otthon, és újra bele lehet merülni a Vastrónért folyó küzdelem véresen mocskos és mégis olyannyira vonzó eseményeibe. Már nagyon ideje volt, hosszú volt a böjt a legutóbbi évad vége óta, ugye?