A tavalyi év legordasabb buktája a Veszettek volt, Goda Krisztina filmje csúnyán elhasalt a mozikban. Az ehhez vezető okok taglalását meghagynám másnak, én csak nagyon szomorú voltam, hogy a tehetséges rendezőnő idáig jutott, mivel az első filmjét nagyon szerettem egykoron, ezért búfelejtőnek újráztam. Nos, azt kell mondanom, hogy egy cseppet már eljárt felette az idő, de még ma is nagyon szórakoztató tud lenni, ami nem kis fegyvertény a 2000-es évek magyar vígjátékainak ismeretében. Mostanában amúgy is többször szóba kerül ez alkotás, a királyi tévében a Schell Judit és Csányi Sándor főszereplésével a Csak színház és más semmi címmel futó sorozat kapcsán (amelyet eddig időhiány miatt sajnos még nem láttam, ezért nem tudok róla véleményt mondani), amelyben elég sok átfedés mutatkozik ezzel az alkotással (már csak azért is, mert Goda Krisztina írta hozzá a forgatókönyvet).
Dóra (Schell Judit) 32 éves színházi dramaturg, és nagyon nincs szerencséje a férfiakkal. Belefárad a folyamatos kudarcokba, és úgy dönt, neki nem kell egy rumlis kapcsolat, egy pasit keres csak, akivel összehozhatna a gyereket, akit majd fel fog nevelni egyedül. Természetesen azonnal felpezsdül a szerelmi élete, és meglepő módon minden férfi komolyan tervez vele, miközben az ő egyetlen vágya, hogy csak szex legyen közöttük és más semmi....
Mára már lecsengett a hazai mozikban a Bridget Jones mánia következtében előtérbe került szingli filmek kora (pedig maga a jelenség nagyon is élő, de a filmesek érdeklődése más irányba fordult), azonban a 2000-es évek közepén rendkívül divatos volt a téma. Az Állítsátok meg Terézanyut könyvben remek volt (aki nem olvasta még Rácz Zsuzsa művét, annak nagyon erősen tudom ajánlani), a filmadaptáció azonban nem lett az igazi, Goda Krisztina viszont nagyon szórakoztató mozit hozott össze a műfajban, hatalmas siker lett első rendezése, köszönhetően elsősorban a jó forgatókönyvnek és a színészeknek.
Durván jól kezdődik a történet, nem hétköznapi helyzet, hogy egy lány egy szál semmiben az erkélyen ragad, és végig kell araszolnia több emelet magasan egy nem túl széles párkányon azért, hogy egy teljesen ismeretlen fiatalember lakásában landoljon. Azt hiszi, soha többet nem találkoznak, azonban természetesen a munka összehozza őket, a Veszedelmes viszonyok színházi változatának próbái közben hihetetlen érzelmi hullámvasútba kerülnek a főszereplők, a szerelmi szálak összegabalyodnak, hogy aztán a végén egy szintén nem mindennapi szerenáddal érjenek véget. A film eleje és vége zseniálisan jó a saját műfajában, kár, hogy a köztes játékidőben nem sikerült mindvégig fenntartani az érdeklődést, de nagyrészt szórakoztató marad a történet így is, nincs komoly hiányérzete a nézőnek. Látszik, hogy a rendezőnő Amerikában tanulta a szakmát, az ottani romantikus filmek paneljei köszönnek vissza a Csak szex és más semmiben, de szerencsére jól sikerült hazai viszonyokra adaptálni a történetet. Habár a happy end egyetlen másodpercre sem volt kérdéses, mégis sikerült szórakoztatóan eljutni a végkifejletig, komolyabb üresjárat nélkül. Kár, hogy időnként kicsit leül a történet, de mindig tovább tud lendülni, ha nem is születtek örökbecsű mondatok, jókat lehet derülni a szövegen.
A karakterek jól el lettek találva, van nekünk egy alapvetően visszafogott főszereplőnőnk, aki csak egy normális kapcsolatot akar, és pont akkor kapja meg, amikor már lemondott róla. A nőcsábász színészről is kiderül, hogy korántsem olyan felszínes, mint ahogyan azt mindenki gondolja róla, az überdögös barátnő élete sem fenékig tejfel, az unalmas, de megbízható zenész unalmasan egyszerű, a török Alinak nemcsak az akcentusa, az izomzata is figyelemreméltó (nőként itt kell megjegyeznem, hogy Csányi Sándor - na és a popsija - sem megvetendő, az urak pedig megkapták Dobó Katát, úgyhogy szavuk sem lehet), mindezt sikerült megfűszerezni a színház titokzatos és feslett világába történő bepillantási lehetősséggel, vagyis profi munka a forgatókönyv.
Soha rosszabb első filmet. Goda Krisztina annak idején friss szellőt hozott a magyar moziba ezzel az abszolút közönségbarát romkommal, amely bevallottan szórakoztatni akar, azt viszont nagyon jól teszi. Mára már kicsit jobb minőségű alkotásokhoz van szerencsénk, de a műfajban nekem máig nagy kedvencem ez a bájos alkotás, amelyet csak szeretni lehet, minden hibája ellenére.
Schell Judit tökéletes választás volt a főszerepre (habár eredetileg Zsófi szerepére szemelték ki, de szerencsére időben meggondolták magukat az alkotók), jó színésznő, aki életet tudott lehelni Dóri alakjába. Csányi Sándor (akinek eredetileg szintén más szerepet szántak) nem vette magát túl komolyan, ami nagyon jót tett a filmnek (és nélküle nem működött volna a Kontroll-os poén a metróban). Dobó Katának nem jött össze Amerika, nagyon kellett neki az a siker, amelyet ebben az alkotásban aratott, Gesztesi Károly szokás szerint kiváló volt, az én kedvencem mégis Czapkó Antal Alija volt.
Őszintén remélem, Goda Krisztina kedvét nem vette el a filmezéstől a Veszettek bukása, mind íróként, mind rendezőként sok alkotással fog megörvendeztetni még bennünket, hiszen nagyon tehetséges alkotóról van szó, aki nem írta ki magát a magyar filmiparból egyetlen csúfos kudarc miatt.
7/10
A Csak szex és más semmi teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.
