
A sztorit szerintem mindenki ismeri, de a rend kedvéért pár mondatban átrágom: az egyszerű, anyagi gondokkal küszködő család új lakásba költözik. A gond csak az, hogy a ház egy régi temetőre épült, így az idillinek tűnő családi otthon hamarosan a szellemek szállásává változik sőt, elragadják a család legkisebb tagját. Így főhőseinknek nem csak a félelmüket kell leküzdeniük, de meg is kell találniuk a módját annak, hogyan hozzák vissza a kislányt a való életbe.
Ha nem is a Poltergeist-ból, de más hasonszőrű horrorokból biztos ismerős a történet. Tucatszám készülnek az ilyen alkotások, és sajnos az újdonság varázsa nem érhető tetten Kenan projektjén sem. A film eleje kifejezetten unalmasan és klisésen indul: beköltözik a család, először nem hiszik el a szülők a gyerekek által összehordott dolgokat, majd ők is szembesülnek a borzalmakkal, és így tovább. Igazából azt várja ilyenkor az ember, hogy az alkotók lefussák az ilyenkor kötelező köröket. A mű későbbi jelenetei sem az eredetiségről árulkodnak, ha pedig az elődhöz hasonlítjuk, akkor még kevésbé érezhetjük a rendező saját keze munkáját.
Bár hozzá kell tenni, hogy a megvalósítást helyenként nagyon kreatívnak és látványosnak tartom. Technikai szempontból kifejezetten jót tett a Poltergeist-nak az újrázás. A jelenetek inkább a kellemesen borzongató kategóriába tartoznak, de azért akadtak így is paráztatósabb percek. Ami kicsit számomra zavaró volt, az a film hangvétele: sokszor átesnek az alkotók a ló túloldalára, az indokoltnál több poénkodást éreztem másfél óra alatt, ráadásul néha olyan érzésem volt, mintha a film önmagát parodizálná ki. Az viszont dicséretes, hogy a kínos bevezetőn túlesve elég nagy fordulatszámon pörög a Poltergeist. Nincsenek cicomázások, manírozások, mellébeszélések, meglehetősen lecsupaszított és lényegre törő alkotásról van szó.
Sam Rockwell-t nagyon kedvelem, remek karakterszínész, de úgy gondolom, hogy az ilyen szerepek remekül reprezentálják az ő alulértékeltségét és nívóját Hollywood-ban. A felnőtt színészek korrektül helytállnak, viszont a gyerekek borzalmasak mind karakter, mind alakítás szempontjából. Sokkal többet sajnos nem tudok elmondani a Poltergeist-ról. Tucathorror, de abszolút nézhető kategória, aminek kifejezetten színvonalas jelenetei is akadnak. Ám összességében úgy gondolom, hogy feleslegesen készült el.
6/10
A Poltergeist - Kopogó szellem teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán