Nem mindig A keresztapa volt a kedvenc gengszterfilmem, nem bizony. Egykoron biztos voltam benne, hogy ennél az alkotásnál tökéletesebb még nem született a műfajban. A mentségeim: tinédzser voltam, és halálosan szerelmes Christian Slaterbe, ámde jött Pierce Brosnan és Goldeneye, és a mi tiszta románcunk véget ért, az egykori kedvenc film pedig lassan feledésbe merült. Nagyon hosszú idő után újráztam, és be kell valljam, romokban heverek: nem hiszem el, hogy rongyosra néztem annak idején ezt a teljesen közepes alkotást!
Charlie Luciano (Christian Slater) olasz bevándorló apját súlyosan megalázza a helyi gengszterfőnök, Salvatore Faranzano (Michael Gambon). A fiú bosszút esküszik, majd barátaival Frank Costello-val (Costas Mandilor), Meyer Lansky - vel (Patrick Dempsey) és Busy Siegel - lel (Richard Grieco) piti gengszterből lassan de biztosan egyre magasabbra emelkedik az alvilág ranglétráján. Végül már rajtuk múlik, hogy a két Don - Faranzano és Masseria (Anthony Quinn) közül kié lesz a hatalom. Azonban aki ilyen magasra tör, az az életével játszik, és nemcsak a sajátjával...
Van az úgy, hogy elvileg minden adott egy jó gengszterfilmhez, és mégsem sikerül. Pedig tálcán kínálta volna a sikert a jó sztori (Lucky Luciano, Bugsy Siegel ikonikus bűnözők, érdekes a történetük), a kiváló színészek (a kor legdögösebb fiatal színészei mellett olyan óriások is megjelentek a színen, mint Quinn és Gambon), és a zseniális operatőr Koltai Lajos személyében. Ámde a forgatókönyv és a rendező nem állt sajnos a helyzet magaslatán, így vérző szívvel, de azt kell mondanom, hogy egy teljesen közepes és felejthető film született.
A forgatókönyv alapvetően nem volt rossz, a karakterek jól meg lettek írva, jó ötlet volt, hogy a fiúk, elsősorban Luciano és Lansky barátságát helyezték előtérbe, végigkövethetjük a négytagú társaság felemelkedését, azonban nem sikerült eltalálni az akció és az érzelmek egyensúlyát, a szöveg sajnos nem volt túl eredeti, a vágások sem sikerültek túl jól, ezért nem tud igazán magával ragadni a történet. Koltai Lajos képei gyönyörűek (a világítás simán zseniális szerintem, tökéletesen illik az atmoszférához) a díszletek és a jelmezek szintén, fáj belegondolni, hogy mennyi kiváló tehetség ment veszendőbe.
A legfőbb probléma az volt, hogy tökéletesen ismeretlen és filmezésben tapasztalatlan rendezőre bízták az alkotást, amit nem is értek igazán. Főleg annak ismeretében, hogy abban az időben nagyon sok gengszterfilmet játszottak a mozik, a stúdió érdeke ezért az lett volna, hogy biztosra menjen. Michael Karbelnikoff akkorát bukott ezzel a filmmel, hogy soha többet nem kapott lehetőséget arra, hogy komoly mozi közelébe kerüljön. Pedig első próbálkozásnak nem volt rossz, de túl nagy falatnak bizonyult. A színészvezetéssel komoly problémák voltak, nem gondolnám, hogy Anthony Quinn vagy Michael Gambon ne tudna kisujjból kirázni egy maffiafőnök szerepet, azonban ezúttal mégsem alakítottak maradandót, vélhetően nem az ő hibájukból.
Christian Slater tökéletes választás volt Lucky Luciano szerepére, fiatal kora ellenére kiválóan mutatta meg a karakter minden árnyalatát, Anthony Quinn kivételével mindenkit lemosott a vászonról. Patrick Dempsey ellenben teljesen közepes alakítást nyújtott, Costas Mandilor mintha ott sem lett volna, a kor ügyeletes szépfiúja, Richard Grieco (Spionfióka, emlékeztek?) hozta, amiért szerződtették, vagyis nagyon jól nézett ki és elcsábított minden útjába kerülő hölgyet. Michael Gambon és Anthony Quinn volt már jobb, F. Murray Abraham kiváló volt, Lara Flynn Boyle szép, Nicholas Sadler őrülten jó.
Nem született szerencsés csillagzat alatt a film, sokkal több volt benne, mint ami sikeredett belőle, kár, mert kis szerencsével akár klasszikus is lehetett volna. A rendezői hibákon túl az alapvető probléma az volt, hogy a történet széttöredezett, a jelenetek külön-külön nagyon erősek, mégsem tudtak összeállni egységes egésszé. Megszakad a szívem, de kénytelen vagyok elismerni, hogy méltán hullt a feledés homályába.
Egy többre hivatott, de sajnos teljesen közepes gengszterfilm, Christian Slater kiváló alakításával.
6/10
