A Kolozsváron megrendezett 13. Filmtettfeszt pénteki napjának főeseménye a Sose halunk meg! vetítése volt. A film megjelenésének huszadik évfordulóján jelen volt, Koltai Róbert a filmdráma rendezője és egyik főszereplője is. A klasszikus a kolozsvári közönség tetszését is elnyerte, ahogy Koltai jelleme is, aki a vetítés után a közönség kérdéseire is válaszolt.

Gyuszi bácsi (Koltai Róbert) a vállfaárusok gyöngyszeme vidéki kőrútra indul. A kalandra magával viszi unokaöccsét, Imit (Szabados Mihály) is. A jól nevelt fiú, még érintetlen az élet majdnem minden terén, de Gyuszi bácsi feltett szándéka, hogy megtanítja a kamaszt, hogyan kell nagy kanállal habzsolni az életet. Gyuszi bácsinak két gyengéje van: a nők és a fogadás. Mindkettő miatt akadt már problémája, de képtelen tanulni a hibáiból. Ennek is köszönhető, hogy unokaöccsével számtalan kalandba keverednek.

Koltai Róbert A Sose halunk meg!-el debütált, mint rendező. Egyből magasra tette a mércét, hiszen elnyerte a szakma és a közönség szimpátiáját is. A rendszerváltás után, kedvező időszakban jött ki a film. Akkor amikor az emberek már szabadon bírálhatták az előző rendszert, de talán pont ebben az időszakban lett kicsit elegük az egészből. Vágytak egy kis humorra, amely viccesen mutat be egy letűnt kort, és amelyben az akkori élet igazi nehézségei csak minimális mértékben vannak becsempészve a filmbe.  Ehelyett a kor mindennapjainak apró szépségei az igazán hangsúlyosak.

A Sose halunk meg! ízig - vérig olyan, mint Koltai. Humoros, tele poénnal, de van egy drámai oldala is, aminek az emberi mivoltát nem lehet nem észrevenni. Még a legviccesebb részeknél is van a nézőben egy fura érzés. Olyan, mint a kisebb testvérrel szemben szoktunk érezni. Egyfajta felelősségtudat és a megvédésnek az érzése. Ezt érezzük akkor is, amikor a kissé szeleburdi, de tele élet Gyuszi bácsit vagy Imit látjuk. Koltai nem hősöket kívánt a vászonra vinni. Pedig tehette volna, hiszen annak a kornak is megvoltak a maga hősei. Sokkal inkább a hétköznapi embert akarja megmutatni. Azt a fajta magyart, akit bár a rendszer korlátoz, de az ő életkedvét ez sem szegheti. Azt a fajta magyart, aki kicsit mindenkiben megvolt abban az időben, csak különböző okok miatt sokakban benne is maradt.

Koltai jelen esetben nem csak rendezőként, hanem színészként is zseniálisat alkotott. Ha nem ő játssza a főszerepet, akkor nagy valószínűséggel jóval kisebb filmélményt kapnánk. A filmben látható Gyuszi bácsit egyébként a színész-rendező személyesen is ismerte. Sőt, elmondása szerint a látott jelenetek legnagyobb százalékát az élet írta. Természetesen mindenképp meg kell említeni a főcímdalt is, Presser Gábor Nagy utazás című zenéjét. Amely nem kevésbé lett népszerű, mint Koltai Róbert filmje.

A Sose halunk meg! mára a magyar filmgyártás egyik kultuszfilmje lett. Koltai Róbert legsikeresebb rendezése egyszerre humoros, szórakoztató, de helyenként elgondolkodtató is. Több egy egyszerű vígjátéknál. Ez nem az a film, amit egyszer megnézel, aztán el is felejted. Ez egy maradandó filmélmény. Maradandó a humora, a drámaisága és a szerethetősége miatt.

9/10