Gondolom sokatok megunta a tévében éppen aktuális karácsonyi filmeket. Jók azok is, de tudjuk jóból is megárt a sok. Két Reszkessetek betörök rész közé nyugodtan beilleszthetitek a Game Change-et. Az HBO most is hozta a tőle elvárható szintet. A film a 2008-as amerikai elnökválasztást veszi górcső alá. Teszi mindezt John McCain republikánus jelölt kampányfőnökének, Steve Schimdt szemszögéből.

Ahhoz, hogy a filmet megértsük rendelkeznünk kell minimális politikai tudással. Ezt senkitől sem várom el, éppen ezért megpróbálom a 2008-as helyzetet röviden összefoglalni. Az Egyesült Államokban az elnöki székért két politikai párt verseng. A republikánusok és a demokraták. Az előbbiek jelöltje volt John McCain, az utóbbiaké pedig Barack Obama. Négy évvel ezelőtt is nagyjából hasonló volt a helyzet, mint manapság. Obama népszerűsége töretlen volt, imádták az emberek, világszerte nagyon sok támogatója volt. Ehhez hozzájön még, hogy a republikánus párt adta az ország ezt megelőző elnökét, George W. Bush-t, aki minden volt csak jó elnök nem. Tehát a republikánusok elég nehéz helyzetben voltak. Végül a jelöltjük John McCain lett. Az a McCain, aki háborús hős volt, több évig volt hadifogságban, s aki Bush-al szemben vereséget szenvedett 2000-ben. A McCain csapat tisztában volt azzal, hogy komoly hátrányban vannak. Tudták, hogy valami nagyot kell húzniuk, s talán ezzel majd sikerül Obama lendületét megtörniük. Az Államokban a két jelölt a kampány kezdeti szakaszában megnevezi az jövőbeli alelnökét is. Schimdt és csapata mindent egy lapra feltéve Sarah Palin-t választotta. Palin volt akkortájt Alaszka kormányzója, szinte senki se számított arra, hogy az Ő neve szóba jöhet. Képzeljük csak el, hogy a “világvégéről”, Alaszkából egyik napról a másikra valaki az alelnöki szék egyik várományosa lesz. Palin kockázatos választás volt, de  Ő volt talán az egyetlen, akivel tényleg nyerhettek volna a republikánusok. Nő volt, ez ugye egy fontos szempont, fiatal volt, ötgyermekes családanya, látszólag aranytojást tojó tyúknak tűnt.  Látszólag…

Jay Roach eddig inkább a vígjátékaival ért el sikereket (Meet the… trilógia, Borat) most viszont megmutatta, hogy egy komolyabb film megrendezése se kivitelezhetetlen feladat számára. Kicsit tartottam a filmtől, hogy mennyire lesz részlehajló, mennyire megy majd el a jelöltek pocskondiázásának irányába. Szerencsére ez nem történet meg. Tudta, hogy hol a határ, mi az, ami még belefér és mi az, ami már sok. Ez igaz általában az Amerikai Egyesült Államok választási kampányaira is, többek között ezt is megirigyelhetjük tőlük.

Kicsit az elejét szájbarágósnak érzem. Persze ezt azzal lehet magyarázni, hogy nem mindenki követi nyomon a kampányokat, és ezek az emberek is meg kell értsék, hogy miről is szól ez valójában.

Természetesen Sarah Palin van a középpontban, nem is lehetne ez másként, sokkal izgalmasabb személy, mint akár Barack Obama. Kihangsúlyozzák, hogy Palin egy remek színész, ami a politikai életben elengedhetetlen. Az emberek nem a politikust látják benne, hanem az embert, aki közülük jött, aki értük dolgozik. Természetesen a hiányosságaira is fény derül. Pontosan nem lehet tudni, hogy mik voltak ezek, mert az ilyen dolgok nem szivároghatnak ki, viszont úgy érzem a filmben látott konkrét helyzetek hűen szemléltetik ezeket. Teszik mindezt tisztességel. Ennek a filmnek nem Palin lejáratása a célja, aki arra vágyik az keressen rá youtube-on, van rá elég példa. Ez a film megmagyarázza, elmagyarázza, hogy miért történtek azok a dolgok, s miért történtek úgy, ahogy. Palin nem egy rossz politikus, csak egyszerűen felkészületlen, bedobták a mélyvízbe úszómellény nélkül. Talán a végén egy-két jelenet elejéig érezhető egy kis gúny, de úgy érzem, hogy ez még belefér. Összességében nem foglal állást sem amellett, hogy jó döntés volt Őt választani, sem amellett, hogy egyértelmű hiba volt.

A Palin-t alakító Julianne Moore végig sziporkázik, nem véletlenül volt a jutalma Emmy díj. Amikor kell az erős, amikor kell az összetört Pallin-t viszi vászonra. A kampánygurut játszó Woody Harrelson-t is dicséret illeti. Személy szerint nem annyira kedvelem Őt, de itt el kell ismerni, hogy jól játszott. Megvolt minden benne, hogy elhiggye a néző, ilyen egy kampánystratéga. Még a John McCain-t alakító Ed Harris-t kell megemlítenem. Az ő játékát sem érheti kritika. Szépen a háttérbe maradt, ahogy kellett, de McCain személyiségét, természetét hűen vitte vászonra.

Az amerikai filmek rákfenéje, hogy az ottani nézőknek játszanak, persze ez általában csak az európai nézőknek tűnik fel. Ott valahogy sokkal több kiabálás, könny kell, ahhoz, hogy elérjék a kívánt eredményt. Talán a kultúrák közti különbségeknek tudható be ez. Itt is az volt az érzésem, hogy néha túl sok volt a feszültség (persze ezt azzal is meglehet magyarázni, hogy mikor legyen feszültség, ha nem egy amerikai kampányban), de az volt az érzésem, hogy profi szakemberek biztos nem viselkednek úgy, ahogy a filmben láttuk, még válságidőszakban sem.

Maga a műfaj is kicsit nehéz. Egy ilyen témájú filmtől a néző elsősorban a tényszerű informálást várja el. Nehéz azt megoldani, hogy tényszerű és egyben szórakoztató is legyen. Adott az elmúlt évek egyik legérdekesebb megtörtént politikai sztorija, vidd vászonra úgy, hogy a lényeg ne maradjon ki, de legyen izgalmas, legyen filmszerű. Nem könnyű feladat és itt egy nagyon kis hiányérzetem van is.

A Game Change egy középkategóriás jó film. Érdemes megnézni, azért mert ezzel is gyarapodik a történelmi tudásod, érdemes megnézni mert a közelmúlt egyik legérdekesebb politikai sztoriját ismerheted meg, és nem utolsósorban érdemes azért is megnézni, mert remek színészi alakításokat láthatsz.

7/10.

Talán feltűnt egyeseknek, hogy mostanában nem igazán vagyok aktív. Ha talán valaki hiányolná az írásaimat, azt most megnyugtatom. Egyszerűen csak arról van szó, hogy elég terjedelmes filmes projektbe vágtam bele. Egy olyan típusú írással készülök, ami a blog életében tudomásom szerint teljesen új lesz. Ami, ha minden jól megy a közeljövőben (egy hónap) meg is fog majd jelleni. Remélhetőleg elérvén a kívánt hatást.

Én is Kívánok minden Olvasónak és blogger Társaimnak is Boldog Karácsonyt és egy Sikerekben Gazdag Boldog Új Évet.