A politikai inkorrektségen rágódni mára már sablonná vált, ezért is vallott nagy merészségre az, hogy George Clooney tavalyi rendezése is ezen témát boncolgatja. A sármőr színész-rendező azonban egy új aspektusból próbálja megvilágítani a választások világát, mégpedig a kampánystáb oldaláról.. és milyen jól teszi!

Stephen (Ryan Gosling) kezdő kampánystábos, a választási sakkjátszma egyik fontosabb bábúja. A fiatal férfi óriási szerepet kap Morris kormányzó (George Clooney) legénységében, a csapat legsarkalatosabb pontjának- , Paulnak (Philip Seymour Hoffman) a jobbkeze Ő. Stephennek a kampányháborúban kell felnőnie az óriási feladathoz, neki és a stábnak is állnia kell a hatalommal járó "kiszolgáltatottságot" a nép és az ellenfelek felé.

A történet első látásra pofon egyszerű, azonban a sztori jóval komplikáltabb, mint ahogy azt első felütésre gondolnánk. George Clooney ugyanis ismét megmutatta, hogy a kamera közelebbi oldalán is tud domborítani, hiszen kifinomult és tudatos cselekményvázlatot varázsolt a nézők elé. A forgatókönyv egyik kulcsmomentuma az intelligencia, ami az egész filmet körüllengi úgy, hogy végig érthető marad, és ez legfőképp a pattogó ám egyszerű párbeszédeknek köszönhetjük.

A film legnagyobb pozitívumai mindenképpen a színészi játékok, a stáb ugyanis óriási munkát végzett, és emberközelibbé formálták az amúgy igencsak távoli karaktereket. A legnagyobb érdekesség mindenképpen az, hogy senki sem ártatlan, egyikőjüket sem próbálják beállítani kifejezett jófiúnak, hanem az áskálódásaikon és ármánykodásaikon keresztül mutatják be a kampány mozgatórugóit, vagyis a személyzetet. Mint már említettem, a színészek egytől egyik fantasztikusak. Gosling hideg tekintetével operál ismét, mint mindig, Clooney határozott arczörrenéseivel Philip Seymour Hoffman és Paul Giamatti pedig rendkívül vehemens hozzáállásával tesz hozzá egy-egy szeletet a végső nagy, összeálló tortához.

A képi világ rendkívül stilizált, mégis elkapott egy kellemes hangulat a nézése közben. A fények, az árnyalatok, a lágy kameramozgás és a felcsendülő nyugodt muzsikák pedig rendkívüli atmoszférát alapoznak meg, amelyet Clooney zseniális rendezése formál igazán élvezhetővé.

A hatalom árnyékában az utóbbi évek egyik legjobb politikai drámája, amely nagyszerű meséléssel tárja elénk a politika legsötétebb momentumait, és azt az átformáló erőt, ami a választási procedúrát körülzengi. Mindenképpen ajánlom azoknak, akik szeretik a lassabb, átgondoltabb filmeket és nem utasítanak vissza egy kis gondolkodást sem.

8/10