Másodvélemény: 2001: Űrodüsszeia / 2001: A Space Odyssey (1968)
2015. március 04. írta: danialves

Másodvélemény: 2001: Űrodüsszeia / 2001: A Space Odyssey (1968)

FilmBaráth kritikáját erre találjátok.

Sok mindent lehet kezdeni Kubrick klasszikusával, de szól nélkül elmenni mellette nem. Az első igazán nagyszabású sci-fiként számtalan alkotót inspirált (bár volt, akire kifejezetten rossz hatással bírt), ennek nyomán pedig azóta is viszonyítási pont, ahányszor egy tudományos-fantasztikus alkotó az űrt célozza meg művével. Az Űrodsszüeia pedig mintha már elkészültekor is tisztában lett volna saját fontosságával, ugyanis rendezője hatalmas ambíciója mellől látványosan hiányzik az az alázat, amellyel egy valódi élménnyé, és nem csak "Menj Transformerst nézni!" hivatkozási ponttá válhatott volna.2001-a-space-odyssey-screenshot-1920x1080-9.jpg

A Holdon egy titokzatos monolitot talál az emberiség, amely a Jupiter felé sugároz jelet. A cél kivizsgálására egy 5 fő expedíció indul, 3 hibernált tudóssal, valamint Dave-vel és Frankkel a fedélzeten. Illetve természetesen az öntudatára ébredő, és egyre rosszindulatúbbá váló HAL9000 fedélzeti számítógéppel. Azt azonban egyikük sem tudja, hogy tulajdonképpen egy olyan valamit keresnek, aminek gyakorlatilag emberiségünket köszönhetjük, és a rájuk váró események sem lesznek kisebb horderejűek.

A mai napig lenyűgöző az az ambíció, ami Kubrick munkájából sugárzik. Míg ekkoriban mások megelégedtek azzal, ha néhány másodperc erejéig egy félig hihető űrbéli tájat össze tudtak rakni, ő mintha egyenesen fityiszt mutatna mindenkinek, a lehetetlenség határát súroló képsorokkal varázsol el minket. A Naprendszer képei, az űrállomás megszólalásig hiteles makettje, a súlytalanságból eredő perspektivikus játszadozás mind olyan ínyencségek, amelyeket még a mai alkotók is sokszor messziről igyekeznek elkerülni. Igaz, nekik többnyire nincsenek is olyan frappáns megoldásaik, mint amilyennel például Kubrick átvágja a zéró gravitáció gordiuszi csomóját, de akkor sem ijedt meg, ha komolyabb effektekre volt szüksége. Összességében viszont az mondható el, hogy itt az alkotók kifejezetten ügyeltek arra, hogy elvetemült képzelgés helyett a legfrissebb tudományos eredményekkel lépést tartva kreálják meg az Űrodüsszeia világát, amelyet legvégül a pazar fényképezés tesz még lenyűgözőbbé.2001-odissea-nello-spazio-9.jpg

Azonban mintha a rendezőt magát jobban lenyűgözte volna ez a környezet, mint magát a nézőjét. Sok helyen könnyű belefeledkezni a produkcióba (meg nem mondom miért, de engem például HAL leállítása teljesen elvarázsolt), ugyanakkor jellemzően teljesen felesleges, és természetesen kínosan lassúra eresztett mozzanatokból épül fel a cselekmény. (És ne feledjük, ez már a 19 perccel megkurtított verzió!) Fájdalmasan kevés tényleges történésből áll a narratíva, ezek közül pedig jó néhány alaposan túl van hangsúlyozva ahhoz képest, amennyire érdektelen. (Heywood beszéde, az antenna alkatrészének kicserélése stb.) Az irreleváns dolgokon való szöszmötölést és a sztori látványos két részre szakítását pedig a rendező az utolsó 15 percben egy hatalmas agymenéssel igyekszik kompenzálni, amelybe igyekszik minél több olyan momentumot belezsúfolni, amivel végül valami gondolkodásra késztetheti nézőjét - de azt hiszem, a filmtörténelem legnagyobb rejtélye marad, akart-e is ezzel mondani bármit, vagy csak intelligensnek és rejtélyesnek feltüntetni művét.

Kubrick ambíciója a mai napig sugárzik a produkcióból, és éppen ezért azt mindenképpen tudom ajánlani, hogy ezt a nagy vásznon is csodáljátok meg. De mellé azért egy nagy adag koffein is ajánlott, mert az Űrodüsszeia sajnos messze nem hálálja meg a nézője által belé fektetett energiát. Éppen ezért a történelmi fontosságát félretéve ez is csak egy újabb mű, amely túlságosan el van merülve (és túlságosan indokolatlanul van elmerülve) saját fontosságában ahhoz, hogy egyben a közönségét is gazdagítani tudja.

7/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr127235973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nandras01 2015.03.04. 12:38:55

ez is egy nézőpont- de nem az enyém :)

Nyílméregbéka 2015.03.04. 14:33:03

Tudom, hogy illene szeretnem, mert sci-fi meg nagyhatású meg miegymás de... 81-ben láttam anno a kertmoziban, emlekszem akkor inkább azzal voltam elfoglalva hogyan jutok be Kovács Eszti blúza alá, mint a filmmel, azóta eltelt időben még kétszer láttam de pár ásításon kívül nem sok hatással volt rám. Viszont Strauss dallamaira ma is Eszti mellei jutnak eszembe... :)

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.04. 17:33:45

Azzal, hogy alapvetően a mai néző számára túl lassú a film, egyet tudok érteni. Azzal viszont, hogy túlságosan el lenne merülve a saját fontosságában és hogy mindezt még indokolatlanul is teszi, egyáltalán nem értek egyet. Ráadásul irreleváns képsor szinte nem is került a filmbe. Az utolsó 15 perc pedig egyáltalán nem kompenzáció vagy agymenés, hanem a film kérdéseinek a végső kibontása, az pedig, hogy Kubrick és Clarke ezzel mondani akart valamit, egyértelmű. Ilyen hatalmas mellélövést szerintem egyikük sem tudna szánt szándékkal elkövetni. Méltán az egyik legjobb, ha nem a legjobb sci-fi ami valaha készült, simán 10/10 nálam.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.03.04. 20:53:14

@NY124 (Darvas Tamás): Á, egyáltalán nem került irreleváns képsor, csak 20 percig mutatják, ahogy egy nyamvadt alkatrészt cserél ki az egyik űrhajós... Vagy a monolit felfedezéséhez kapcsolódóan ugyanaz az expozíció kb. 3 különböző jelenetben van elmondva...

"valamit, egyértelmű"
Két szóban ennél gyönyörűbb önellentmondást akarva sem lehetne összehozni. :)

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.04. 22:56:46

@danialves: Az, hogy ebben a hozzászólásban nem konkretizáltam, az nem jelenti azt, hogy egyébként ne lenne konkrét. Ez nem önellentmondás.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.03.05. 09:47:54

@NY124 (Darvas Tamás): Ja, persze, tudom, hogy a nagy mondanivalójú filmek mondanivalóját sosem szokás konkretizálni vagy megosztani a buta halandókkal, csak egyszerűen elküldeni a őket Transformerst nézni. És az összes vita közül ez az egyetlen, ahol soha nem kell indokolni vagy alátámasztani semmit, ha valaki azt mondja, hogy nem értetted a filmet, az úgy van és kész, fel sem merülhet, hogy esetleg az illető maga sem tudja, hogy mi az értelme vagy volt-e egyáltalán. ;)

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.05. 11:52:27

@danialves: Erről szó sincs, ha gondolod akkor nagyon szívesen elbeszélgetek veled a film mondanivalójáról. Fel is dobom a labdát, szerintem a film 3 nagyon fontos tematikában ad át üzenetet, ezek a következők: az emberiség fejlődése azaz az evolúciónk (az emberi faj magasabb szintre emelkedése, ezt Strauss dallamai is jelzik), a technológiai fejlődés, valamint a földönkívüli élet. Mindezt átfogja a transzcendens tapasztalat, kérdés amit a végén az "LSD trip" mutat be, illetve Kubrick lesújtó véleménye az emberiségről ami szinte mindem filmjében benne van. Emellett az intelligencia szerepe még nagyon fontosnak tűnt a számomra. Calm your tits please.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.03.06. 11:23:02

@NY124 (Darvas Tamás): Tök jó, hogy sikeresen beazonosítottuk, hogy milyen témákról szól a film, de akkor így a negyedik kommentre eljuthatnánk végre oda, hogy mit akart ("egyértelműen") mondani az utolsó x perccel a rendező. (Már felkészült vagyok, úgyhogy előre szólok, hogy ezt mondjuk jó lenne pl. jelenetről jelenetre leírva látni.) Ellenkező esetben viszont szerintem inkább ne erőltessük tovább ezt az egészet.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.06. 13:53:26

@danialves: Rendben van, elmondom számomra, az én értelmezésemben mit jelent az utolsó fontos része a filmnek. Bár ez nehéz feladat, mivel pontosan ez az a transzcendens élmény amit szavakkal nehezebb leírni (más szavakkal: a film egy tiszta, egységes és világos közlés, de többet operál képekkel és asszociációkkal mint szavakkal). Az utolsó szakasz szerintem az az átfogó spirituális élmény, amelyhez a monolitok követésével (mindegyik egy-egy újabb "ugrás", innováció jelzőköve is) és az eszközeinek először a Földön történő hasznosításával, majd az űr felfedezésével jut el az ember. Ez az a pont, amikor az az eszközhasználó ember végül egy újabb szintre lép, nem csak anyagi, hanem leginkább tudati síkon. Szerintem Kubrick ezzel azt akarja jelezni, hogy a célunk (többek között?) az, hogy végérvényesen levetkőzzük azt az ősemberi jellemet, természetet amit magukon hordozunk, az ember feladata az, hogy a saját, primitív természetetéből, természetének felhasználásával egy valóban "jobb", szabadabb lénnyé alakuljon. Hiszen az eszközeinkkel, a fejlődésünkkel egyelőre csak egy nagyon jól felszerelkezett "törzs" vagyunk, aki az erőforrásokért fegyverével leüti a másik, gyengébb csoportot és megkaparintja azt. A film elején látványosan bemutatott űrhajók, űrállomások is ilyen eszközök, sőt, Hal is. Ezeket ezen a ponton elhagyja, megszabadul tőlük és meghaladja a jelenlegi, "átmeneti" állapotát egy kozmikus újjászületés által (ezzel egymás mellé kerül a mostani, régi ember, aki végül megöregszik és meg is hal, valamint az új gyermek, aki már magán hordozza az ígéretet, vagy akár egy új világba is születhet).
Azt, hogy ezeket a monolitokat ki helyezte el a számunkra, a film nem válaszolja meg, de szigorúan nézve irreleváns is. Ha nem metaforikusan nézünk rájuk, hanem tényszerűen nézzük, és valóban "ott lévőnek" tekintjük, akkor az biztos, hogy egy nálunk magasabb intelligencia alkotta és helyezte el őket. Az, hogy ez egy földönkívüli faj, vagy Isten, vagy valami más, már egy másik kérdés.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.03.07. 00:46:27

@NY124 (Darvas Tamás): Na, köszi, csak haladunk. :)
Maga a "szintlépés" egyértelmű a filmben, kérdésem ugyanakkor, hogy miből következik, hogy ez egyfajta minőségi változás lenne? Kubrick gyakorlatilag semmit nem mutat, amiből az lenne következtethető, hogy primitívségét és természetét leküzdve lesz valami magasabb létező (sőt, tulajdonképpen úgy jut el ide, hogy puszta kézzel "öli meg" HALt, a legnagyobb riválisát az ezért folytatott versenyben), hanem egyszerűen csak azzá válik, mert ezt a lapot osztották neki. Még maga az út is egy szülőcsatornaszerű valami, ahol fájdalmak árán jut el az új állapotába.
Nekem ebben igazán üzenetféleség nem jelenik meg, inkább azt látom, hogy Clarke-kal karöltve előhúzták azt a (nem tudom, hogy már akkor is, vagy csak azóta - ld. Interstellar) népszerű toposzt, hogy az emberből előbb-utóbb valamiféle magasabb rendű létező válik. És ezt az utolsó 15 perc éppen csak odacsapja, miközben az általad is hangoztatott út lenne az igazán lényeges - de ez az út sajnos ebben a filmben nem több antennaszereléseknél meg a monolit felé tett űrsiklózgatással.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.07. 14:26:39

@danialves: Én onnan gondolom, hogy ez minőségi változás lenne, hogy az egész film az emberiség evolúciójára, fejlődésére reflektál, így az ésszerű következtetés, hogy azzal, hogy eljut erre a pontra, akkor egy újabb lépcsőfok következik. Ráadásul amikor a monolitokhoz érünk, mindig egy ilyen ugrás következik be.
Bár ez lehetséges, hogy toposz, de én nagyon kevés olyan filmet tudnék mutatni, ami ennyire komplex módon tudja ezt bemutatni, sőt, talán ekkora összetettséggel egy sem.
Az pedig, hogy az út lenne a lényeges, szerintem nem igaz (ráadásul Kubrick is azt nyilatkozta anno, hogy az emberi lét csupán egy "unstable condition", afféle híd a majom és a felsőbb életforma között). Azt tudom, hogy te nagyon szereted a lineáris megoldásokat a filmeknél, de az Űrodüsszeia, annak ellenére, hogy van egy fő sztorivonal benne, szerintem nem csak lineáris filmes megoldásokkal dolgozik. Sokkal inkább egy érdekes egyveleg, amely táplálkozik a némafilmekből, a különböző meditatív, pszichedelikus, asszociatív megoldásokból (zenével és vizuális képsorokkal elérve), plusz ugye van benne némi linearitás is. Pontosan emiatt kiemelni az utat, szerintem túlzás lenne és elég nagy tévedés. Ez csupán csekély része az egész alkotásnak.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.03.07. 15:49:09

@NY124 (Darvas Tamás): Éppen, hogy nem a fejlődésére reflektál a szó szoros értelmében, hiszen azzal kezdődik a film, hogy az ember egy külső, pontszerű hatás nyomán teszi meg a legfontosabb lépést a fejlődésében. Nincs semmi küzdelem, mint ahogy a végén sincs, csak éppen megtörténik vele a dolog. Ebben én sok komplexitást nem látok, annyira esetleges. Üzenetet is annyit tudnék levonni belőle, hogy "na ti emberek még ahhoz is balfaszok vagytok, hogy magatoktól fejlődjetek". Nem is az út lenne a lényeges, csak hogy legyen út, mert egyébként kár volt filmet rendezni róla.
Szóval ja, előfordult, hogy linearitást keresek, ha már egyszer egy történetmesélő műfajról van szó, mert sajna nem igazán sikerült senkinek rácáfolnia, hogy működne egyébként anélkül. A szkeccsfilmek is nagyon poén dolgok, de egyelőre még egyet nem láttam, ami ne úgy nézett volna ki, mint x db egymás után dobált rövidfilm...

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.07. 23:10:51

@danialves: Igen, ha ennyire szigorúan nézzük, akkor ezek a lépések külső hatásra jönnek létre, és ilyenkor valóban esetlegesek. De ettől még nem száz százalékosan kizárható a fejlődés ténye, hanem megkérdőjelezhető. Ha viszont metaforikus elemnek tekintjük, akkor már egyértelműen mondható, hogy van valamiféle fejlődés. Szerintem mindkettő olvasat lehetséges és egyik sem állna messze a rendezőtől.
A linearitás pedig benne van, csak kisebb rajta a hangsúly. A komplexitást nem az adja, hogy egy-egy elem mennyire összetett (bár szerintem megfelelően kidolgozottak), hanem az, hogy ez a sok egymás melletti elem amit felsoroltunk már feljebb, mennyire jó összképet adnak egymást erősítve.

Gerilgfx 2015.03.08. 03:16:57

annyira nem rossz film, bár a története nem olyan jó.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.03.08. 16:55:54

@NY124 (Darvas Tamás): Nézd, ha továbbra sem tudod megindokolni a fejlődést, akkor nem "megkérdőjelezhető", hanem kizárható. "Bizonyítási kényszer áthárítása" ugyebár, ne nekem kelljen már bizonygatnom, hogy nincs, hanem annak, aki azt állítja, hogy van.
Itt most nem tudom, hogy mit kéne metaforikus elemnek tekinteni, én azt hittem, már eddig is ilyen vonatkozásban beszéltünk erről, de megint visszatértünk ehhez a kinyilatkoztatásszerű érveléshez, amiből végre sikerült kirángatnom...
A komplexitás kapcsán abszolút igazad van, csak az a helyzet, hogy pont itt hibádzik a film, az egyes elemek nem egymás erősítik, hanem mint írtam, egymásról vonják el a figyelmet, így hol irreleváns és semmitmondó a mű, hol pedig elképesztően összesűrített, miközben történetileg is eléggé szét van tépve a fókusz.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.08. 21:21:32

@danialves: Figyelj, ha metaforikusan értelmezzük azt/azokat az egyébként is eléggé szürreális képet/képeket amikor megjelenik a képernyőn a monolit, akkor egyértelműen szó lehet fejlődésről. Mivel ebben az esetben az ugrás nem tényszerűen egy külső hatás által jön létre, hanem a monolit csupán ezeknek az ugrásszerű fejlődésszakaszoknak a jelzőköve. Így már egy tágabb értelmezés jön létre. Szerintem emiatt a lehetséges értelmezés miatt a fejlődés nem kizárható hanem csupán megkérdőjelezhető (egyébként a fejlődés tagadása sem áll messze a rendező attitűdjétől).
Szerintem pedig a komplexitás kérdésében eléggé koherens a film, mindegyik tematika és mindegyik különböző történeti elem, az audiovizuális élmény is megfelelően összeillik, közel sem mondanám irrelevánsnak, mivel egy olyan egységes egésszé állnak össze, amely együtt az emberiség elemzésénél tökéletesen releváns. Eddig az összes felsorolt tematika és mondanivaló együtt elég sokatmondó elemzése az emberiség létezésének.

K.Leslee 2015.03.09. 01:36:42

Azert az hihetetlen hogy '68-as a film de a mai napig megallja helyet latvanyvilagat tekintve. En minden percet elveztem, gyakran ujra is nezem, meg akkor is ha egyetertek Danialves-szel nehany dologban.
Erdekes ez a film, mert sokszor konkretan semmi nem tortenik 20 percig, megsem valik szamomra unalmassa, ellenben peldaul a Tree Of Life-ot 45 percig birtam nezni.
Mintha a hosszu snittek expoziciok lennenek a kulcsjelenetekhez, amitol azoknak oriasi erejuk van a nezore(peldaul mikor megtalaljak a monolitot az az egyik leghatasosabb jelenet a filmtortenelemben).

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.03.09. 11:59:49

@NY124 (Darvas Tamás): Persze, ha elég metaforikusan értelmezem, akkor pedig a papucsállatkák szerelemi életéről is szólhat, de szerintem azért van jelentősége annak, hogy a monolit hatására megy végbe a fejlődés, és nem a fejlődés hatására jelenik meg a monolit. Vagy legalábbis ha utóbbi akarja sugallni Kubrick, akkor ezt hangsúlyozza, és nem fordítva.

De látom, sehogy sem tudunk túllépni ezen a kinyilatkoztatásszerű vitázáson, inkább leírod még 3szor, hogy tökéletesen összeillik meg teljesen egyértelmű, mint hogy egy szót is írj arról, hogy pl. az általam emlegetett űrhajós szöszmötöléseknek mi értelmük volt az emberiség fejlődése szempontjából.

K.Leslee 2015.03.09. 14:00:51

@danialves: Ez volt az elso film ami realisztikusan tudta atadni a nezonek az ur latvanyat a fizikai torvenyek meglepoen pontos bemutatasaval az elethu makettekrol meg a vilagitasrol nem is beszelve. Ha megnezzuk a korabeli, vagy akar 10-15 evvel kesobbi(!) filmeket, akkor szembetuno a minosegbeli kulonsbeg.
Mikor ezt a filmet nezem, aterzem azt a csodat amit az akkori nezok tapasztalhattak. Mintha evtizedeket ugrottak volna a filmtortenelem jovojebe.
Vannak rendkivul hosszu jelenetei amik jelentektelenek a sztori szempontjabol, de Kubrick eljatszadozott a vilaggal amit teremtett es pontosan a hosszu uroperas jelenetek azok amik kulonlegesse teszik filmet. A latvany magaert beszel es minden kockan erzodik a film iranti szenvedely, a technikai ujitasok teljes kihasznalasa es a ter erzekeltetese az elsodleges celja a jeleneteknek.
En Terence Malick filmjeivel vagyok ugy mint Te ezzel. Olyan mintha minden kesobbi filmje a 2001 lenne csak sztori es cselekmeny nelkul giccsel talalva.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.03.09. 14:28:13

@K.Leslee: Imádom, amikor valaki tök ugyanazzal vitatkozik velem, amit én is leírtam. Igen, még ma is lenyűgöző a látvány, igen, látszik rajta a szenvedély, de most nem erről volt szó. ;)
Amúgy Az élet fája párhuzam nagyon ül. :D

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.09. 19:52:06

@danialves: Itt nem arról van szó, hogy én belelátok ebbe bármit is. Én is alapból tényszerűen szoktam nézni a filmeket, szerintem is ez a normális hozzáállás. Itt csupán annyival más a helyzet, hogy ha a filmben megjelenik egy csoport majomember előtt egy szép nagy fekete monolit, ott már érdemes egy kicsit elvonatkoztatni a tényszerűségtől és teret engedni a metaforikus értelmezésnek. Ez nem túlzás, szóval nem szükséges kiforgatnod a szavaimat.
A másik részt tekintve pedig lényegében egyetértek @K.Leslee: által leírtakkal, azt pedig továbbra is fenntartom amit előzőleg leírtam. Az emberiség fejlődése szempontjából ez a kicsi és a többi mellett nem túl kiemelkedő történetszál ad lehetőséget, ágyaz meg a filozófiai elmélkedésnek. Mindezt erősen összefonódva, lásd pl. a Strauss dallamaira történő "táncot" az űrben, egyértelműen az emberiség eszközeinek az erősen filozófiai és esztétikai enumerációja, amely később ugye a Clarke és Kubrick által kidolgozott konfliktus és üzenet egyik fő tényezőjeként szerepel. Továbbá ugye az esztétikai, látványbeli, technikai élmény, hangulatteremtő. Ezen túl a mondanivalóval kapcsolatosan természetes némelykor lehet hogy irrelevánsnak, és lassúnak tűnik ("szöszölés"), ami mint kifogás teljességgel indokolt (erre már az első hozzászólásomban is utaltam). Azonban ezen fennakadni szerintem már nem érdemes, és eléggé önző dolog, hiszen valóban egy nagyon nagy mélységgel és tartalommal rendelkező, ambiciózus műről van szó, így szerintem csekély negatívum a többihez képest.

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.09. 19:53:58

@danialves: @K.Leslee: Ja, és a Tree of Life párhuzam szerintem is nagyon ül, én is említettem az arról szóló irományomban ezt a filmet.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.03.09. 23:50:28

@NY124 (Darvas Tamás): Mint írtam, már eleve elvonatkoztatva beszélünk, hiszen nem arról van szó, hogy egy monolit jelenik meg a majmoknak és akkor ez van, hanem két metaforikus értelmezésen vitatkozunk. Éppen ezért szerintem nagyon mesterséges indok, hogy azzal próbálgatod a saját elméleted irányába terelgetni a filmet, hogy az elvonatkoztatottabb (abból a szempontból valóban, hogy nem sok minden támasztja alá), azt meg egyáltalán nem értem, hogy amikor erre rámutatok, miért kell egyből vádaskodásba fordulni. Klasszikus jelenségnek tartom, hogy amennyiben valaki össze tud rakni egy kerek elképzelést a filmből, akkor automatikusan el kell fogadni, még ha erre semmilyen támpontot nem ad az adott mű (mert hát értelme mindenképpen kell, hogy legyen), és soha nem merülhet fel, hogy ennek semmi értelme nem volt, mert az valószínűleg csak azt jelenti, hogy az illető nem tudott elvonatkoztatni. Ami csak azért veszélyes, mert így elég önkényesen kerül meghúzásra a határvonal azon filmek között, amelyekből még akár a rendező akarata ellenére is mindig ki lehet szipkázni valami magvas mondanivalót, és azok között, amelyek ha megfeszülnek is csak buta popcornmozik maradnak.
Nyilván csak rajtam múlik, hogy ebből a filmből én is kihozzak hatalmas elméleteket meg gondolatokat, de ahhoz, hogy én ezt a film függvényében, és ne saját intellektuális maszturbációm részeként tegyem, kellene azért valami támpont vagy felhívás Kubrick részéről, az utolsó 15-20 percet leszámítva az Űrodüsszeia viszont itt hibádzik.
Önző dolog lenne ezen fennakadni? Pont fordítva gondolom még mindig, önző dolog a mű részéről. Ha Kubrick nem magának meg az asztalfióknak készítette a filmjét, akkor elvárható, hogy legyen benne annyi alázat, hogy nekem és ne csak önmagának és önmagáért szóljon mű, mert ellenkező esetben éppen csak a létjogosultsága kérdőjeleződik meg. (Nem mint műalkotás, hiszen végül is pusztán a létrejöttéért is elkészülhet, hanem mint kulturális termék, aminek elsődleges célja, hogy valamit adjon a fogyasztójának.)

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.10. 00:26:01

@danialves: Igen, két értelmezésen vitatkozunk, viszont azt kell észrevenned, hogy én pont, hogy nem próbálom a saját elméletem irányába terelgetni a filmet, és nem az az érvem, hogy az enyém jobb lenne, mert elvonatkoztatottabb. A lényeg pont az, hogy erre az elvonatkoztatásra szerintem a film pontosan megfelelő támpont. Az önkényességet és az önmagáért létezést nem a film követi el, hanem (és tényleg no offense) te követed el azzal, hogy egy megfelelően alátámasztott metaforikus értelmezést cinikusan "intellektuális maszturbációnak" és "hatalmas elméleteknek meg gondolatoknak "titulálod. A lényeg, hogy egy kis tényező okozza a nézeteltérést, ezért nem is lehet szó hatalmas elméletek kreálásáról, mivel nagyrészt egyetértünk. Szerintem amiatt sem lehetséges, hogy ez a film önmagának szóljon és egy művészieskedő katyvasz legyen, mert alapból a néző előtt ott van a támpont, ez pedig a monolit tényszerű és egyszerű jelenléte, az alapvetően koherens struktúra. Az értelmezés egy jelentős része már a nézőre van bízva, ami hiányzik az csupán a didaktikus és részletes magyarázat, ami szerintem nem azonnali követelmény (és nem is feltétlenül kielégítőbb). Ezáltal a film nem lesz önkényes, csupán teret enged a értelmezéseknek. Pontosan emiatt az önkényességet nem követheti el.
A Tree of Life azért válik már önzőbbé ilyen tekintetben, mert ezt az eszközt túlzottan sokat használja, nem koherens, és sokszor még az események tényszerűsége is megkérdőjelezhető.

K.Leslee 2015.03.10. 00:49:29

@danialves: nem vitaztam, csak leirtam hogy nekem miert nem volt unalmas egy uropera jelenet sem, sot meg azt is hogy a legtobb ilyen jelenet tenyleg nem gorgeti elore a sztorit, csak a jatekidot tolti ki.

K.Leslee 2015.03.10. 01:21:21

@NY124 (Darvas Tamás): a vita kerdese eppen az hogy vajon a film tul nagy teret enged az elkepzelesnek vagy van e benne egy rejtett allaspont. Szerintem eppen eleg az hogy a 2001 azzal a kevessel is amit nyujt rendkivul bator es a maga szintjen eleg konkret valaszt ad a fentiekre, csak eppen a miertekre es hogyanokra nem ter ki. Am ha ennel reszletesebb lenne akkor szerintem elveszne a varazsa.Ezert nem fordul at egy pillanatra sem giccsbe. A monolitok is eppen annyira voltal titokzatosak amennyire kellett. Ami zsenialis -ahogy fentebb is irtad- hogy mindenkinek mast jelent a monolit. Valakinek egy magasabb intelligenciaju eletforma muve, masoknak Isten. Ez a csodalatos ebben a sztoriban es ezert nincs ertelme boncolgatni.

A Tree of Life meg ugy altalaban Malick ott bukik el hogy az univerzum bolcse akar lenni de vegul semmi tobbet nem nyujt mint egy termeszetfilm:-). Meghozza azert nem mert toketlen es felszines.
Amugy megjott a kedvem elolvasni a 2001-et. Esetleg valamelyikotok olvasta? Abban esetleg vannak valaszok Danialves kerdeseire?

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.10. 11:41:41

@K.Leslee: Egyetértek veled. Nagyon jó lezárás és összefoglalás ez amit leírtál, még ha abban a kérdésben amit megfogalmaztál ("a vita kerdese eppen az hogy vajon a film tul nagy teret enged az elkepzelesnek vagy van e benne egy rejtett allaspont") szerintem nem sikerül teljesen közös nevezőre jutni, maximum közelíteni az álláspontokat.
A könyvet sajnos nem olvastam, viszont érdekes olvasmány lehet, mivel direkt a film mellé íródott, közös munkában (és különös, hogy mégis vannak nagyobb eltérések a két műben).

Oldfan 2015.03.10. 15:04:42

@NY124 (Darvas Tamás): Az eltérések korántsem véletlenek. A 2001 Űrodüsszeia könyv ugyan a Kubrick- Clarke közös forgatókönyvén alapszik és először 1968-ban adták ki, a film bemutatása évében, de a premier UTÁN jelent meg. Időközben Clarke kisebb-nagyobb változtatásokat eszközölt a történetben. Pl. a regényben az űrhajó célja a Szaturnusz gyűrűi, nem a Jupiter. Ennél lényegesebb, hogy az olvasóknak igyekezett direktebb magyarázatokat adni a földönkívüli intelligenciáról, mint amik a filmben találhatóak. (Pl: a Föld több pontján is megjelennek a monolitok, hogy elősegítsék az intelligencia fejlődését és ezáltal megakadályozzák az emberiség KIHALÁSÁT. A regény(ek)ben a monolitok egyértelműen eszközök, semmiképp nem tekinthetők Isten megjelenési formáinak. Ez különösen a 3001 - Végső Űrodüsszeia esetében lesz fontos. Bowman híres felkiáltása: "Istenem! Teli van csillagokkal!" - a filmben nem szerepel.) Clarke írói megoldásaiban tehát néha eltér Kubrick világától. Nem csoda, hogy a könyvet egyedül A.C. Clarke nevén jegyzik, nem közös mű.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.03.11. 23:58:45

@K.Leslee: Ok, de akkor sem értem, miért írod le nekem ugyanazt, amit én is mondtam. :D

@NY124 (Darvas Tamás): "A lényeg pont az, hogy erre az elvonatkoztatásra szerintem a film pontosan megfelelő támpont"
Csak most már nagyon szeretném tudni, hogy miért. :D Mert mindig csak azt írtad le, hogy "de ha ettől jobban elvonatkoztatunk" vagy "de ha még metaforikusabban értelmezzük", de azon kívül, hogy valami miatt így kéne tennünk, nem igazán tudtam meg, hogy milyen támpontokat ad ehhez a film. (Azon kívül, hogy kellően homályos ahhoz, hogy tetszőleges irányban el lehessen vonatkoztatni belőle.)

"Az önkényességet és az önmagáért létezést nem a film követi el, hanem (és tényleg no offense) te követed el azzal, hogy egy megfelelően alátámasztott metaforikus értelmezést cinikusan "intellektuális maszturbációnak" és "hatalmas elméleteknek meg gondolatoknak "titulálod."
Egyébként az nemtom hogy jött le, hogy én a te gondolataidat minősíteném így, szerintem olvasd át még egyszer, hogy én ott mit akartam írni, de mind1 is... Én kérek elnézést, hogy ha már ilyen nagylelkűen megállapítottad hatodszorra is a saját elképzelésedről, hogy milyen megfelelően alátámasztott és egyértelmű, meg merem kérdőjelezni, esetleg valamiféle indoklást várni. Kellően sokszor írtad le, hogy milyen egyértelmű, hogy nincs igazam, ezek után meghajlok érveid súlya alatt és elmegyek Transformerst nézni... Oh, wait, megint cinikus voltam... Mindenesetre, mint azt már leírtam egyszer, annak úgy sok értelme nincs, ha ugyanazokat a kinyilatkoztatásokat sulykolod újra és újra, de ha ettől vagy boldog, akkor írd le még nyugodtan kétszer, hogy milyen remekül alátámasztott az álláspontod, ehhez én úgysem kellek. ;)

Még annyi, hogy ez a "teret enged az értelmezésnek" meg nálam szinonim azzal, hogy "nem képes átadni a vízióját". És hamis azt az érzetet kelteni, hogy ennek a didaktikusság és minden szájbarágása lenne az ellentéte (ott van pl. a The Babadook, ami egy nem túl bonyolult, de következetesen és módszeresen végigvitt metafora), itt pusztán arról van szó, hogy a rendező nem képes egy koherens elképzelést felvázolni, amiből aztán tovább lehet gondolkodni. Akár fogalma sem volt, hogy mit akart, és ötletszerűen dobálta össze a filmjét, akár csak ügyetlen volt a koncepció átadásában, ha a végső eredmény az, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt kap, amit én rakok hozzá, mint amit a film, akkor az a mű valamit nem csinált jól. Vagy részemről is az lett volna a legzseniálisabb, ha kritika helyett csak annyit írok, hogy "Na, akkor beszélgessünk az Űrodüsszeiáról"?

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.12. 00:58:58

@danialves: Látom még mindig ott tartunk, hogy te egy olyan filmet, amely egy olyan témáról próbál filozófiai elmélkedést tartani, amely még az egész emberiségnek is túlzottan nagy falat, te még mindig egy viziót vársz, annak ellenére, hogy magának a filmnek a szerkezete koherens, mégpedig azért, mert mind a négy része, a lineáris története, valamint az önálló belső egységei is egy egységes összegzésbe fut össze, amelyet már fent @K.Leslee: kollégával együtt leírtam és ecseteltem, ezért nem ismételném meg önmagam (tehát nem másolnám be azt a hozzászólást amelyben a saját értelmezésemet írom le a film utolsó részéről). Az, ha egy több részre osztható szerkezettel operáló filmnek van egy egységes összegzése, bőven több mint ügyetlenkedés vagy ötletszerű összedobálás, és bár nem vízió, de kielégítő és valóban egységes. Emellett pedig az előbb említett koherens struktúra mellett azért megfelelő támpont az elvonatkoztatásra a film, mert úgy tud tényszerű maradni, hogy a konkrét tényszerű eseményeknek közvetlenül lehetséges a metaforikus értelmezése (és a két értelmezés nem is esik távol egymástól, ugyanis az én általam mondott jelzőkő, Isten, vagy intelligencia metaforák a konkrét "valaki odatette a monolitot" rejtélytől alig különböznek, ugyanis a monolit elhelyezésének feladatához is egy "külső" vagy "felső" intelligencia szükségeltetik). Tehát a film egy logikus sorrendben vonultatja fel a képsorait, lineáris történetre felfűzve, a megfelelő kérdéseket és értelmezéseket előcsalva (és érdekes módon az interneten fellelhető összes hosszab értelmezésekben és elmélkedésekben is folyamatosan ugyanazok a kérdések ugornak elő, ami kevés ilyen, szimbólumokkal és asszociatív elemekkel sokat dolgozó, film sajátja, a Tree of Life például nagyon nem ilyen). Ez az én szótáramban a homálytól távol esik. Ez a lényeges különbség Tree of Life mellé helyezve is látható, amelynek a látomásszerű jelenetei, a dokumentumfilmes bevágások, a visszaemlékezések, valamint a jelenkori főszereplő elmélkedése sokkal inkább feldaraboltak, az egységesség, összekötöttség csak nyomokban bukkan fel. Ez valóban homályos, ugyanis az ember inkább csak elő-előkap egy kérdést, de azok nagyon kevés tényszerű történéssel, vagy éppen semmivel sem köthetőek össze.
Remélem, hogy ez az indokolás már valóban megmutatja, hogy az érvelésem eddig sem volt folyamatos kinyilatkoztatás. Viszont az olyan rosszindulatú megjegyzéseid, mint: "Kellően sokszor írtad le, hogy milyen egyértelmű, hogy nincs igazam, ezek után meghajlok érveid súlya alatt és elmegyek Transformerst nézni... " egyre inkább azt az érzést keltik, hogy ez a vita nem csak egy filmes eszmecsere, hanem a saját agresszív kis játékod, amiben én nem szeretnék részt venni (ergo én a filmes eszmecseréért jöttem, ezért is nevetségesek azok a megállapításaid mely szerint én bármit is sulykolnék, nekem nem célom a partnerem erőszakos meggyőzése, vagy lealacsonyítása, azonban úgy érzem, ezzel egyedül maradtam).

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.12. 01:09:10

@NY124 (Darvas Tamás): Még annyi pontosítás, hogy ebben a hozzászólásban a vízió szót, mint választ adó végső közlést értem, nem pedig mint bátor vállalást (az elmélkedésre) vagy ambíciót. A film önmagában valóban nagyon ambiciózus, de az előbbi formában használva nem felel meg a vízió szónak, az utóbbi formában viszont teljes mértékben. Lehetséges, hogy szerencsétlen a szóhasználat, de nagyon fáradt vagyok.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.03.15. 21:36:10

@NY124 (Darvas Tamás): "Még annyi pontosítás, hogy ebben a hozzászólásban a vízió szót, mint választ adó végső közlést értem, nem pedig mint bátor vállalást (az elmélkedésre) vagy ambíciót"
Hát akkor itt a probléma, ugyanis én meg utóbbit. Talán ezt tisztázva most már nem kell harmadszorra is elterelni arra a témát, hogy én konkrét válaszokat meg szájbarágást várok. ;)

Mindegy, látom a körkörös érvelésen kívül még mindig nem jutottunk sehová, mert most is csak azt tudtam meg, hogy a film valóban egységes, mert van egy egységes összegzése, konkrét támpontokat ad, mert lehetséges a metaforikus értelmezése... A konkrét kérdéseimre (pl. h milyen támpontokat ad) meg nem vagy hajlandó még mindig válaszolni...

"a megfelelő kérdéseket és értelmezéseket előcsalva (és érdekes módon az interneten fellelhető összes hosszab értelmezésekben és elmélkedésekben is folyamatosan ugyanazok a kérdések ugornak elő, ami kevés ilyen, szimbólumokkal és asszociatív elemekkel sokat dolgozó, film sajátja"
Én tényleg nem tudom eldönteni, nem érted, amit írtam, vagy direkt terelsz itt is? Leírtam már kb. a legelején, hogy a film kérdésfelvetései valóban egyértelműek, azonban egyben elnagyoltak is és bizonyos jelenetek relevanciáját nem látom emiatt. Éppen ezért fenntartom az eddig már szerintem bőven túlbeszélt kételyemet a mondanivaló kapcsán. Ezt mondjuk nyugodtan eloszlathattad volna azzal, hogy ahogy kértem, leírod jelenetről jelenetre pl. az utolsó 15 perc értelmét, de kényelmesen elütötted azzal, hogy "átfogó spirituális élmény". (Attól, hogy a Tree of Lifeot idecitáljuk huszadszorra is, és leírod ugyanazt az egyébként még mindig teljesen igaz megállapítást róla, még ez nem változik.)

"ergo én a filmes eszmecseréért jöttem"
Nem ég le a bőr a képedről, amikor ezt írod? :D Konkrétan a negyedik kommentre sikerült elérnem azt, hogy a kinyilatkoztatások mellett próbálj valami érvelést is összehozni, de azóta is nagyrészt ugyanazokat a szentenciákat írod le, csak próbálod egyre bonyolultabb körökbe fűzni, hátha úgy nem tűnik fel. De ugye nevetséges, hogy te sulykolsz, mert te szépen leírtad, hogy egységes, mert egységes, és a gondolatmeneted megfelelően alátámasztott, mert jó sokszor leírtad, hogy ez meg az milyen egyértelmű. :D
Miután azt, hogy tervezel érvelni is a kinyilatkoztatásaid mellett, úgy vezetted fel, hogy "nagyon szívesen elbeszélgetek veled egyébként", majd az egész beszélgetés ugyanebben a hasonlóan tudálékos, lekezelő stílusban folytattad (önző vagyok, mert cinikusan minősítem a te tökéletes gondolatmenetedet...), továbbá megállapítottad, hogy én csak az agresszív kis játékaimat folytatom, így benyögöd a végére, hogy velem ellentétben nem célod lealacsonyítani a vitapartnert, hát zseniális. :D Mindegy, megnyitottad most már a menekülési útvonalad, úgyhogy ne is reagálj érdemben az alantas vitapartneredre, aki csak a kis agresszív játékait szeretné űzni. ;)

NY124 · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.03.16. 14:24:35

@danialves: Szerintem beszéljünk le Facebookon egy időpontot a hétre, amikor szóban (pl. Skype) meg tudjuk beszélni ezt a témát és a valamiképp a végére járunk a nézeteltéréseinknek. Úgy gondolom, hogy több értelme lenne egy hosszabb szóbeli diskurzusnak mint ennek a kilométeres és több napon átívelő gépelési maratonnak.
süti beállítások módosítása