Esterházy Péter halála letaglózó hír volt, hiába tudtuk, hogy hasnyálmirgyrákkal küzd, de hát csak néhány hete zajlott le a Könyvhét, amit ő nyitott meg, és nem tűnt úgy, hogy ilyen gyorsan el fogjuk veszíteni. A betegségéről írt könyvéről  reméltük, hogy nem az utolsó lesz, de sajnos nem így történt. Gyászol az irodalmi élet és az olvasók, a facebook és az online felületek izzanak a róla szóló cikkektől. Már évek óta halogatom, hogy megnézzem a Tizenhét hattyúk című könyvéből (amit Csokonai Lili álnéven írt ) készült filmet, amely a 90-es évek közepén hatalmas botrányt kavart, mert erősen erotikusra sikeredett, és nem mellesleg elindította Gryllus Dorka karrierjét, most az ő emlékére pótoltam ezt a hiányosságomat. Nos, sajnos azt kell mondanom, hogy a végeredmény felemás lett, a színészi alakítások lenyűgözőek, de az adaptáció összességében nem sikerült túlságosan fényesen.

Csokonai Lili (Gryllus Dorka) fiatal és tapasztalatalan cigánylány, aki halálosan beleszeret a menő üzletemberbe, Kéri Mártonba (Kaszás Attila). Kezdetben minden szép és jó, azonban a lány egy idő után többet akar az egyszerű szerető státusznál, a férfinak azonban csak kalandot jelent, nem többet. Az egyoldalú szerelem tragikus véget ér...

Nem olvastam a könyvet, amely alapján a film készült, arra viszont emlékszem, hogy mekkora botrányt kavart a bemutató idején, mert túltengett benne a meztelenség, pornográf alkotásként aposztrofálták. Túl fiatal voltam akkoriban ehhez a műhöz, később pedig valahogy kimaradt az életemből, ezért kíváncsian vágtam bele a megtekintésébe. Sajnos elég hamar nyilvánvaló lett, hogy nem remekműhöz van szerencsém, a múlt és a jelen idősíkjait nem sikerült elég feszesre összevágni, ha nem is lett értelmetlen katyvasz a történet, mégsem állt össze egységes egésszé. Szexből valóban nincs hiány benne, nem lehetett könnyű Gryllus Dorka dolga, főiskolásként mindjárt ilyen merész jelenetekkel indult a pályán, rajta is maradt a szexi lány szerepkör sokáig, hiába futott be szép karriert külföldön és lett mára érett művész (lásd Félvilág, amelyben kiváló alakítást nyújtott). Kaszás Attila és Udvaros Dorottya sem volt szégyenlős, habár mai szemmel nézve ezek a jelenetek már egyáltalán nem felkavaróak (egy Trónok harca epizódban több erotikus jelenetlátható, mint az egész filmben összesen).

Sajnálom, hogy a könyv kimaradt az életemből (kíváncsian várom a véleményeket kommentben attól, aki olvasta), mert a kiváló narratívának köszönhetően (Lázár Kati simán zseniálisan olvassa fel a szöveget) kaphattunk belőle egy kis ízelítőt, és a meglehetősen eklektikus végeremény ellenére mégis látszik, mennyire érzékenyen (és érzékien) mutatta be az író, hogyan fullad tragédiába egy jól induló párkapcsolat. A lány tudta, hogy a férfinak felesége van, mégis engedett a szenvedélynek, hitte, hogy minden jóra fog fordulni, de amikor terhes lett, kénytelen volt szembenézni a szomorú valósággal. Fiatal és naiv a főszereplő, brutális leckét kap a szerelemről, tudja, hogy el kellene felejtenie a férfit, aki méltatlan az érzelmeire, mégsem tudja kiverni a fejéből, minden hibát elkövet, amit lehet, az élete tönkremegy, de végül ő maga tesz pontot a kapcsolat végére.

Női szemmel nézve eléggé felkavaró a történet, legszívesebben szájon vágtam volna Lilit, hogy ne alázza már meg magát emiatt a szemét alak miatt, aki egy szoknyabolond senkiházi, és csak szexet akar, szerelmet nem, de hát a lánynak végig kell járnia a saját útját, fel kellene nőnie, de a szenvedély erősebb, mint a józan ész. Még az abortuszra is képes miatta, nem fogja fel, hogy semmit sem jelent a férfinak, futó kaland volt a számára, nem több. Kár, hogy a szépen fényképezett jeleneteket nem mindig sikerült megtölteni tartalommal, a líra nem működött a filmvásznon, a narratíva sem tudott úgy ütni, ahogyan kellett volna, a két műfaj egyszerűen nem talált közös nevezőre. Nem nézhetetlen a film, de nem is maradandó élmény, nem mondanám teljes mértékben kihagyott ziccernek, inkább egy össze-vissza kanyargó történetnek, amelynek a második fele és főleg a vége jól sikerült, azonban az első részében nem sikerült megtalálni a stílust, így a végeredmény csalódást keltő lett.

A színészeken nem múlt semmi, tökéletes volt a casting, a tragikusan fiatalon elhunyt Kaszás Attila tenyérbemászóan jól alakítja a nőbolond gazdag vállalkozót, akit saját magán igazából senki sem érdekel, pláne nem egy szép cigánylány, akit csak ágymelegítőnek tervezett eleve beújítani. Udvaros Dorottya magyar filmben szokatlanul bevállalt leszbikus jelenetet is, és mélységet is tudott adni a karakterének. Gryllus Dorka ahhoz képest, hogy élete első főszerepét játszotta, meglepően érett alakítást nyújtott.

Inkább hírhedt ez a film, mint tartalmas, nem botrányosan rossz, de egyszer nézős alkotás. Sólyom Andrástól nagy kedvencem a Szegény Dzsoni és Árnika, vagyis nem hiszem, hogy az ő rendezői kvalitásain múlt volna az, hogy nem sikerült túl jól a feldolgozás, valószínűleg nem sikerült eltalálni Esterházy egyedi stílusának filmes megfelelőjét, ez minden. A végeredmény érzéki lett ugyan, de iskolapéldája is annak, hogyan fojtsunk üres látványorgiába egy irodalmi művet. Kár érte.

6/10

Az érzékek iskolája teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.