Bekövetkezett az, amiről bár eddig is tudtunk, nem mertünk gondolni rá: véget ért a Trónok harca 6. évada, és ismét egy évet várhatunk arra, hogy folytassák a történetet. Egy évad "várás-indexét" minden esetben növeli az, hogy milyen volt az előző, ebben a tekintetben pedig a 6. felvonás tökéletes táptalaj volt arra, hogy várjuk a lassan már a finist jelentő 7. etapot. Jajj, de hosszú egy év lesz ez. A cikk spoilermentes.
Anno az évad első részéről szóló cikkemben említettem, hogy a megszokottnál valamivel jobb felvezetőt sikerült összehegesztenie a készítőknek, ez egyrészt örvendetes volt, mert végre nem a szokásos évadeleji tökölődéssel kellett foglalkoznunk, hanem a sztori által keltett hullámokra felülvén bátran vitatkozhattunk a folytatásról. Ugyanakkor ez a nagyszerű nyitány valamelyest magában hordozta azt a kellemetlenséget, hogy talán az első részt követő epizódot fáradtabb tempóban haladnak majd, viszont ezt szerencsére sikerült elkerülnünk, egészen az ötödik epizódig.
Azonban az évad első öt része abszolút kiváló volt, óriási érzelmi zenitekkel, amelyek a Trónok harca legjobb pillanatait idézték fel, olyan nagyszerű élményt okozva, melyek garantáltan ott marad a sorozatrajongók szívében. Ennek ellenére a 6. a 7. és a 8. epizód nem igazán tudott felnőni az évad első feléhez, és újra elkezdtek hangosodni azok a hangok, amelyek komótos időhúzást kiáltoztak, és sokszor sajnos jogosan emelte fel a hangját az elégedetlen közönség. Voltak olyan szálak, amelyek abszolút "időlopásnak" tűntek, pl. Sam története, amelyből vélhetően csak a következő évadban fog valami olyan kisülni, amely új fényben világíthatja meg azt a teszetoszaságot, amit itt produkáltak vele a készítők.
Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy egy sorozatnak muszáj valamikor építkeznie, és épp emiatt nem lehet minden rész a szó szoros értelmében vett izgalombomba, néhány epizódot be kell áldozni azért, hogy több másik megalapozott csavarokat, valóban megrázó történéseket, és előremutató karakterfejlődéseket tudjon adni a nézőknek. Ezek felvezetés nélkül csak felületes dolgok lennének, amibe ugyanúgy belekötne a közönség, mint a 6.,7.,8. epizód kissé lomha tempójába. 
A 9. és a 10. rész pedig pontosan azt mutatta meg, hogy a türelem rózsát terem. A készítők ugyanis olyan évadfinálét rittyentettek össze, amely a sorozat talán legjobbja, megfűszerezve egy kiváló csatajelenettel, valamint olyan történésekkel, amelyek már a végjátékot idézhetik elő, persze a Trónok harcában sosem lehet tudni, hogy melyik karakter milyen sorssal ér véget, vagy hogyan emelkedik fel.
A hagyományokhoz híven erős 9. epizód megmutatta, hogy a sorozat készítői végre mernek filmesként gondolkodni, és olyan beállításokat használva alkották meg a grandiózus csatajelenetet, melyek bármelyik Hollywood-i gigaprodukcióban elfértek volna. Egyébként az évadról általánosságban elmondható, hogy a korábbi csorbákat kiküszöbölendő a látvány egy sorozathoz mérten nagyszerű, és nem lóg ki úgy a lóláb, mint mondjuk Daenerys előző évadbeli sárkánylovaglásánál.
Mindenesetre az elégedetlen hangok ellenére a Trónok harca 6. évada még a három kissé lassabb rész ellenére is az egyik legkiegyensúlyozottabb tudott lenni az eddigi 6 közül, olyan eseményekkel, amelyeket már régóta vártunk, vagy amelyek mellbevágó meglepetést okoztak. A valódi záró epizód, azaz a 10. pedig olyan dolgokkal operált, hogy garantáltan a körmünket fogjuk rágni jövő április-májusig, amikor végre megtudhatjuk, mi lesz a kedvenc, vagy utált karaktereink sorsa. Jajj, de hosszú egy év lesz ez.
A Trónok harca teljes adatlapja a Magyar Filmadatbázis (MAFAB) oldalán.
