
Alex (Alan Rickman) most szabadult a börtönből, éppen úton van, amikor egy étteremben egy beszédes lány, Vivenne (Emily Hampshire) ül az asztalához, és ráveszi, hogy vigye haza az édesanyjához. Azonban borzalmas baleset történik, egy kamion elsodorja az autót, amelyben ülnek, és a fiatal lány meghal. Alex elmegy az édesanyjához, hogy bocsánatot kérjen tőle, azonban úgy alakulnak a dolgok, hogy az autista Linda (Sigourney Weaver) házában marad, és a két sérült ember a maga módján próbálja feldolgozni a veszteséget...
Alan Rickman volt eleve kiválasztva Alex szerepére, ő javasolta, hogy Sigourney Weaver legyen Linda. A színésznő komolyan vette a felkészülést,hónapokat töltött autisták között, nemcsak a gesztusok szintjén azonosult a szerepével, minden megtett, hogy megmutassa nekünk, hogyan éli meg egy autista a saját érzelmeit és életét. Mégsem lett a női Esőember ez az alkotás, egyrészt mert egy árnyalatnyival gyengébb volt az alakítása, mint Dustin Hoffmann, másrészt mert nem Linda autizmusa áll a történet középpontjában, hanem a gyász feldolgozásának különböző módszerei, valamint a megbocsátás lelki folyamata.
Átlagosan indul a film, egy idősebb férfi és egy fiatal lány véletlenül összetalálkozik, a kezdeti távolságtartás után egyre közelebb kerülnek egymáshoz, aztán hirtelen bekövetkezik a baleset, és a teljesen megváltozik a történet ritmusa. Alex bűntudata miatt (pedig nincs oka rá, nem ő volt a vétkes, hanem a kamionsofőr) felkeresi az anyát, arra azonban nincs felkészülve, hogy egy autista teljesen más szinten éli meg a gyászt, mint ő. Hiába szeretné megbeszélni vele az érzéseit, az asszony egy másik világban él, amivel kezdetben nem tud mit kezdeni, majd ahogyan egyre több időt tölt vele, lassan, de biztosan kezdi megérteni, hogy egy különleges személyiséggel sodorta össze a sors. Mindeközben egy románc is virágba szökken a szomszédasszonnyal, az enyhén szexmániás Maggie-vel, akivel olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy szépen fokozatosan megosztja vele életének tragédiáját, és azt is, hogy miért ölt embert, és miért kavarta fel őt ennyire ez a szomorú eset. Mellettük még a kamionsofőr lelki tusáját is végignézhetjük, aki nagyon komoly terhet cipel azzal, hogy akaratlanul bár, de egy másik ember halálát okozta, neki sem könnyű feldolgozni, ami történt.

Sigourney Weaver erős alakítást nyújt, ebben a filmben megmutathatta, hogy mennyire jó színésznő. Azonban nem viszi el a show-t, Alan Rickman elől, aki rá jellemző módon mindent kihoz a karakteréből visszafogott, csendes filmbeli személyisége tökéletesen ellensúlyozni tudja Linda extremitását. Carrie- Anne Moss szintén tud meglepetést okozni, nagyon más oldalát mutatja meg Maggie szerepében, mint amit a Mátrixban láttunk tőle.
Marc Evans inkább a tévében jeleskedik, a Hósüti kevés filmjeinek egyike, amelyért minden dicséretet megérdemel, hiszen katartikus erejű alkotásról van szó, amely azonban mégis elsikkadt a ránk zúduló mozik tengerében. Megrendítő, szép film, érdemes rászánni az életünkből két órát.
9/10
A Hósüti teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.