A kis hercegnél aligha van jobb alapanyag egy tartalmas, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló, szép rajzfilmhez, meséhez. Ugyanis a könyv már alapból ilyen, ráadásul méltán elismert, az egyetemes emberi kultúra kincsei közé tartozik. Azt szokás mondani, hogy innen már csak elrontani lehet. Lelövöm a poént, a készítőknek jelen esetben nem sikerült elrontani, egy nagyon jó adaptáció készült, és mindezt úgy, hogy még saját ötleteket is sikerült mellé megvalósítani, nem csak egy az eredetihez hű, szolgai utánzat készült (a jó feldolgozásnak rengeteg módja van, persze, az utánzást is lehet jól csinálni, lásd Watchmen: Ultimate Cut).
A történetet nem írnám le, feltételezem, hogy azt mindenki ismeri - aki pedig nem, az mindenképp olvassa el, fent van az interneten, rövid, és nagyon jó.
A film kettős szerkezetű. Alapból van az eredeti történet, illetve a készítők által e mellé kreált külön, új saját sztori, mintegy aktualizálásként és kiegészítésként, hogy “maibb” legyen. Ez alapvetően okosan lett összegyúrva, a kettő szépen egymásba simul. A két szál elmesélése kétféle képi megoldással is van tálalva, az eredeti mese egyszerűbb, rajzosabb, papírfigura-szerű szereplőkkel, sok, az eredeti könyvből konkrétan átemelt elemmel. Ez egy nagyon jó ötlet volt, kiváló hangulatot ad. Az új, saját történet pedig modernebb animációs megoldással készült, viszont még ez is egyszerű a mai technikai megoldásokhoz képest. Az, hogy ez mennyire volt szándékos, nem tudom, de a készítők kiválóan pótolták a lehetőségeket művésziességgel és kreativitással, maximálisan sikerült kihasználni ezt a stílust. Az eredeti történet nagyszerűségét nem kell ecsetelnem, jól van elmesélve (bár vannak belőle kihagyva részek, vannak amelyekhez pedig picit hozzátettek), a második sztori hasonlóképp, csak egy nagyobb hiányosság merült fel bennem. Ezekről később.
Még egy technikai észrevétel: annak ellenére, hogy Mark Osborne rendezte a filmet, akinek nem kifejezetten művészi alkotásokból áll az eddigi életpályája (és akkor még finoman fogalmaztam), a film komolyan vételét és az adaptációval kapcsolatos ambíciókat a már említett művészi képi világon túl a stáblista is érzékelteti. Rengeteg olyan név van, akik alapból már egyedül is elvinnének egy-egy filmet a hátukon, elég lenne csak a nevüket felírni a plakátra.
Most pedig következzenek a főbb kiemelendő részletek, esetleges negatívumok. Az alkotáson nagyon látszik, hogy felnőtteknek és gyerekeknek szánt mese is egyben. Az animációs filmeknél megszokott könnyedség mellé erősen drámai, az eredeti tartalmat és mondanivalót komolyan vevő mű született, érdekes értelmezésben. Sallangoktól, felesleges bugyutaságoktól tökéletesen mentes, ami nem fél olykor valóban elkomorodni – nagyon nem Disney-szerű (igen, én is tudok a Fel! létezéséről). A tartalommal kapcsolatos észrevételeim, amelyek esetleg úgy hangozhatnak, hogy negatívumokként értékelném őket, nagyrészt valójában nem negatívumok, hanem az alapanyag eltérő értelmezéséből fakadnak: nekem az új sztori különleges ötletei kissé szokatlannak hatottak, levettek a könyv súlyából, mélységéből, kissé kevés volt a róka, és szerintem több lehetett volna az idézet.
Ami viszont még a lehető legobjektívebben szemlélve is mindenképp negatívum, az a néhol ugráló narratíva, a furcsa történetvezetési ív, illetve a gagyibb megoldások a humor terén, és egy-két jelenet animációjában. Ezeket nem tudtam megítélni, hogy pontosan honnan eredhetnek, de talán abból, hogy itt-ott nem sikerült tökéletesen lavírozni a felnőttes és a gyerekes összetevők között. Viszont egy sablonos, megszokott ívvel meg lehet, hogy sokkal rosszabbul jártunk volna. Plusz az, hogy egy-egy szereplő fontosságának sokkal nagyobb hangsúlyt adott a film, és ezzel másoktól időt vett el (vagy éppen kihagyott), az a nézőknek hiányérzetet okozhat.
Ettől függetlenül még tartom magam ahhoz az állásponthoz, hogy a 2015-ben vásznakra vitt A kis herceg méltó adaptációja és ezáltal jó kiegészítése Exupéry művének. Komolyan veszi a könyvet, jól megfogja az eredeti lényegét. A sajátos ötletei miatt lehet, hogy némely nézőknek nem fog annyira tetszeni, vagy esetleg hiányérzete lesz egyeseknek (egyébként teljesen jogosan), viszont még őket is kárpótolni fogja az, hogy a film körülbelül fele így is nagyon hű az eredetihez. Nekik azt ajánlom, hogy vegyék elő újra a kis könyvecskét, azzal nem lehet melléfogni, és mindig megéri.
8,5/10
A kis herceg teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán
