Transz / Trance (2013)
2013. június 16. írta: danialves

Transz / Trance (2013)

trance_1.jpgDanny Boyle magasra tette a lécet ezúttal. És most nem arra gondolok, hogy egy Oscar-díjas rendező, aki már drogos kultfilmtől a zombis horroron át sci-fiig szinte minden műfajban sikerrel tette tiszteletét, vajon hogyan tudná ezt felülmúlni, hanem nemrégiben adott interjújára. Amikor is azt mondta, hogy manapság túlságosan kevés felnőtt film készül, értve ez alatt azt, hogy ritka az olyan alkotás, amely tényleg komoly témákról szól, felnőtteknek, nem pedig a sokezredik poénkodó világmegmentésről. Szóval én ezekkel az elvárásokkal ültem be a Transzra, de bizonyos szempontból mégsem sikerült maradéktalanul teljesítenie őket a rendezőnek.

Simon (James McAvoy) egy aukciós háznál dolgozik. Csak éppen nem az aukciós háznak, hanem az azt kifosztó Franck-nek (Vincent Cassell), ugyanis az ő beépített embereként vesz részt egy festmény eltulajdonításában. Sőt, igazából még csak Franck-nek sem dolgozik, ugyanis a rablás közben megfújja a képet a saját szakallára. Amivel azonban egyikük sem kalkulál, hogy Simon egy súlyos fejsérülést szenved az akció során, és a festmény hollétét teljesen elfelejti. Így miután a bandavezér rájön, hogy minden kínzás haszontalan, egy pszichiáterhez (Rosario Dawson) fordul, remélve, hogy ő hipnózissal ki tudja szedni majd Simon fejéből a szükséges információkat.

Trance2.jpegA filmnek elképesztően jó atmoszférája van, a tempó sem lankad egy percig sem, az elektronikus aláfestő zenére is tényleg csak annyiban tudok belekötni, hogy néha túl hangosan pumpálják a fülünkbe. A heist műfaj kicsivel sötétebb és naturalistább megközelítése is nagyon jól áll a műnek. A tetejébe pedig megkapjuk minden idők egyik legjobb mindfuck-ját, és a párbeszédektől kezdve az remek operatőri munkáig szinte minden ennek van alárendelve.

Azonban talán egy kicsit túlságosan is hiányzik az előjáték az agyunkkal való szórakozás előtt. A mű az utolsó percekre csap át hirtelen elképesztő fordulatok sorozatává, amelyek így sok szempontból bevezetetlenek maradnak. Ezen felül végeredmény még enyhén sekélyesnek is mondható, főleg annak köszönhetően, hogy a történet mellett a karaktereknek sem volt meg a lehetőségük a teljes kibontakozásra. A meglepetések csak nagyobbak ebből kifolyólag, de ez sem változtat azon a tényen, hogy az utolsó fél óra meglehetősen kapkodósra sikerült. Legalább még egy 20 percet, de talán azzal sem túlzok, ha azt mondom, hogy egy órát is elviselt volna még ez a film, hogy legyen ideje minden és mindenki kibontására.

Szóval azt kell mondanom, inkább a kínzás, a vér és a szex miatt fogjuk ezt felnőtteknek szóló filmnek gondolni, mintsem a tartalom vagy a mély mondanivaló miatt. Ennek ellenére nem tudom azt kijelenteni, hogy Boyle-nak nem lett igaza, mert még így is porba alázza a teljes idei mainstream filmes mezőnyt ezzel a produkciójával, talán csak a Mellékhatások állhat meg büszkén mellette a független alkotásokat leszámítva.

8,5/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr85362759

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása