Rendkívül szórakoztató átirat. Nem vagyok romantikus alkat, de a Büszkeség és balítélet óriási kedvencem a műfajban. Kiváló alkotás, amelyben megvan minden, ami egy tartalmas szórakozáshoz kell, de főleg Mr. Darcy, aki részemről csakis Colin Firth lehet. Sokáig tartottam magam ahhoz, hogy a klasszikus tévésorozaton kívül nem nézek más meg feldolgozást, azonban egy szép vasárnapi napon mégis adtam egy esélyt a filmváltozatnak, ami meglepő módon nagyon tetszett. Ennek örömére vettem elő ezt a könyvet, hátha az az átirat is elnyeri a tetszésemet. Nos, nagyon hamar magába szippantott a történet, istenien szórakoztam Rachel kalandjain, akiről Elisabeth Bennett-en kívül Bridget Jones is sokszor eszembe jutott, mégsem egyszerű utánzat a karakter, önállóan is megállja a helyét. A 30 éves szingli nem igazán él jókislányos életet, szeret inni és bulizni, és a férfiakat sem veti meg, összességében azonban mégsem egy taszító karakter, mert nagy szíve van. Christopher Butkus (így hívják Mr. Darcyt) őszintén szólva fogalmam sincs, hogy miért szeret bele, de nagyon jól működik közöttük a kémia. Ez egy modern változat, napjainkban játszódik a történet, melynek eredményeként megjelenik az okostelefon is a sztoriban, konkrétan óriási mennyiségben, ráférne egy kis digitális detox a szereplőkre, mert állandóan a készüléken lógnak, de hát végülis ki nem manapság, nem igaz? A sztori jól csavarodik, abszolút felfedezhetők benne a klasszikus mű fordulatai és fő karakterei, mégis ízig-vérig mai történet, amelynek nem előre kiszámítható a cselekménye, kivéve természetesen a happy endet. Addig azonban még sok minden történik, és ha el tudjuk engedni az eredeti művet, kiválóan fogunk szórakozni, mert Rachel kalandjai finoman szólva sem hétköznapiak. A fő téma természetesen a szerelem körül forog, de megjelennek a barátok és a család, amelynek tagjai visszaköszönnek az eredetiből a leányait kétségbeesetten férjhez adni akaró édesanya, a családja nőtagjait elnézően szerető édesapa, a megfontolt Jane és az abszolút kamasz ikrek tekintetében. Rachel és Christopher története szépen kanyarodik, nem sieti el az írónő kettejük szerelmének kibontakozását, de egyáltalán nem ül le a sztori, mindvégig szórakoztató marad, csak egy-két helyen lassul le a lendület, de mindvégig fenn tudja tartani a figyelmet. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a Büszkeség és balítéletet és Bridget Jones-t, nincsenek előítéletei és szeretne jól szórakozni. 

Rachel Weiss 30 éves szingli, egy nagy cég ügyfélszolgálatán dolgozik, nem szereti a munkáját, nincs tartós párkapcsolata, de van egy rendkívül összetartó baráti köre. Egy napon a szülei új szomszédot kapnak, akik, mint kiderül a fiatal techmágnás, Christopher  Butkus szülei. Rachel édesanyja azonnal kitalálja, hogy össze kell boronálni a fiatalokat, azonban Rachel-nek egyáltalán nem tetszik a karót nyelt Christopher...

Le kell szögeznem, hogy Mr. Darcy karaktere óriási kedvencem, ezért nagyon kíváncsi voltam, mit hoz ki belőle az írónő. Nos, nekem nagyon tetszett az ötlet, hogy techguru lett belőle, akinek sok pénze van, mégis arisztokratikus jelenség, akinek megvannak az elvei, és véghez viszi az elképzeléseit. Az ő zárt világába robban be Rachel, aki teljesen más, mint ő, nem veti meg az italt, szeret bulizni, megvan a véleménye, aminek hangot is, és a fiatal techmogul egyszer csak azon kapja magát, hogy szerelmes lesz. Azonban a lány legmélyebb döbbenetére elutasítja, amelynek eredményeként kénytelen szembenézni a hibáival, és hamarosan ő lesz a mentőangyal Rachel kaotikus családjának életében. A lány végül szépen fokozatosan rájön arra, hogy Christopher nagyon is érző ember, aki értékes személyiség, és természetesen semmi sem állhat a boldog vég útjába, addig azonban még rengeteg buktatón kell áthaladnia az ifjú párnak. Mindketten szépen jellemfejlődnek, változnak, míg végül megérkeznek egymáshoz. Mindezt a folyamatot piszkosul szórakoztatóan tárja elénk a szerző, én konkrétan sokszor hangosan nevettem, annyira hihetetlen volt Rachel és családjának kalandsorozata, ebben a famíliában nem lehet unatkozni, az egyszer biztos. Nagy tanulság számomra, hogy nem kell mindig ragaszkodni a klasszikushoz, esélyt kell adni a modern átiratoknak is, mert így különleges olvasmányélményhez juthat az ember lánya. Miközben zajlanak az események, modern korunk is ránk rúgja az ajtót, okostelefonon üzennek egymásnak a szereplők, a családi botrány az interneten tör ki, és még folytathatnám a sort, kiválóan sikerült napjaink technikájának bevonása a sztoriba, és nem kevés tanulságot vonhatunk le a közösségi médiáról.

Rachel karaktere meglepően összetett, nem egy finom úrilányról beszélünk, hanem egy igazi hús-vér harmincas nőről, aki jobban hasonlít Bridget Jones-ra, mint Elisabeth Bennett-re, de a két ikonikus szereplőből összefont személyiség mégis önálló egészet alkot. A lány igazi bulikirálynő, nincs híján önbizalomnak, azonban egy ponton kiderül, hogy ő voltaképpen egy angol irodalom szakon végzett bölcsész, és megvannak a maga mélységei. Ennek ellenére tényleg nem értem, mit látott meg benne Christopher, aki nála sokkal felnőttebb jellem, de végül a lány sokat komolyodik, a fiú pedig sokat lazul, így lassan, de biztosan kiegyenlítődik a kettejük közötti kezdeti különbség, és lassan, de biztosan rájönnek arra, hogy őket egymásnak rendelte a sors. Tényleg nem vagyok romantikus alkat, és nagy örömömre nincs is rózsaszínű máz a történeten, ez egy igazi mai sztori, de nekem ez az egész hóbelevanc bizony nagyon tetszett. Pont annyira volt bohókás, hogy elhiggyem, tényleg megtörténhet, azonban megőrizte a klasszikus mű minden lényeges mozzanatát, és bár nyilván teljesen más kategóriában játszik, mint a nagy előd, mégis tökéletesen szórakoztató darab, amit tényleg mindenkinek csak ajánlani tudok.

Szerintem nem bűn újragondolni egy klasszikust, ha azt jól tesszük, és nyilván lesznek olyanok, akiknek nem fog tetszeni ez az átirat, mert elég laza kézzel nyúl hozzá a szerző, de kérdem én, miért kell mindenáron ragaszkodni az alapműhöz, miért nem engedjük el magunkat, és szórakozunk kiválóan? Mert ez a darab tényleg rendkívül jól ki tudja kapcsolni az ember lányát a hétköznapokból, szerintem nem kell ennél több ilyenkor nyáron, a klasszikusoknak is megvan a helye az olvasmányélmények között, ez a kötet azonban nem tör ilyen babérokra, egyszerűen csak szórakoztatni akar, és azt nagyszerűen teszi. Kirángat a szürke hétköznapokból, kacajra fakaszt, nagyon lehet drukkolni a fiataloknak, hogy összejöjjenek végre, és bár a happy end egyetlen pillanatra sem kétséges, mégis mindvégig fenn tudja tartani az érdeklődést. Véleményem szerint ez egy rendkívül szórakoztató könyv, amelytől nem kell elvárni az eredeti mű klasszikus értékeit, és ha ezt meg tudjuk tenni, akkor egy kiváló olvasmányélményt kapunk. Lazuljunk el, hagyjuk, hogy magába szippantson a történet, ne törjük a fejünket mindennapi problémáinkon, és egy fergetegesen jó könyv lesz a jussunk.

9/10

A könyvet a General Press kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.