Vannak olyan film-klasszikusok, amelyek megnézését az olyan halandó filmrajongó, mint mondjuk én, ezer éve halasztgatja. Az okok változók lehetnek. A nagy szökést eddig a játékideje miatt kerülgettem, őszintén szólva féltem attól, hogy ezt az idén 53 (!) éves háborús filmet csak a mára már óriási neveknek számító színészlegendái vitték el a hátukon, nem pedig a valóban szórakoztató történet. A film megnézése után azonban konstatálhatom, hogy ennél nagyobbat nem is tévedhettem volna: A nagy szökés olyan kiváló eszközökkel dolgozik, amelyek a mai napig a párjukat ritkítják.
A második világháborúban járunk. A németek a sok szökni próbáló hadifogoly miatt egy új fogolytábort nyitnak meg: minden eddiginél szigorúbb fegyelemmel őrzik az ellenség soraiból bebörtönzött katonákat. Pechükre azonban a rabok között igazi szökés-géniuszok vannak, nem sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy főhőseink (többek között Steve McQueen, Charles Bronson, James Coburn, Donald Pleasence, Richard Attenborough és James Garner) a szabadulásukon kezdjenek gondolkodni. A népes társaság azonban nem szimplán megszökni akar, de megpróbálják összezavarni magát a Német Birodalmat is.
A nagy szökés pontosan azt kínálja, amit a történetéből első látásra meg lehet állapítani. Azonban ez a "kiszámíthatóság" esetünkben inkább pozitív, mint negatív erényeket mutat. A történet ugyanis nem feltétlenül a meglepő csavarokra próbál építeni (bár van belőlük néhány), hanem igazi karakterközpontú vázra húzza fel az eseményeket, ebből adódóan pedig hőseink mesterkedései sokkal izgalmasabbak tudnak lenni, nem fulladnak ki a minél meghökkentőbb fordulatok felépítésében. Ez a könnyedség pedig nagyon jól áll a filmnek, a főhőseink pedig egytől-egyig továbbviszik ezt a cool lendületet. Gondolom mondanom sem kell, hogy Steve McQueen például elképesztően macsó és laza is egyben, de például a számomra örök kedvenc Charles Bronson is a legjobb oldalát mutatja, és James Coburn kicsit szórakozott figurájának sem kell szégyenkeznie ilyen téren.
John Sturges munkája egy másik aspektusból is zseniális. A karakterek ugyanis nem csak lazák, de meg van közöttük az a "kémia" is, amely egy ilyen közösség felépítéséhez elengedhetetlen, a szereplők közötti apró csipkelődések, a jellemek különbségéből adódó konfliktusok, a szökés tervezésének folyamata és úgy en bloc minden egyes karakter-mozzanat valamilyen szinten előre tudja lökni a történet szekerét. Ez pedig azért igazán zseniális, mert A nagy szökés 9-10 komoly szerepet kapó karakterrel dolgozik, de a nagy szám ellenére a Paul Brickhill könyvéből W.R. Burnett és James Clavell által adaptált forgatókönyv nagyon hitelesen tudja megrajzolni a hőseink karakteríveit.
A jellemfejlődések érzékeltetéséhez elengedhetetlenek a már fentebb megemlített színészek és amint már mondtam, bennük sem kell csalódnunk: a díszes társaság tagjai jól egészítik ki egymást, nincs egy elnyomott, vagy egy piedesztálra emelt karakter sem, szóval nem konkrétan egy főszereplő-, hanem inkább sok fontos karakter köré fonódik a cselekmény, ennek ellenére egy pillanatra sem esik szét vagy válik unalmassá A nagy szökés.
Meg kell említeni azt is, hogy a háború borzalmait még a film nagy részén uralkodó könnyed(ebb) hangvétel ellenére is sikerül átadnia a képsoroknak. Bár a szereplőket fizikailag nem bántják a táborban, a párbeszédekből kiderül, hogy sokkal inkább a szabadságuk korlátozását érik meg komoly sérelemként, és ez kezdi meg igazán felőrölni a csapat tagjait. A film tökéletesen kikerüli azt is, hogy konkrétan a náci rendszer kritizálásába bonyolódjon és ugyan lefutja a szokásos köröket ezzel kapcsolatban, a történet sokkal inkább az egyén szerepét próbálják meg a nagy egészből megmutatni, mint a birodalom egészének romlottságát.
A nagy szökés egy kiválóan szórakoztató film. Mindezt nem felületességgel vagy szétrobbantott díszletekkel, hanem érdekes, színes-szagos szereplőkkel és történettel, valamint egy nagyszerű lezárással éri el. Nem mondom, hogy az izgalmaktól kiugrik a szívünk a helyéről, de igazából nem is feltétlenül ez volt a készítők célja, sokkal inkább alkottak egy olyan filmet, amely az emberi kapcsolatokra és a valódi emberi jóságra építkezik.
9/10
A nagy szökés teljes adatlapja Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.
