Hosszú álom / The Big Sleep (1946)
2014. augusztus 14. írta: FilmBaráth

Hosszú álom / The Big Sleep (1946)

a hosszú álom.jpgVége lehetne már ennek a borzalmas hétnek. Még el sem sirattuk Robin Williams-t, már búcsúzhatunk Lauren Bacall-tól is. Mrs. Bogart kiváló színésznő volt, élete végig aktívan dolgozott, még idén is forgatott, azonban igazi fénykorát a 40-es években élte, több filmet is forgatott a férjével, a kor népszerű műfajának, a film noir-nak volt az egyik emblematikus alakja. Humphrey Bogart nagy kedvencem (Casablanca forever!), de a Lauren Bacall-lal közösen forgatott alkotások kimaradtak az életemből, ezért természetesen a színésznő emlékére pótoltam a hiányosságot, és nagyon sajnálom, hogy nem tettem meg ezt korábban, mert egy nagyon jó filmhez volt szerencsém!

Philip Marlowe -t (Humphrey Bogart) a magándetektívet, megbízza egy idős milliomos azzal, hogy derítse ki, mivel zsarolja a lányát egy, a könyvüzletben tevékenykedő férfiú. Marlowe el is kezdi a nyomozást annak rendje és módja szerint, azonban nagyon hamar belebotlik a könyvkereskedő hullájába, aki mellett önkívületi állapotban ott ül a megbízó lánya. Innentől kezdve felgyorsulnak az események, folyamatosan nő a holttestek és a gyanúsítottak száma, és ebben a káoszban még a másik lány, Vivien (Lauren Bacall) is bonyolítja a detektív életét...

Soha nem olvastam még Marlowe-regényt (jól elvagyok én Sherlock Holmes-szal gyerekkorom óta, köszönöm szépen, nem hiányzik még egy detektív az életemből), ezért azt nem tudom megmondani, hogy mennyire hű a film a könyvhöz, de kiváló szórakozást nyújtott még az én Sir Arthur Conan Doyle-on szocializálódott buksimnak is. Meglepő fordulatok, übercool főhős, izgalmas történet, dögös nők és az utánozhatatlan stílus az, amely a film noir egyik legjobb darabjává tette ezt az alkotást.

Philip Marlowe pontosan olyan, mint Rick a Casablancából: okos, laza, sármos, tiporja a női szíveket, ahogyan kell, nagyon dögösen cigarettázik és néz a kamerába. Jéghideg profi, aki pontosan átlátja az eseményeket, azaz majdnem pontosan ("Már csak azt nem értem, hogy ki az, aki lepuffantja Brody-t, meg hogy kinek dolgozik"). Ámde találkozik egy igazi femme fatale-lal, aki még az ő rakoncátlan szívét is meg tudja hódítani, elsősorban a titokzatosságával. De még ez a körülmény sem zökkenti ki a maga stílusából, mindent megtesz, hogy megtalálja főgonoszt. Veszélyesen szép hölgyek kerülnek az útjába, a Sternwood-lányok nem kispályáznak, kár, hogy Carmen sokkal kevesebb jelenetet kapott, mint Vivien, pedig az ő figurája talán érdekesebb volt, de hát nem Martha Vickers volt Mrs. Bogart, hanem Lauren Bacall. Az erős női karakterek mellett elhalványulnak a férfi mellékszereplők, de legalább nem érződik a filmen, hogy nincs igazán karizmatikus főgonosz.

A zseniális szöveg a legnagyobb erénye a filmnek (Bogart és Bacall értekezése a "lóversenyről" nem véletlenül lett klasszikus, ma is ütős a szexuálisan "enyhén" túlfűtött társalgás), de a karakterek is nagyon jól meg lettek írva, a történetszövés pedig zseniálisan jó: fordulatos, pörgős események tartják fent végig a néző érdeklődését, muszáj figyelni, mert különben nagyon hamar el lehet veszíteni azt a bizonyos fonalat. Kicsit lassan indul be a történet, de az első hulla után nincs megállás, csak kapkodjuk a fejünket, olyan gyorsan zajlanak az események. Nincs üresjárat, nyomozás van, izgalom van, na és persze dübörögnek az érzelmek. Ezzel kapcsolatban kicsit csalódott vagyok. Lehet, hogy velem van a baj, de én nem láttam a hatalmas szerelmet Bogart és Bacall között, dacára annak, hogy a korszak Brangelinája voltak, nem igazán gyújtották fel a filmvásznat, korrekten hozták a kötelezőt, de ennyi és nem több. Nem kevés társadalomkritikai élt is hordoz az alkotás, de elsősorban szórakoztat, és azt nagyon magas színvonalon teszi. A zene zseniálisan festi alá a történetet, az operatőri munka és a vágások kiválóak, csúcsra járatták a film noir - stílust.

Big-Sleep-3.jpgHumphrey Bogart korrekten hozta azt a figurát, amely a kor legnagyobb sztárjává tette, mégis tudott új színt mutatni, tökéletesen belakta a karaktert. Lauren Bacall igazi femme fatale, méltó játszótárs (és csak 20 éves volt a forgatás idején, ahhoz képest nagyon érett alakítást nyújtott), Martha Vickers zseniálisan jó, a többiek sem vallanak szégyent, mindannyian hozzájárultak a film sikeréhez.

Howard Hawks univerzális rendező volt, nemcsak kiváló westerneket tett le az asztalra, hanem a film noir műfajának egyik legjobbját is sikerült összehoznia ezzel az alkotással (és nem mellesleg az ő egyik - amúgy meglepően jó - filmjéből tudtuk meg Marilyn Monroe értő tolmácsolásában, hogy a gyémánt a lányok legjobb barátja). A színészvezetés kiváló, több felejthetetlen jelenet is akad, és akkor a szövegről még nem is beszéltem.

Stílusos, izgalmas Philip Marlowe - mozi, Bogart és Bacall legendás alakításával, kötelező darab!

9/10 

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr416601839

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MolnarErik · http://heraldika.blog.hu/ 2014.08.15. 13:08:32

És ugye egyik jelenetét átvette a Világ nem elég James Bond mozi is.
SPOILER
Igen, azt amikor szerencsejátéknak álcázva fizetik ki a bűnözőt.
süti beállítások módosítása