Könyvkritika: Oravecz Imre: A megfelelő nap (2023)
2023. április 03. írta: chipolino

Könyvkritika: Oravecz Imre: A megfelelő nap (2023)

Csodálatos, elmerengő verseskötet életről és halálról

Oravecz Imre a legkedvencebb kedvenc kortárs költőm, és borzasztó hálás vagyok a Magvető Kiadónak, hogy méltó kivitelben szépen lassan újra kiadja az életművet. Több kötetről írtunk már véleményt a blogon (legutóbb itt), és nem titok, hogy a legnagyobb kedvencem a Távozó fa, de ez a kötet…

Könyvkritika – Sarah Crossan: Darázsfészek (2021)
2021. július 12. írta: Luthien Lovemagic

Könyvkritika – Sarah Crossan: Darázsfészek (2021)

Hazugságok hálójában

Sarah Crossan nevével a Betűtészta Kiadó gondozásában megjelent Egy (EBBEN a cikkben írtam róla) című könyve kapcsán találkoztam először, és azonnal a kedvenc szerzőim közé lépett elő. Amikor megláttam, hogy a General Press Kiadó megjelenteti a Darázsfészek című könyvét, nem volt kérdés, hogy el…

Könyvkritika: Varró Dániel: Diótörő (2020)
2021. január 11. írta: chipolino

Könyvkritika: Varró Dániel: Diótörő (2020)

„(…) s titokban rákacsint a bábu (…)”

Be kell vallanom, nem igazán szeretem a Diótörőt. Gyerekként is inkább ijesztett a színpadon, mint hogy tetszett volna, és ez máig kitart, szerintem nagyon furcsa és valami ősi módon rémisztő a diótörő figura. Varró Dánielt viszont nagyon szeretem. Nem rajongok minden munkájáért feltétel nélkül, de…

Könyvkritika: Grecsó Krisztián: Belefér egy pici szívbe és Boldizsár Ildikó: Hogyan szerzett vizet a kiszáradt kút (2020)
2020. december 07. írta: chipolino

Könyvkritika: Grecsó Krisztián: Belefér egy pici szívbe és Boldizsár Ildikó: Hogyan szerzett vizet a kiszáradt kút (2020)

„Ha te nem tudsz elmenni a vizekért, majd elmegyek értük én.”

A Magvető Kiadó két gyermekirodalmi újdonságát olvastuk (illetve olvastam fel) most, és ugyan a Kiadó fő profilja inkább a felnőtt szépirodalom, én mindig nagy elvárásokkal veszem kézbe a gyermekeknek szóló kiadványaikat is. Grecsó Krisztián gyermekverses kötete igazi meglepetés, az eddigi írásai…

Könyvkritika: Oravecz Imre: 1972. szeptember (2020)
2020. március 30. írta: chipolino

Könyvkritika: Oravecz Imre: 1972. szeptember (2020)

„Íme, egy érzés születése és halála, tündöklése és bukása (…).”

Oravecz Imre eredetileg 1988-ban megjelent verseskötete mára klasszikussá vált; a Magvető Kiadó életmű-újrakiadásának ez a következő kötete (az előzőről itt írtunk), amelyet méltán övez hatalmas megbecsülés, és amely francia és olasz nyelvterületen is igen sikeres. A téma egyetemes: egy szakítás…

Könyvkritika: Rupi Kaur: A nap és az ő virágai (2019)
2020. január 07. írta: chipolino

Könyvkritika: Rupi Kaur: A nap és az ő virágai (2019)

„nem kell olyan szerelem / amelyik kimerít / olyan embert akarok / aki energiával tölt fel.”

A történelem ismétli önmagát, és remélem, még sokszor: 2018 karácsonyán olvastam Rupi Kaur első verseskötetét, a Tej és mézet (itt írtunk róla), és különböző személyes okok miatt felejthetetlen, meghatározó élmény lett az életemben. 2019 karácsonya már jóval nyugisabb időszak volt számomra, de a…

Könyvkritika: Oravecz Imre: A hopik könyve (2019)
2019. október 09. írta: chipolino

Könyvkritika: Oravecz Imre: A hopik könyve (2019)

„(…) mint az öledben alvó macska testének hője, áthatol a ruhádon (…)”

Ez most az én lelkemnek nagyon kellett. Kényszerítettem magam, hogy ne rohanjak végig rajta egy nap alatt, hagyjak időt ülepedni, átérezni, de így is alig tudtam letenni, vissza-visszatértem ebbe a csodás, időn és téren túli világba. Oravecz Imre eredetileg 1983-ban megjelent kötete a következő…

Könyvkritika: Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása (2019)
2019. április 09. írta: chipolino

Könyvkritika: Oravecz Imre: Egy földterület növénytakarójának változása (2019)

„(…) és éneke mintegy változat (…) / nyúlrágcsálásra, mormotacsörtetésre (…).”

Oravecz Imre második, először 1979-ben megjelent kötete a változásról szól; arról, hogy semmi nem állandó, minden mozgásban van körülöttünk és bennünk is, még ha ez a mozgás szemmel szinte észrevehetetlen is. Korai kötet, útkeresős és úton lévős kötet, mégis már…

Könyvkritika: Rupi Kaur: Tej és méz (2018)
2019. január 07. írta: chipolino

Könyvkritika: Rupi Kaur: Tej és méz (2018)

„a szerelemtől úgy tűnt a veszély / ami vagy igazából biztonság”

Nem tudom, hogyan éltem volna meg a tavalyi év végét e nélkül a kötet nélkül. Ilyenkor döbben rá az ember, hogy mennyire igaz, hogy nem csak mi olvassuk a könyvet, hanem a könyv is olvas minket. Engem ez most nagyon betalált, ott volt velem, segített lélegezni. Már az első vers…

Könyvkritika: Kemény István: Nílus (2018)
2018. június 18. írta: chipolino

Könyvkritika: Kemény István: Nílus (2018)

„Milyen volt az eredeti ég?”

Nagyon szerettem Kemény István előző verseskötetét, A királynál-t, sőt, általában a hallgatók is szokták szeretni, ami azért sokat elárul egy kortárs magyar költő művészetéről, még akkor is, ha a verseknek nyilvánvalóan egyéb fokmérői is vannak a fogyaszthatóság mellett…

Könyvkritika: Arany János balladái (2016)
2017. május 15. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Arany János balladái (2016)

A ballada Shakespeare-jének legjobbjai egy könyvben, Zichy Mihály gyönyörű rajzaival, nemcsak a lelkünk lakik jól vele, hanem a szemünk is

200 éve született Arany János, itt a kiváló alkalom, hogy újrázzuk néhány balladáját. A walesi bárdok még meg fejből (és természetesen senki sem tudja jobban előadni, mint Sinkovits Imre, nőiesen bevallom nekem máig az ő hangján szólal meg a vers), de régen volt már az érettségi, egy kis frissítés…

Könyvkritika: Weöres Sándor: Füves könyv (2013)
2017. január 23. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Weöres Sándor: Füves könyv (2013)

Százhúsz oldalas kis remekmű, amely úgy kell a szürke hétköznapokban, mint egy falat kenyér

Rohanó hétköznapjainkban időnként szükségünk van egy kis belső csendre és néhány magvas gondolatra, hogy fel tudjon emelkedni a kis lelkünk a mindennapi rutin egyhangúságából. Mert az életet élni kell, de néha meg kell állni, és végig kell gondolni, hogy mivégre vagyunk ezen…

Könyvkritika: Varró Dániel: Mi lett hova? (2016)
2016. október 22. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Varró Dániel: Mi lett hova? (2016)

Egy középkorú, családos férfi lelkének "nyilvános sztriptize" ez a jó kis verseskötet

A kortárs költő általános ismérve az, hogy meg nem értett zseni, akit a közönség kutyába sem vesz, a családon és a barátokon kívül csak a legszűkebb szakma ismeri el és fel a tehetségét. Varró Dani - mert ember nincs, aki Dánielezi, hiába három gyermek édesapja már - a…

süti beállítások módosítása