Könyvkritika: Szabó Magda: Üzenet odaátra (2019)
2019. június 24. írta: chipolino

Könyvkritika: Szabó Magda: Üzenet odaátra (2019)

„A gyermek harminckét kiló fantázia, nem kell, vagy nagyon tudomásul kell venni, amit nem tesz vagy hárít.”

Most elég mérges vagyok, pedig alapvetően nekem az eddig kiadatlan, fiókban maradt Szabó Magda-művek kiadásával nincs nagy bajom (Csigaház-kritika itt), ha mindez ízlésesen történik. Ha különbséget tud tenni a hagyaték gondozója aközött, hogy a nagyközönség számára is…

Könyvkritika: Rumena Buzsarovszka: A férjem (2019)
2019. május 06. írta: chipolino

Könyvkritika: Rumena Buzsarovszka: A férjem (2019)

„A férjemnek szeretője van.”

Rumena Buzsarovszka fiatal macedón szerző, akinek novelláskötete tizenegy hosszabb-rövidebb történetet tartalmaz. A kötet valójában nem a férjekről, hanem sokkal inkább a feleségekről szól; egyszerű, átlagos, mindennapi életekről, amelyek nagyon ismerősek lehetnek az olvasó…

Könyvkritika: Bán Zsófia: Lehet lélegezni! (2018)
2018. augusztus 11. írta: chipolino

Könyvkritika: Bán Zsófia: Lehet lélegezni! (2018)

„(…) szeretet, igen, ez is egy jó szó (…).”

Bán Zsófia novelláskötete olyan, mint egy nagy mindenízű torta – minden elbeszélésnek különleges aromája van, és a végére a sok történet összeáll egy befejezett, lekerekített egésszé, még akkor is, ha a darabok közül nem mindegyik a fogunkra való. Egy-egy pillanatra…

Könyvkritika: Veres Attila: Éjféli iskolák (2018)
2018. július 06. írta: chipolino

Könyvkritika: Veres Attila: Éjféli iskolák (2018)

„Mert végső soron minden történet álom; így ez a kötet, mint minden novelláskötet, álmok gyűjteménye.”

Nehezen tudom eldönteni, mennyire lelkesedem Veres Attila novelláskötetéért. Az elején úgy gondoltam, te jó ég, végre, mennyire kellett már egy ilyen, a vége felé azonban néhány novella kifejezetten taszított. Ahogy a szerző is írja a kötet végén lévő utószóban, ezeknek a…

Könyvkritika: Terézia Mora: Szerelmes ufók (2018)
2018. július 03. írta: chipolino

Könyvkritika: Terézia Mora: Szerelmes ufók (2018)

„Hadd időzzünk még ebben a boldogságban.”

Terézia Mora novelláskötetét nagyon jó kézbe venni: gyönyörű, egyszerre elegáns és bensőséges a borító, a fák árnyai pedig szép összhangban vannak magukkal a novellákkal – a legtöbb történetben az emberi lélek árnyékos oldalába, a felszín alatt zajló folyamatokba…

Könyvkritika: Jelena Lengold: Vásári mutatványos (2018)
2018. június 12. írta: chipolino

Könyvkritika: Jelena Lengold: Vásári mutatványos (2018)

„(…) az emberek általában nem képesek felismerni a csodát akkor, amikor éppen megtörténik.”

Jelena Lengold szerb írónő novelláskötetének fő motívuma a boldogság keresése, megtalálása és megtartása – a történetek hol férfi, hol női szemszögből mutatják be a mai párkapcsolatok összetett, sokszor a szereplők számára is átláthatatlan rendszerét. A novellák…

Könyvkritika: Nick Hornby: CiciKrisztus (2018)
2018. április 20. írta: chipolino

Könyvkritika: Nick Hornby: CiciKrisztus (2018)

„Most egy hagymám van. Egy k*rva hagymám.”

Nagyon szeretem Nick Hornby-t. Kamaszkorom óta végigkísérik az életemet a regényei, ezért is örültem nagyon, hogy a Helikon összegyűjtött egy csokornyit végre a novelláiból. Ráadásul köztük a CiciKrisztussal. A hátsó borítón azt írják, ezt a novellát „itt-ott egyetemeken…

Könyvkritika: Szentesi Éva: Kardos Margit disszidál (2017)
2017. november 02. írta: tonks

Könyvkritika: Szentesi Éva: Kardos Margit disszidál (2017)

Szentesi Éva 2011-ben kezdte el írni a Rúzs és Tükör blogját, és azóta sem tétlenkedik, jelenleg a WMN online magazin csapatát erősíti. Korábbi könyvéről már volt szó itt a blogon, de most egy újabb oldalát mutatja meg ebben a novelláskötetben, amely egyszerre villant fel egy ismeretlen és ismerős…

Könyvkritika: Virág Emília: Lidércmegálló (2017)
2017. július 26. írta: tonks

Könyvkritika: Virág Emília: Lidércmegálló (2017)

A tavalyi évem egyik legszórakoztatóbb könyve volt Virág Emíliától a Sárkánycsalogató, amelyet a kevésbé jól sikerült Boszorkányszelídítő követett. A bizalmam azonban nem csappant meg az írónőben, aki szerencsére nem feledkezett meg a teremtett világáról és olvasóiról,…

Könyvkritika: Hazai Attila: A maximalista (2015)
2017. július 20. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Hazai Attila: A maximalista (2015)

Inkább felzaklatóak ezek az írások, mint elbűvölőek, de az biztos, hogy hatásosak

Mitől lesz emlékezetes egy novella? Attól vajon, hogy mívesen megírt szöveggel bokszol bennünket szíven vele a szerző, vagy attól, hogy harsányan és nyersen veti elénk a mondanivalóját? Alapjáraton én az előbbire szavaznék, azonban most, hogy elolvastam Hazai Attila…