Mivel az Eragon kimaradt, így ez volt az első Paolini-könyvem, így nem tudtam, mire számítsak. Az már az első rész elején feltűnt, hogy a szerző hosszú eposzok írásához szokott, mert nagyon lassan építkezik a szöveg. Talán túlságosan is, ezért nehezen rázódtam bele az olvasásba, de aztán beindultak…
Könyvajánló: T. J. Klune: A bábuk élete (2023)
Szívmelengető és elgondolkodtató történet arról, hogy mit jelent embernek lenni
T. J. Klune az egyik sztárszerzője a mai fantasztikumnak, és hatalmas köszönet illeti a Metropolis Mediát, hogy (ebben az lmbtq-tematikát finoman szólva érdekesen kezelő hazai könyvértékesítési helyzetben is) sorról sorra elhozzák a magyar olvasóknak a köteteit, ezt a legújabbat ráadásul a külföldi…
Könyvkritika: Jessamine Chan: Jó anyák iskolája (2023)
Felkavaró és gondolatébresztő regény az anyaság oldalairól
Könyvkritika: R. J. Hendon: Médák (2021)
Izgalmas és elgondolkodtató sci-fi egy „szép új világban”
Könyvkritika – Rojik Tamás: Szárazság (2020)
Mesterien ábrázolt disztópikus jövőkép
Nagyon szeretem a disztópia műfaját, különösen akkor, ha valamilyen katasztrófa felé sodródó világot ábrázolnak, egy ilyen súlyos esemény alatt játszódnak vagy éppen az utóéletét, feldolgozását mutatják be. Viszont ebből az alzsánerből nem sok olyat olvastam, ami Magyarországon játszódna, és azok is…
Könyvkritika: Christina Henry: Piros (2021)
Piroska egy posztapokaliptikus disztópiában
A retelling az egyik kedvenc műfajom, a Piroska és a farkas az egyik kedvenc mesém, a (jó) disztópiákért pedig rajongok. Ennek a könyvnek nagyon kellett volna tetszenie nekem, ehelyett csalódott vagyok, és becsapottnak érzem magam. Valószínűleg nem voltam megfelelő hangulatban hozzá, és lehetséges,…
Könyvkritika: Tasnádi István: Helló, Héraklész! és Kolozsi László: A Hold emlékei (2021)
Egy görög mitológiai retelling és egy mágikus disztópia kiskamaszoknak
Könyvkritika: Octavia E. Butler: A magvető példázata (2021)
Klasszikus disztópia egy nyugtalanítóan ismerős jövőről
Könyvkritika: Marloes Morshuis: Radovár árnyai (2021)
Ifjúsági disztópia egy sötét, nyomasztó, szabályok közé zárt városban
Lassan szembe kell néznem a szomorú igazsággal, hogy az ifjúsági disztópiák talán már nem nekem valók. Félreértés ne essék, nem az életkori sajátosságok miatt; imádom az ifjúsági fantasyket, és elég sok „sima” ifjúsági regényt is olvasok így 30+-osan, és simán azonosulni tudok a fiatalabb olvasókat…
Könyvkritika: Charlotte McConaghy: Az utolsó vándorlás (2021)
Lélektani cli-fi egy nyughatatlan főszereplővel
Nem ez az első (és valószínűleg nem is az utolsó) cli-fi, amelyet idén olvasok, népszerű a műfaj, én pedig kifejezetten szeretem. Charlotte McConaghy regénye az én olvasatomban sokkal inkább szépirodalom (lélekrajzi regény esetleg krimi szállal), mint disztópia, hiszen szinte napjainkban játszódik,…
Könyvkritika: Kassandra Montag: Tajtékzó világ (2021)
Nő-, illetve anyaközpontú cli-fi egy vízzel borított világban
Könyvkritika: Joey Graceffa: Az Éden gyermekei (2021)
Ifjúsági disztópia sok környezetvédelemmel, kevés eredetiséggel
Könyvkritika - Lily Brooks-Dalton: Az éjféli égbolt (2020)
Értekezés a magányról
Először a könyv borítója jött velem szembe, ami olyan tetszetős volt, hogy azonnal felkeltette az érdeklődésemet. Ezt fokozta a filmes védőborító és a fülszöveg is. A leírás alapján úgy éreztem, ez az én könyvem lesz, mert sok potenciált láttam az alapötletben. Szeretem az ilyen átvitt értelmű, egy…