Könyvajánló: Morcsányi Elza: Ezredéves körhinta (2026)
2026. október 26. írta: FilmBaráth

Könyvajánló: Morcsányi Elza: Ezredéves körhinta (2026)

Varázslatos időutazás 1896-ba

ezredeves_korhinta.jpg

Varázslatos időutazás 1896-ba. Morcsányi Elzára A falakon túl című podcastban figyeltem fel, nagyon tetszett, hogy milyen elánnal foglalkozik Budapesttel, remek interjúkat készít mindenféle műfajban, süt róla a lelkesedés és óriási ismeretanyaggal rendelkezik. Tudtam, hogy már több könyvet is írt, ezért megfogadtam, hogyha kijön a következő kötete, azt el fogom olvasni, mert érdekel, mit vet papírra. Az idő elérkezett, megjelent az új könyv, én pedig rettentő kíváncsian vetettem bele magam 1896 történetébe. Mert ez a sajnálatosan rövid könyvecske a millennium évébe enged bepillantást, havi bontásban tárgyal egy-egy témát, amelyek fajsúlya erősen változik, azonban mindegyik sztori rendkívül érdekes, rekordidő alatt értem a kötet végére, és szomorúan csuktam be, mert olvastam volna még ezeket a kis szösszeneteket, amelyeknek köszönhetően az ember lánya úgy érzi, ő is ott jár 1896-ban, nehéz volt elszakadni a boldog békeidők ezen nagyon fontos dátumától. Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki egy kis időutazásra vágyik, és szeretne elmerülni a millennium évének hihetetlenül gazdag körforgásában. Az egyetlen hibának azt éreztem, hogy tényleg nincsenek azonos fajsúlyban az egyes témák, hiszen a millenniumi kiállításon tett séta (ami messze a legerősebb sztori a könyvben) nem hasonlítható össze például egy kasszafúró történetével, de ennél nagyobb bajunk ne legyen, ettől még kiválóan szórakozhatunk ezen a nem mindennapi köteten. Van itt minden, bulvárhírek és kultúrtörténet, jól adagolva és úgy megírva, hogy az olvasó tényleg úgy érzi, ő maga is ott él 1896-ban, és tudomást szerez ezen különleges esztendő minden fontos és izgalmas történéséről. A legnagyobb esemény természetesen a millenniumi kiállítás volt, amelyen egy felejthetetlen sétát tehetünk, de a többi történet sem unalmas, az én abszolút kedvencem A király hídja című sztori volt, amelyből kiművelhettem magam hídépítésből. Korabeli fotók fokozzák a hangulatot, a szerző kiválóan ír, magával ragadja az olvasót, tanítva szórakoztat, jómagam a történelem szerelmeseként rengeteg új információval lettem gazdagabb, nagyon örülök, hogy részt vehettem ezen a különleges időutazáson, mindenkit csak biztatni tudok, hogy adjon egy esélyt ennek a kiváló könyvnek.

A nők helyzete, bálok, botrányok, tündérváros, a korona útja, lángok, Lágymányos Disneylandje, és megannyi más érdekes történet várja azokat, akik veszik a bátorságot, és a könyv segítségével belépnek 1896-ba, és nyakig belemerülnek egy mára már letűnt világba. 

A filmek szerelmeseként tudtam, hogy a Lumiére testvérek anno megörökítették a korona díszmenetének egy részét 1896-ban, sőt, a felvételeket is láttam, ezért nem ért meglepetésként ez az információ, az azonban igen, hogy ezúttal az egész felvonulásról teljes képet kaphattunk. A korabeli nézők számára óriási élményt jelenthetett a felvonulás megtekintése, hatalmas hajcihő volt, megjelent a nemesi világ színe-java, természetesen az uralkodói pár is, igazi látványosság volt a fantasztikus ruhákban parádézó nemes hölgyek és urak hatalmas száma, abszolút átjött a leírásból a hangulat, ha ott és akkor éltem volna, én sem hagytam volna ki, hogy megnézzem. Ahogyan a bálokat sem, amelyekről meglepően sokszínű ismereteket szerezhetünk a szerző jóvoltából, a kedvenc képem a báli felöltő és báli öltözék volt a könyvből, nem vagyok szórakozós típus, de ha azokban az években lettem volna fiatal lány, biztosan minden alkalmat kihasználtam volna, hogy gyönyörű ruhákban táncoljak ifjú gavallérok társaságában. Azonban nem csak ilyen könnyed témákról esik szó a kötetben, mindjárt kezdésnek megkapjuk a nők helyzetének vizsgálatát, amely nem annyira szívderítő akkoriban, viszont nagyon is érdekes, hiszen akkoriban engedélyezték a hölgyeknek, hogy egyetemre járhassanak. Nekem, aki már több diplomát is szerzett, rendkívül furcsa volt, hogy a nem túl távoli múltban mennyire nem volt erre lehetősége egy nőnek, de nagyon érdekes volt megismerkedni a korabeli helyzettel, és végigkövetni, hogyan jutott el a társadalom odáig, hogy a hölgyek felsőbb iskolába járhassanak. Ne felejtsük el Veres Pálné (született Beniczky Hermin) szerepét sem a folyamatban, nagyon fontosnak tartom, hogy megemlékezett róla a szerző ebben a témakörben.

Kétségkívül az év legfontosabb eseménye a millenniumi kiállítás volt, amelyen nyilván ott nyüzsgött az ország apraja és nagyja, az esztendő legemlékezetesebb napja pedig május másodika volt, mert ekkor nyílt meg a kiállítás. Sokat hallottam már a kiállításról, de csak részletekről szereztem tudomást, hatalmas élmény volt most képzeletben bejárni az egészet, amelyen minden érdeklődő megtalálhatta a számára leginkább érdekes standot, és ne felejtsük el, hogy még ma is láthatjuk ennek emlékeit, gondoljunk csak a Vajdahunyad várára. Ráadásul akkor nyílt meg a kis földalatti, amely korának közlekedési szenzációja volt, gondoljunk bele, mekkora élmény lehetett elsőként utazni rajta a korabeli polgárok számára. A kiállítás részletes leírása röviden lehetetlen, mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy olvassa el, merüljön bele az élményekbe. Én inkább azt emelném ki, hogy miért is 1896-ban került sor a millenniumi eseményekre. Nos, egészen egyszerűen azért, mert akkora készültek el az építészetileg fontos épületek, hidak, és minden más, ami a kiállításhoz szükséges volt. Persze ezt eddig is tudtam, de ezúttal teljes képet kaphattam arról, hogy valójában mekkora vállalkozás volt megépíteni ezeket a monumentális építményeket. Csodavilág volt ez akkoriban, óriási erőfeszítéssel valósult meg a kiállítás, épült meg minden, ma már jól ismert épület, lenyűgöző volt a végeredmény, nekünk pedig kivételes élmény, hogy a könyvnek köszönhetően bepillantást nyerhettünk ebbe a valóban varázslatos évnek az eseményeibe.

Az esztendő azonban nem csak a nagy pillanatokról szólt, voltak kisebb-nagyobb bulvárhírek is, amelyek izgalomban tartották az embereket, ezek közül nekem a kedvencem Rigó Jancsi és hercegnő szerelmének a története volt, amelyről már természetesen hallottam korábban is, azonban ennek az évnek a kontextusában különleges fényt kapott a hercegnő és a prímás nem mindennapi története, amelyhez nem sok köze volt a Rigó Jancsi nevű isteni finom süteménynek, de ez a gasztrotörténeti esemény is hozzátartozik a sztorihoz. Kár, hogy nem tudom felsorolni mindazon érdekes eseményeket, amelyekről tudomást szereztem ennek a sajnálatosan rövidke könyvnek köszönhetően, tényleg csak azt tudom mondani, hogy olvassa el mindenki, mert a kiváló szerkesztésnek és az írónő egyedi stílusának köszönhetően nem mindennapi élményben lesz része. Valóban úgy érezhetjük magunkat, mintha a millennium évében élnénk magunk is, tudomást szerzünk az év legfontosabb eseményeiről, ott járunk a világhírű kiállításon, bálozunk, hidat avatunk és persze faljuk a korabeli pletykákat. Megjegyeztem magamnak a szerző nevét, nagyon kíváncsian várom, hogy miről fog szólni a következő könyve, amelyet természetesen el fogok olvasni, mert nagyon szeretnék ismét ilyen szinten bevonódni egy korszakba, hihetetlenül jól esett megmártózni a boldog békeidőkben. Jó könyv, érdemes a figyelemre.

9/10

A könyvet az Athenaeum kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni. 

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr1719188931

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása