Könyvajánló: Gennaro Contaldo: Hamisítatlan Olaszország (2026)
2026. október 07. írta: FilmBaráth

Könyvajánló: Gennaro Contaldo: Hamisítatlan Olaszország (2026)

Kiváló olasz szakácskönyv

hamisitatlan_olaszorszag.jpg

Kiváló olasz szakácskönyv. Azt gondoltad, mindent tudsz a talján konyhaművészetről? Óriásit tévedtél. Ebben a tekintélyes méretű kötetben különleges recepteket olvashatunk, itt nincs pizza és arracini, viszont vannak igazi ínyencségek, amelyekről eddig nem is hallottam, pedig nem most kezdtem olasz szakácskönyvet olvasni. A szerző régiók szerinti felosztásban mutatja be nekünk a legkülönfélébb finomságokat, legyenek azok húsételek vagy desszertek, de persze nem maradnak ki a tészták sem, számtalan egyedi készítésű darabról olvashatunk a kötetben. A legszembetűnőbb számomra az volt, hogy a tészta mindig kézzel készül, soha nem a bolti változatot választja az író (azért én maradok ennél, mert nyilván teljesen más íze van, de rettenetesen időigényes folyamatról van szó), ezért ezek a receptek elsősorban belassulós hétvégékre valók, nem gyorsan összedobható fogások kerülnek a szemünk elé, itt bizony meg kell adni a módját a konyhaművészetnek. Mert bár összességében viszonylag egyszerűen elkészíthető étkek sorakoznak a könyvben, mégis művészi szintre emelődik ebben a kötetben a hétköznapi konyha, nem átlagos ízorgia a jussunk, ha végigolvassuk a nem kevés receptet. Az egyetlen hiba szerintem az, hogy kicsit eklektikus a szerkesztés, értem én, hogy régiók szerint kerültek felosztásra az ételek, de azért mégis jobb lett volna, ha egymás után sorakoznának a főételek és a desszertek, de ennél nagyobb bajunk ne legyen, egy kiváló szakácskönyvhöz van szerencsénk, amelyet elsősorban ínyenceknek ajánlok, de az olasz konyha szerelmesei is megtalálják a számításaikat, ha az átlagostól eltérő kulináris kalandokra vágynak. Az én igazi kedvenceim a desszertek voltak - szerencsére nagyon sok recept található a könyvben a műfajból, öröm válogatni közülük - , de akad itt mindenféle étel a levestől a húsokon át a tészta legkülönbözőbb verziójáig. A hozzávalók miatt nem minden finomság készíthető el könnyen, de szerencsére a szerző mindig ajánl alternatívákat, így semmi akadálya sincs, hogy felkössük a kis kötényünket és belefogjunk a finomságok elkészítésbe.

Közép-Olaszország, szigetek, Észak-Olaszország, Dél-Olaszország - ez a menü, és bármilyen hihetetlen, mindenhol teljesen más az ízvilág, az egyes szakaszok előtt ezért részletes ismertetőt olvashatunk az adott régió kulináris hagyományairól, majd következnek a receptek. Egyszerű, de nagyszerű szerkesztési elv, viharsebesen bele veszni a finomságok sorába.

Sajnos nem sokat jártam Olaszországban, pusztán Velencét és a közeli szigeteket fedeztem fel eddig, azonban természetesen nem hagytam ki kulináris téren a klasszikusokat: eszpresszó tiramisuval és persze igazi gelato, örök emlék marad, hihetetlen élmény volt mindezeket Velencében a Rialto híd mellett elfogyasztani. Ezen túl több olasz szakácskönyv is sorakozik a polcomon, az évek során rengeteg receptet kipróbáltam a műfajból, abszolút kedvenceim a pasták, a mai napig nem szoktam kihagyni, ha egy-egy érdekes ízvilágú tésztás étel kerül a szemem ügyébe, vagyis úgy gondoltam, engem nem nagyon lehet meglepni, ha olasz Kulináriáról van szó. Azonban ez a kötet mégis különlegességeket ígért, ezért figyeltem fel rá, és nem csalódtam, valóban eddig még sohasem látott és hallott finomságok sora került elém, nagy részük olyan, amelyek kis falvakból származnak, vagyis eddig nem ismert receptek hada sorakozik előttünk, márpedig az ilyeneket mindig érdemes felfedezni. Érdekes, hogy mennyi kukoricadarával készült finomsággal találkozhatunk, az ember lánya nem is gondolná, hogy ennyire sokféle módon el lehet készíteni ezt az alapanyagot. A másik nagyon érdekes dolog az, hogy rengeteg nagyon régi receptet is találhatunk a könyvben, a többségük még a középkorból származik - abszolút kedvenc lett a középkori palacsinta - , mégis meglepően könnyen elkészíthetőek és egyáltalán nem tűnnek avíttnak. Amint már mondtam, sokszor speciális hozzávalókat igényelnek, amelyeket azonban nem könnyű beszerezni, de szerencsére ilyenkor mindig ajánl alternatívákat a szerző, vagyis simán bele lehet vágni az elkészítésükbe.

A halakat sajnos nem szeretem, ezért azokat a recepteket nem igazán kísértem nagy figyelemmel, amelyekben ez az alapanyag szerepel, szerencsére nem volt belőlük sok, ezért nem maradtam le túl sok mindenről. Más kérdés a szardella, ez az összetevő igen gyakran megjelenik a receptekben, ez nálam határeset, nem utasítom el az ebből készült finomságokat. A tenger gyümölcsei is felejtősek nálam, a poliptól pedig kiráz a hideg, de ezekből sincs sok a könyvben, az abszolút kedvenc receptem, amit mindenképpen ki fogok próbálni az a polentakockák húslevesben, rettenetesen kíváncsi vagyok, hogy milyen íze lehet ennek az éteknek. Tésztából végtelen a választék, nem is tudok választani a rengeteg receptből, de az biztos, hogy én nem vállalom a tészta elkészítését, inkább megveszem készen a boltban, mert egyszerűen nincs időm bíbelődni az elkészítésével. Egy másik érdekesség, hogy mennyi felhasználási lehetőséget kínál a száraz kenyér felhasználására, valamint a magyar konyhából ismert csülök is felbukkan a hozzávalók között (sült sertéscsülök Apicius-mártással), de nem fognak csalódni a húsos ételek szerelmesei sem (toszkán háromhúsos ragu, töltött marhahús). De azért túltengnek a tészták a választékban, nem is nagyon tudok választani a rengeteg lehetőség közül, de a gyilkos spagetti abszolút belekerült a toplistámba, teljesen biztos, hogy záros határidővel ki fogom próbálni. 

Végül eljutottunk kedvenc témámhoz, a desszertekhez. Első helyre került nálam a meggyes ricottatorta, ezt fogom először elkészíteni ebből a könyvből, mert rettenetesen kíváncsi vagyok, hogy milyen íze lehet, de közvetlenül utána következik a mézes pite. Felkeltette a figyelmemet a görödinnyezselé, az olasz bukta (amely meglepően hasonlít a mi buktánkhoz, csak éppen tortaformában készül és kerek formájú), a gesztenyepuding, az édes polentafánk, és megannyi más finomság, tényleg nem győzi az ember lánya olvasni a recepteket, jobbnál jobb lehetőségek kerülnek a szeme ügyébe. Összességében egy remek szakácskönyvhöz volt szerencsém, ami tudott újat mutatni az olasz konyhaművészetből, jól van szerkesztve és gyönyörű fotókkal van illusztrálva. Elsősorban ínyenceknek ajánlom, a hagyományos ízek kedvelőinek kicsit ki kell lépniük a komfortzónájukból, de megéri, mert isteni finomságokkal találják magukat szembe. A receptek nem túl bonyolultak, jól követhetők, a hozzávalók rendben fel vannak sorolva, csak egy kis elhatározás kell, és már bele is vághatunk az elkészítésükbe. Örülök, hogy a kezembe került ez a könyv, teljesen belevesztem a finomságok sorába, jó néhány kipróbálandó kedvencet avattam, biztosan nem fog a könyvespolcomon porosodni ez a kötet, mert használni fogom. Mindig is tudtam, hogy az olasz konyha sokszínű, de régiókra lebontva látszik igazán, hogy tényleg így van. Igazi kulináris ínyencség ez a könyv, kár lenne kihagyni az életünkből.

9/10

A könyvet a HVG könyvek kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr6719179721

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása