Régimódi fantasy. Semmi fakszni, semmi csilivili extra sztori, egyszerűen csak egy jó könyv. Felüdülés ez a kisregény a műfajban, annyira eltér a mostanában megszokott kiadványoktól, az egyszerűségével hódít, kár, hogy ilyen rövid, olvastam volna még. Nagyon kalandos úton jutott el hozzám ez a könyv, ezért úgy gondoltam, dolgom van vele, így az első lehetséges alkalommal elolvastam. Nem tudtam semmit a szerzőről, azt sem tudtam, hogy egy trilógia eddigi utolsó részét foghattam a kezembe, egyszerűen csak kíváncsi voltam, és nem csalódtam, már az első oldalakon magába szippantott a történet, és nem engedett egészen a végéig. Nem vagyok egy nagy fantasy rajongó, ennek ellenére sokat olvasok a műfajban, ezért azonnal feltűnt, hogy mennyire más ez a történet, mint a többi. Abszolút letisztult, egyszerű sztori, egy varázslótanonc kalandjait kísérhetjük figyelemmel, melynek legfontosabb része a saját magában rejtező démonnal folytatott harc, mégis magával ragadó a könyv, én egy ültő helyemben olvastam végig, és nagyon sajnáltam, hogy ilyen kis rövidke, és a brutális végkifejlet ellenére nagyon remélem, hogy lesz folytatás. Nem a külsőségekkel hódít a szerző, ez elsősorban egy lelki harc, azonban ennek ellenére kiváló kalandregény, őszintén sajnálom, hogy az előző két részt kihagytam, biztosan az is ugyanilyen érdekfeszítő lehetett. Ezt már bebuktam, azonban a folytatásra már szemet vetettem, nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz Maugis sorsa, milyen kalandok várnak még rá, és vajon megtalálja-e a lelki békéjét. A borító nem igazán volt bizalomgerjesztő, ezért nem is vártam elsőre sokat ettől a kötettől, azonban szerencsére pozitívan tévedtem, letehetetlen darab, mindenkinek csak ajánlani tudom. Ez a könyv fényesen bizonyítja a kevesebb néha több alaptézist, az utóbbi idők legjobb fantasy kötetéről van szó, az egyetlen hibája az, hogy néha csapong, de ennél nagyobb bajunk ne legyen.

Maugis, a varázslótanonc egy portálon hazajut izgalmas kalandok után, maga mögött hagyva újdonsült barátait. Nem késlekedik sokat, a Fakótoronyba, rendje központjába tart, ahol azonban nem fogadják nagy lelkesedéssel. Végül új megbízást kap, vissza kell hoznia egy eltűnt varázslótanoncot. Maugis útra kel és a kalandok elkezdődnek...

Tényleg nagyon kalandos események közepette került hozzám a könyv, ezért nagyon kíváncsian fogtam bele, és hamar meglepődtem azon, hogy milyen jó darabhoz van szerencsém. Kár a szerintem kissé félresikerült borítóért, de ha túl tudunk lépni rajta, és kézbe vesszük a könyvet, gyorsan meggyőz bennünket a szerző arról, hogy tud ő írni, nem is akárhogyan. Habár egy trilógia záró kötetébe csöppentem, mégsem maradtam le semmiről, mert az író összefoglalta az eddig történteket, így értettem az összefüggéseket, és Maugis belső harcait, vívódásait. Mert a legnagyobb csatát saját magával kellett megvívnia, mivel a portálon történő átjutás közben beléköltözött egy lélekgyilkos démon, aki nyilván át akarta venni felette az uralmat. A varázslótanonc azon kapta magát, hogy folyamatosan kommunikál a démonnal, és miközben próbálja legyőzni, többször kénytelen kérni a segítségét, hogy túlélje az éppen aktuális kalandot. Mert nem éppen veszélytelen a küldetése, sokszor kerül veszélybe az élete, és bár rendelkezik némi varázserővel, ez sajnos kevés a túléléshez, ehhez a démon ereje kell, amelynek azonban az a veszélye, hogy egyre inkább uralni fogja őt. Ennek a feloldhatatlan problémának a megoldására drasztikus döntést hoz a végén Maugis, addig azonban kifejezetten szórakoztató a démonnal folytatott párbeszéd, a történtek azonban mélyen drámaiak, a démon-varázslótanonc kettőse adja meg az igazi súlyát a sztorinak. Visszafojtott lélegzettel figyeltem, mi történik, mert bizony nem látható előre a végkifejlet, és bár nincs minden oldalon furmányos csavar, mégis mindvégig érdekes tud maradni a történet, melynek szálait nagyon jól fűzi a szerző, a karakterek jól meg vannak írva, az univerzumépítés kiváló.

Nem értem, miért ilyen rövid a könyv, nincs kétszáz oldal, de talán éppen ebben rejlik az ereje, mert olyan esszenciális a történet, hogy hosszabb változatban nem ütne ekkorát. Nem sok minden történik benne, hiszen elsősorban a démon és Maugis belső harca viszi előre a sztorit,  mégsem unatkozik az olvasó, hiszen a letisztult történetnek hála mindvégig úgy érzi, hogy mozgásban van a fantasy. Fogalmam sincs, miért éppen a kisregény műfaját választotta a szerző a trilógia megalkotásához, de úgy vélem, jól döntött, mert ezzel a formátummal mindvégig fenn tudja tartani az olvasó érdeklődését. Kár, hogy lemaradtam a korábbi kalandokról, de nagyon remélem, hogy lesz folytatás, melyben visszatérnek Maugis régi barátai is, végre megismerhetem őket is, biztos vagyok benne, hogy az izgalmak nem maradnak el a jövőben sem. A könyv végén látható a két korábbi rész, Az elveszett aranyváros keresése és a A lelkek kútja borítója, ezek szerintem sokkal jobban sikerültek, mint ennél az alkotásnál, nagyon kíváncsi lettem rájuk, majd egyszer sort kerítek elolvasásukra. De ennél is jobban várom a folytatást, ami véleményem szerint csak jó lehet, nagyon kíváncsi vagyok, milyen kalandok várnak Maugisra, akit megkedveltem, annak ellenére, hogy megvannak a maga hibái.

A varázslótanonc nagyon érdekes figura, mindent megtesz, hogy hazajusson a Fakótoronyba, azonban ott sem talál békére, és ismét útra kel, lehet, hogy ez a vándorélet a neki való elfoglaltság, amelynek során kalandok sorát élheti át. A démonnal folytatott lelki harca hihetetlenül izgalmas, azonban ettől függetlenül is zajlanak az események, a nyomozás az eltűnt varázslótanonc után nem kevés érdekességet rejt, többek között kapcsolatba kerül egy különös remetével is, van itt régen elhunyt rablóvezér, és nagyon is élő toportyánhorda, amellyel meg kell küzdenie. De az igazi harcot saját magával vívja, a démon nem ereszti, és mindent megtesz, hogy uralma alá vonja, de Maugis nem adja olcsón a lelkét. A végkifejlet megdöbbentő és rémisztő, azonban érthető, nagyon kíváncsi vagyok, hogyan folytatódik innen a történet, mert ebben a sztoriban bizony van még potenciál, remélem, minél előbb érkezik a folytatás. Maugis érdekes főszereplő, és izgalmas kalandokat írt neki a szerző, naná, hogy megkedveltem, és érdekel, hogy mi lesz a sorsa. Elsősorban azoknak ajánlom a könyvet, akik egy nem átlagos fantasyra vágynak, szeretik a kalandregényeket, és nem riadnak vissza a démonoktól. Jó könyv, érdemes elolvasni, biztosan fanok leszünk utána, és velem együtt várjuk a folytatást.

9/10

A könyvet a szerző jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.