
Csajos alvilági kalandok. A tavalyi év legeredetibb első könyve véleményem szerint a Hádész-Az Alvilág tini kalandora volt, imádtam minden sorát, tűkön ülve vártam a folytatást, ami végre megérkezett. Pöttyet aggódtam, hogy sikerül-e tartania a szerzőnek az általa megteremtett színvonalat, de jelentem, minden rendben, ez a könyv is ugyanolyan lehengerlően eredeti, mint az első rész. Pörgős, vicces, ugyanakkor megvan a maga mélysége, és rengeteget lehet tanulni belőle a mitológiáról, ezúttal nemcsak a görögről, hanem az egyiptomiról is. Letehetetlen, én egy ültő helyemben olvastam végig, jókat kacagtam rajta, és minden oldalon meglepetés várt, kiválóan fűzte össze a szerző modern korunkat és a mítoszokat. Tele van kulturális utalásokkal, könyvmolyok számára külön ünnep, hogy van olyan rész is, amikor a könyvek jelentik a továbbjutást, én nem találtam benne hibát, egyszerűen csak hagytam, hogy átjárjon a történet, amely üdítően eredeti, nagyon szórakoztató és ugyanakkor hihetetlen mennyiségű információt tartalmaz a mitológiáról. Jómagam a történelem szerelmese és könyvmoly vagyok, és mindkét minőségemben istenien éreztem magam olvasás közben, jó volt újra ismételni a görög mitológiát, belekóstolni az egyiptomi hitvilágba és bekukkantani a francia udvarba. Olyan ikonikus szereplők jelennek meg a könyvben, mint Kleopátra, Marie Antoinette, Ariadné, Kirké, Lamia, Danaé és bónuszként Hürrem szultána. Velük kell megküzdenie Fruzsinak, a könyvmoly írónak az Alvilág királynéi posztjáért. Elsőre reménytelennek látszik a győzelem, másodjára és sokadjára is, azonban a fiatal lányról szépen lassan kiderül, hogy sokkal több van benne, mint elsőre gondolnánk. Mire a vetélkedés és a könyv véget ér, már betegre nevettük magunkat, kiválóan szórakoztunk, és teljesen elégedettek lettünk, ez bizony egy nagyon jó könyv, elsöprő humorral és nagyon jól vezetett történettel, remek karakterekkel.
Alex összeszedi minden bátorságát, és randira hívja Fruzsit, amit a lány el is fogad. Jól sikerül az esemény, azonban amikor Alex megtudja, hogy ezzel mekkora veszélynek tette ki Fruzsit, úgy dönt, szakít vele. Azonban az applikációt már nem lehet leállítani, Erisz közbenjárásának hatására megnyílik a lehetőség az alvilág királynéjének pozíció kivívására az arénában. Fruzsi hamarosan egy őrült verseny kellős közepén találja magát, ahol a kezdeti tétovázás után meglepően jól megállja a helyét...
Azért elég erős egy első randi után arra ébredni, hogy meg kell küzdeni az Alvilág királynéja címért, természetesen Fruzsi halálra rémül, pedig még nem is tudja, hogy mi vár rá. Alex hathatós együttműködésével az Alvilág próbál segíteni neki, de azért alapvetően egyedül kell szembenéznie a próbákkal, amelyek nagyon nehezek és életveszélyesek, ráadásul a királyné jelöltek is egymás életére törnek. Kleopátra leural mindenkit, ő a legerősebb ellenfél, azonban nem kell lebecsülni a többieket sem, akik közül nekem a legjobban Hürrem szultána tetszett, hiszen megtanította Fruzsit a túlélésre, miközben megtudhattuk azt is, hogy mennyire szerette az ő szultánját. Akkor viszont miért akart ismét királyné lenni? A végén ez is kiderül, ahogyan az is, hogy Kleopátrát egyáltalán nem a szerelem vezeti, neki a hatalom kell, melynek eredményeként összecsap a görög és az egyiptomi alvilág, ami lássuk be, nem hétköznapi esemény, abszolút emlékezetes része ez a könyvnek. A próbák nagyon kreatívak, indításnak mindjárt itt van a labirintus, amelyben kiderül, hogy nem Minótaurusz az igazi szörnyeteg benne, hanem valaki egészen más. Aztán jön még Kleopátra vacsorája, a francia udvar, az Orient Expressz, unalomra nincs idő, nagyon pörögnek az események, az ember lánya csak úgy kapkodja a fejét, és pislogni sem mer, nehogy lemaradjon valamiről.
Óriási Sherlock Holmes rajongó vagyok, ezért nagyon örültem neki, hogy kedvenc detektívem is feltűnt a történetben, de a történelemrajongásomat is kiélhettem, hiszen rengeteg információt kapunk itt mindenről, öröm olvasni a sorokat, ráadásul a görög mitológiáról mint kiderült, nem teljesek az ismereteim, időnként jól meglepődtem, hogy milyen istennők vannak, sokat tanultam a könyvből, miközben remekül szórakoztam rajta. Hihetetlenül kreatív a szerző, a próbák és a fordulatok egyáltalán nem kiszámíthatóak, minden oldalon meglepetés várja az olvasót, izgulhat Fruzsiért, és persze az Alvilág sorsáért, mert bizony azon kapja magát az ember lánya, hogy megkedveli ezt a helyet, pedig elég sötét a hangulata, mégis egyre otthonosabbá válik, ahogy haladunk előre a történetben. A humor frenetikus, én végignevettem a könyvet, már akkor, amikor éppen ráértem, mert bizony nem hagy üres időt az olvasónak a szerző, itt nagyon kell figyelni, mert különben lemaradunk valamiről vagy egy jó poénról, vagy egy kulturális utalásról, és akkor arról még nem is beszéltem, hogy milyen remek a modern világ beépítése a történetbe, én, aki hadilábon állok a mobiltelefonnal, istenien szórakoztam az applikáció szövegén. A régi alvilági ismerősök is megjelennek a sztoriban, az én abszolút kedvencem Mortimer, akinek mindig van egy mentő ötlete, még akkor is, amikor a görög és egyiptomi mitológia csap össze.
Fruzsi óriási változáson megy keresztül, a félénk könyvmoly lányból magáért kiállni képes öntudatos fiatal hölgy válik, aki kezdetben félve, majd egyre bátrabban néz szembe a próbákkal, miközben próbálja kitalálni, hogy mit is érez Alex iránt. A fiú mindent megpróbál, hogy megóvja a lányt, még le is mondana róla azért, hogy ne essen baja, de nem tud mit tenni, Fruzsinak szembe kell néznie az arénával, hogy kiérdemelje a királynéi címet. Vajon hogy döntenek a fiatalok, együtt maradnak, vagy a lány visszatér a régi életéhez? Amíg ez kiderül, nagyon sok minden történik, rengeteg alkalma van a szerzőnek megcsillogtatnia fergeteges humorát és megmutatni végtelen tudását a mitológiáról. Számomra eddig ez az év legjobb könyve, istenien szórakoztam, le sem tudtam tenni, rengeteget tanultam és dőltem a nevetéstől, kell ennél több? Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, aki szereti a történelmet, a vicces történeteket és főként a könyvmolyoknak, akik megerősítést nyerhetnek a sztoriból arról, hogy könyvmolynak lenni menő. Ahogyan az Alvilág királynéjának lenni is az, hogy ez a hely nem maga a pokol - na jó, valójában az -, hanem nagyon is szerethető hely, amiért érdemes küzdeni. Nagyon remélem, hogy lesz még folytatás, mert nagyon megkedveltem a szereplőket, szívesen olvasnék további kalandjaikról.
10/10
A könyvet az Eleven kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.
