Felfedezések kora. 1494-ben Spanyolország és Portugália kettéosztotta a világot. Azonban az volt a bökkenő, hogy akkor még nem is ismerték az egész földet, csak az 1500-as években kezdődtek el azok a nagy felfedezések, amelyek során megállapítást nyert, hogy mekkora valójában. A rendkívül veszélyes tengeri utazások az ismeretlenbe azonban alapvetően nem tudományos szempontok miatt kezdődtek el, hanem nagyon is gazdasági okai voltak, nevezetesen a fűszer. Amely nagyon drága volt és világ másik részén termett, ezért meg kellett találni a hozzá vezető lehető legrövidebb utat és egyáltalán nem mellesleg a hazavető út felfedezése is létfontosságú volt. Ezért indult el alapvetően a versengés Spanyolország és Portugália között, amelynek eredményeként feltérképezték az egész világot. Ehhez azonban több expedíció kellett, melyek nagy része tragédiával végződött, a cél pedig a hódítás volt, semmi több, a végeredmény pedig rengeteg ezüst és rengeteg szenvedés, de az uralkodók akarata győzedelmeskedett, meghódításra kerültek az óceánok és a messzi területek. Nemcsak a Fűszer szigetek felfedezése köthető ehhez az időszakhoz, hanem az európaiak megvetették a lábukat Kínában és Japánban is, bár egyáltalán nem fogadták őket szívesen, mégis megoldották, hogy kereskedni kezdjenek ezekkel az egzotikus országokkal. Egyáltalán nem voltak veszélytelenek ezek az utazások, nagyon sok tengerész életébe kerültek a felfedezések, sokan indultak útnak, de kevesen érkeztek vissza szülőhazájukba. Aztán az úttörők tudásának köszönhetően megtalálták a legrövidebb utakat az áruk szállítására, kiépültek a gyarmatok, és megváltozott a világ, melynek kiterjedéséről addig sejtelme sem volt az európaiaknak. Álmokból, gondosan feljegyzett hajózási feljegyzésekből, bátor (és aranyra, valamint dicsőségre éhes) felfedezőkből született meg egy új világrend, amelyet a 16. századi felfedezések alapoztak meg. Magellántól kezdődik a sor, amely egészen a 16. század végéig tartott, ennek az időszaknak a részletes bemutatásával foglalkozik ez a kiváló könyv, amelyet mindenkinek csak ajánlani tudok, akit érdekel a történelem, és annak szélesebb összefüggései.
1511-ben három portugál hajó indult útnak Malakkából, hogy felderítsék, merre rejlik a szerecsendió és a szegfűszeg őshazája. Akkor még senki sem tudhatta, hogy milyen világméretű felfedezések indultak el...
Magellánról nem sokat tanultunk az iskolában, éppen ezért sikerült jól meglepődnöm azon, hogy mennyire összetett személyiség volt. Eleve portugálként érte el, hogy egy spanyol felfedező út kapitánya legyen, ráadásul makacsul hitt annak a szorosnak a létezésében, amelyet majd róla fognak elnevezni, azonban egyáltalán nem volt gáncs nélküli lovag, ő bizony hódítani ment, a szeme előtt a gazdagság lebegett, nem a tudományos felfedezések lehetősége. Pontos utasításokat kapott királyától, ő azonban egyiket sem tartotta be, mert úgy vélte, hogy amint kiérnek a nyílt vízre, ő az úr a hajói felett. Így is cselekedett, véres kézzel verte le a zendüléseket, hihetetlen akaraterővel kereste az átjárót, nem számított neki, hány ember élete árán jut el céljához. Fel is fedezte a Magellán-szorost, azonban az életével fizetett a felfedező útért. A sors fintora, hogy végül egy teljesen más útvonalat kellett keresnie a spanyoloknak, mert az általa felfedezett útvonal nagyon veszélyes volt, sok évvel később egy más expedíció fogja majd felfedezni azt az átjárót, melyen eljutnak a Kelet kincsei és az ezüst Spanyolhonba. A 16. századi felfedezések eredetileg a spanyolok és portugálok közötti versenyfutás volt, azonban egy idő után beszálltak a buliba az angolok is, és akkor a hollandokról még nem is beszéltem, de a legnagyobb nyertes a tudomány volt, hiszen ezen időszak alatt feltérképezésre került az egész világ.
Ezek az expedíciók, amelyeket a királyok hódító vágya indított útnak, rendkívül veszélyesek voltak, hiszen hiába próbáltak meg felkészülni a több éves (!) útra, mégiscsak az ismeretlenbe hajóztak, használható térképek nélkül, teljesen új területeket fedeztek fel, melyeket ők térképeztek fel, és az útjaikon készített feljegyzésekről hazaküldött jelentések alapján készültek el az új világtérképek, amelyek elvileg államtitoknak számítottak, azonban egy idő után, köszönhetően a könyvnyomtatás elterjedésének, mégis közkinccsé váltak. A később indult felfedező utak már nagyobb szerencsével jártak, hiszen már ismerték az utat a térképekről, így egy idő után sikerült megszervezni a fűszerek, egyéb kincsek és a világgazdaságot irányító ezüst útját Európába, hatalmas hajók szelték az óceánokat, kialakult a globális kereskedelem, és a világ minden sarka összeköttetésbe került egymással. Ehhez azonban sok tengerész halála kellett, mert az első felfedező utakról nagyon kevesen tértek vissza, sok hajó tűnt el, az őslakosok sem fogadták kitörő örömmel a hódítókat, sokszor éheztek a felfedezők és a skorbut is szedte az áldozatait. Mégis mindig volt egy kalandor, aki vette magának a bátorságot, és elindult, hiszen hatalmas gazdagságot lehetett nyerni ezekkel az utakkal, úgy tűnik, volt, akinek megérte ez a kockázatot.
Rendkívül részletes leírást kapunk az expedíciókról, azok sorsáról, híven követhetjük a felfedező utakat. Nagyon izgalmas utazás ez, hiszen tényleg a világ megismerését kísérhetjük figyelemmel, és szörnyedhetünk el közben, hogy mekkora ember és hajó veszteséggel járt ez a folyamat. Spanyolország és Portugália versengésének az vetett véget sok évtized múlva, hogy közös uralkodójuk lett, addig azonban még rengeteg minden történt, tartott a versenyfutás a mesés Kelet kincseiért, állandó vita közepette, hogy mely terület kit illet pontosan. Mindeközben az angolok sem tétlenkedtek, akkor vetették meg hajózási eredményeik alapjait, de ez a történet alapvetően Spanyolországról és Portugáliáról szól, tényleg hihetetlen, mennyit kockáztattak ezek az országok, hogy ők nyerjék a kettejük közötti versenyt. Érdekes és értékes könyv, amelyből rengeteg ismeretre tehetünk szert és megérthetünk sok összefüggést a világ és a nagypolitika összefüggéseiről, és megismerhetjük azokat az utazókat, akik meghatározó szereplői voltak koruknak, valamint emléket állít a szerző azoknak a névtelen tengerészeknek is, akik sokszor életük árán juttatták el a hajókat a célállomásukra. Elsősorban a história szerelmeseinek ajánlom ezt a kötetet, de mindenkinek, aki hajlandó izgalmas utazásra indulni a felfedezések korába.
9/10
A könyvet a Park kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.
