Asszír király(nő) dráma. Az asszírokról nem tudunk túlságosan sok mindent, de egy név fennmaradt a történelem szövetén, Szemiramisz királynő neve. Róla szól ez a könyv. Az egyszerű, árva, közrendű lányból királynő lett, azonban hatalmas árat fizetett érte, lassan, de biztosan elveszítette a lelkét a hatalomért folyó harcban. Hosszú volt az út a kis falutól a trónig, ebben a nem túlságosan rövid kötetben kísérhetjük figyelemmel Szemirasz történetét, valamint férjének és a királynak a sorsát. Mert ők hárman összetartoztak, Onnesz a kormányzó a semmiből emelte maga mellé a fiatal lányt feleségül, akire aztán szemet vetett a király, Ninosz. Szemiramisz szép volt, de nem volt jó ember, átgázolt mindenkin, a céljait bármi áron elérte, és nem félt megfizetni ennek az árát. Egy faluban álmodozott a jobb életről, aztán amikor megjelent a kormányzó, élt a lehetőséggel, és elment vele a fővárosba, Kalhuba, ahol hamarosan az intrikák közepébe került. Megelégedhetett volna azzal, hogy a kormányzó felesége lett, ő azonban többre vágyott, nem utasította vissza a királyt, és nem törődött azzal, hogy tönkretesz ezzel két embert, a férjét és az uralkodót. Sokszor játszott az életével, azonban végül mégis trónra került, és nem volt kérdés, hogy gyenge ura mellett egyre nagyobb hatalomra tesz szert, és ő lesz az igazi uralkodó. A szerző hihetetlenül alapos kutatómunkát végzett, úgy érezhetjük, hogy ott járunk az ókori Asszíriában, megismerhetjük a nagypolitika boszorkánykonyháját, de a rabszolgák világába is bepillantást nyerhetünk, így teljes képet kapunk a társadalomról. Az én kedvenc szereplőm nem Szemiramisz volt - őt tényleg nem lehet szeretni, annyira törtető alkat - , hanem Szaszi, az eunuch kémfőnök, aki félelmetesen tudta mozgatni a szálakat a háttérben, pontosan tudva, mekkora hatalom az információ. Nem kedveltem meg a főszereplőnőt, de érdekes volt végigkísérni az útját, elismerésre méltó, hogy a semmiből emelkedett az ország trónjára, még akkor is, ha nem válogatott az eszközökben. Jó könyv, nagyon olvastatja magát, mindenkinek ajánlom, akit érdekel a történelem.

Szemiramisz Eber-Nariban, egy kis faluban született, édesanyja megölte édesapját, majd öngyilkos lett, egy falubeli ember nevelte fel a kis árvát, de nem sok szeretet kapott tőle. A fiatal lány lopással töltötte az idejét, és arról álmodozott, hogy elhagyja a falut, és a közeli városban kezd új életet. Aztán egy nap megjelenik Onnesz, a kormányzó, akinek megtetszik a vakmerő és törtető Szemiramisz, és feleségül kéri...

Talán az egyetlen hibája a regénynek, hogy túlságosan sokáig időzünk Eber-Nariban, értem én, hogy be kell mutatni a lány eredettörténetét, de szerintem kevesebből is megértettük volna Szemiramisz motivációit. Az igazán fontos dolgok akkor kezdődnek el, amikor a lány bekerül a királyi udvarba, ahol kezdetben nyilván senki sem akarja elfogadni a semmiből jött közrendű ifjú feleséget, ő azonban szívós munkával mégis tényezővé teszi magát a palotában. Nem elégszik meg a kellékfeleség szerepkörrel, eléri, hogy a királyi tanács tagja legyen, és napról napra nő a hatalma. Neki azonban még ez sem elég, mindig többet akar. Folyamatosan képzi magát, megtanul olvasni, és férjét megkéri arra, hogy gyakorolja vele a közelharcot. Közeli kapcsolatba kerül Szaszival, a kémfőnökkel, akivel összeköti alacsony származása, és aki a kezdetektől támogatja a fiatal lány szárnypróbálgatásait az udvarban. Szemiramisznak rengeteg hibája van, azonban a bátorságát nem lehet elvitatni, követi a férjét a háborúba, és az ő ötletének és merészségének köszönhetően sikerül legyőzni az ellent, ami megmutatja kivételes képességeit. Ezután már tényleg komolyan veszik, hiába küzd ellene minden erejével Nisat, az anyakirályné, ő egyre hatalmasabb lesz. Aztán veszélyes játékba fog, megérzi, hogy megtetszik a királynak, és úgy dönt, hogy elfogadja a közeledését. Tényleg az életével játszik, a szerelmi háromszög véres véget ér, ő pedig trónra kerül, és ahogyan mondani szokták, a többi már történelem. 

A történet két legfontosabb kérdése, hogy miért vette őt feleségül Onnesz és Ninosz is? Hiszen egy egyszerű lány volt, nagyon szép, de mégiscsak közrendű teremtés, vajon mit láttak benne ezek a férfiak, akiknek megvolt mindenük és megkaphattak volna bárkit feleségül? Nos, erre nem derül ki teljes egészében a válasz, hiszen Onnesz azzal indokolja a meglepő lánykérést, hogy hasonlítanak egymásra és ő az egyetlen, akiben bízni tud. Ninosznál jóval egyszerűbb a képlet, a király sajnos nagyon gyenge ember - bár az események során ő is egyre keményebb lesz, de csak uralkodóként, a magánéletben nem - , egyszerűen beleszeretett a lányba, és maga mellett akarta tudni, nem érdekelte ennek az ára. Hiszen ott volt Onnesz, akivel nagyon különleges kapcsolata volt, gyerekkoruk óta együtt voltak jóban - rosszban, ő volt a legfőbb bizalmasa, sőt, szerelmes is volt belé. És akkor jött Szemiramisz, és jól tönkretette ezt a tökéletes barátságot, mondhatott volna nemet a királynak, de ő elárulta a férjét - ahogy egyébként mindenkit -, akinek mindent köszönhetett, és a trónt választotta, mert neki semmi sem volt elég. Tényleg óriási dráma ennek a három embernek az összefonódott sorsa, Szemiramisz győzött ugyan, hiszen övé lett a korona, de hogy milyen áron, azt ne firtassuk.

Az asszírok világa könyörtelen volt, itt csak az erőseknek osztottak lapot, a gyengék elhulltak. És Szemiramisz nem volt gyenge, sőt, nagyon is erős egyéniség volt, hiszen a semmiből emelkedett a trónra, felhasznált minden eléje került lehetőséget, hogy előrébb jusson, nem törődött a hatalom árával és azzal, hogy hány embert tesz tönkre maga körül. Érdekes módon ebben a férfiak uralta világban a legnagyobb riválisa mégis egy nő volt, Nisat, az anyakirályné, aki hozzá hasonlóan alacsony sorból származott, ő azonban nem tört a trónra, megelégedett azzal, hogy a háttérből irányít, Szemiramisznak azonban ez nem volt elég, ő uralkodni akart, bármi áron. Nisat már az udvarba érkezésekor látta, milyen nagyra törő, és többször meg is próbált az útjába állni, azonban a lány még nála is erősebb volt. Nagyon hamar bele lehet feledkezni ebbe a könyvbe, annyi benne az ármány, hogy megszámolni sem lehet, és bár nem kedveljük meg Szemiramiszt, mégis azon kapjuk magunkat, hogy szurkolunk neki, hogy minél magasabbra kerüljön. A szerző nagyon tehetséges, hiszen 500 oldalon keresztül fenn tudja tartani a figyelmünket, rengeteg információt ad át neki Asszíriáról és Szemiramiszról, alapvetően mégiscsak egy regényről van szó, amelynek a dinamikáját a Szemiramisz - Onnesz - Ninosz hármas adja. Jó könyv, érdemes elolvasni.

9/10

A könyvet a General Press kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.