Hogyan buktassunk meg egy fáraót? A rövid válasz: nehezen. A hosszabb válasz: Sziatum és Tia lehetetlen feladat előtt állnak, azonban nem adják fel, és mindent megtesznek, hogy a gonosz fáraó, aki sok lépéssel előttük jár, letaszításra kerüljön a trónjáról. Vajon sikerül nekik és megváltoztatják a történelmet? Vagy hiába tesznek bármit, a sorskerék forog, és teljesen mindegy, hogy ki ül a trónon? Érdekes kérdések ezek, meglepően mély mondanivalóval bír ez a történet, amelynek már a harmadik részéhez volt szerencsém, és mivel az első és a második felvonás nagyon is kedvemre való volt, nem kevés kíváncsisággal fogtam bele az olvasásba.  Már az elején magával ragadott a sztori, és nem engedett egészen a végéig, nagyon szurkoltam a fiataloknak, egyrészt, hogy megtalálják egymáshoz az utat, másrészt pedig megmentsék Egyiptomot. Rólam tudni kell, hogy nemcsak a történelem szerelmese vagyok, hanem egyiptológusnak készültem (aztán végül közgazdász lettem), ezért különlegesen figyelemmel fordultam a könyvsorozat felé, de nem tudok belekötni, mert érződik, hogy a szerző nagyon felkészült, rengeteget kutatott, és nagyszerűen adta át nekünk az információkat a korról. Abszolút úgy érezzük, mintha mi is ott lennénk az ősi Egyiptomban, filmszerűen peregnek a jelenetek, ez azonban mégis egy regény, mégpedig a jobbik fajtából. Egyetlen hibát tudok felróni neki, a végső fordulat túlságosan meseszerű, de ettől még abszolút hiteles a korrajz, kiváló a történetszövés, jól megírtak a karakterek, ez egy jó könyv, kiemelkedő alkotás a maga műfajában. Soós Tibor nevét megjegyeztem, biztosan el fogom olvasni a következő alkotásait is, kár, hogy ennek a sorozatnak vége, kíváncsian várom, miről fog írni legközelebb. Elsősorban a história szerelmeseinek ajánlom ezt a könyvet, na és persze annak, akit érdekel Egyiptom, de mindenkinek aki egyszerűen csak egy jó olvasmányélményre vágyik.

Sziatum két éve van rabságban, azonban egy nap alkalmat talál arra, hogy megszökjön, és visszatérjen a királyi udvarba. Azonban szomorúan látja, hogy Egyiptom megváltozott, és nem jó irányba, a csodálatos Nefertitit elragadta egy gyilkos kór, Ehnaton fáraó megzavarodott, és az igazi hatalom galád fivére, a társuralkodóvá emelt Szemenkharé kezében van. A herceg úgy dönt, segít letaszítani a trónról a gonoszt és a kalandok elkezdődnek...

Sziatum eddig is nagy kedvencem volt - igazi ókori James Bond - , azonban most még jobban megkedveltem, mert hihetetlen erényei vannak, erős, bátor és okos, és nem megy a szomszédba egy kis akcióért. De a legfontosabb a számára mégis Tia, akiről nem tudhatta, hogy megvárja-e, hiszen eltelt két esztendő, ki tudja, nem ment-e férjhez időközben. Nos, a lány valóban megismerkedett egy daliás katonával, aki éppen akkor kéri meg a kezét, amikor Sziatum ismét felbukkan az életében, és nem tud dönteni, hogy a biztosat válassza, vagy a kalandokat. Aztán a történelem átgyalogol rajta, belekeveredik a hatalmasok játszmáiba, amelyek halálosan veszélyesek. Sziatum nem akarja, hogy Tia bajba kerüljön, azonban végül mégis úgy alakul, hogy együtt utaznak és próbálják meg a lehetetlent. Nem csak azt kell kitalálniuk, hogyan tegyék le a trónról a gonosz fáraót, hanem meg is kell találniuk a trónörököst, Tutanhamont. Hihetetlen kalandokba keverednek, sokszor tűnik úgy, hogy esélytelen a feladatuk megoldása, azonban mindig történik egy újabb fordulat, a remény újra éled, ők pedig mindent megtesznek, hogy megvalósítsák a terveiket. Láttam Tutanhamom sírját, ismerem a családja történetét, ezért nem volt kérdéses számomra, hogy mi lesz a végkifejlet, azonban a szerző mégis elérte, hogy faljam az oldalakat, és teljes szívemből szurkoljak a fiataloknak és Egyiptomnak.

Ahogyan már említettem, az én kedvencem Sziatum lett, a herceg a trón árnyékában, de ez nem akadályozott meg abban, hogy Tia karaktere is nagyon érdekeljen. A fiatal lány - aki szalmaszőke hajával kirí a környezetéből - az életét tette fel az orvoslásra, gyógyító képességének köszönhetően mindenki elismeri és kedveli, ő pedig keményen dolgozik, próbál eligazodni a bonyolult szívügyekben, és mindent megtesz Egyiptomért.  Sziatum megpróbálja megóvni a veszélyektől, ő azonban valahogy mégis odakeveredik, ahol a dolgok történnek, többször kerül veszélybe az élete, megél jót és rosszat, és egy ponton túl Sziatummal együtt belátja, hogy ők csak bábuk a sakktáblán, ennek ellenére elkövetnek mindent a jó ügy érdekében. Lassan, de biztosan újra egymásra találnak, a lánynak mégsem könnyű döntenie a két férfi között, de aztán persze a szívére hallgat. Szemenkharé sem tétlenkedik, nagyon gonosz dolgokat művel, lépéssekkel jár előttük, Sziatum élete menthetetlennek tűnik, aztán Tiáé is, de aztán jön a meseszerű fordulat és minden megváltozik. Ahogy mondtam, ismerem a történelmet, ezért nem lepődtem meg igazán, de azért a történetnek ezen menete nekem egy kicsit sok volt, de ennél több hibát képtelenség felróni ennek a ragyogó könyvnek. 

Soós Tibor kiválóan ír, részről részre jobb lett ez a történet, látszik a fejlődés, öröm volt látni, hogyan javulnak a szerzői eszközei, egy szó, mint száz, ez egy kiváló alkotás, amelyet mindenkinek csak ajánlani tudok. Egyiptom varázslatos hely, még akkor is, ha sáskahadak és egy gyilkos kór teszi tönkre, és egy gonosz fáraó minden megtesz, hogy megkaparintsa magának a hatalmat. A végkifejlet nem kérdéses, azonban az odáig vezető út érdekes és izgalmas, egyetlen pillanatra sem unatkoztam, kiválóan szórakoztam és nagy örömmel merültem bele az egyiptomi életérzésbe. Mert tényleg olyan, mintha mi is ott járnánk az utcákon, hajóznánk a Níluson, ott állnánk a fáraó előtt, a pompa és a fény mellett látjuk a szomorúságot és az ármányt is. A fáraók élete sem meseszép, főleg a királyi család nőtagjainak az élete különösen nehéz, végső soron mindannyian csak bábok a sakktáblán, ugyanúgy, mint Sziatum és Tia, nem menekülhetnek a végzetük elől. Meglepő mélységei vannak ennek a könyvnek, de az elsődleges cél a szórakoztatás, amelyben nincs hiba, ez egy jó történelmi regény, vétek kihagyni. Jó szórakozást kívánok hozzá mindenkinek, öröm elmerülni Egyiptom csodáiban és meglátni a sötétebb oldalát, egy kiváló történetbe burkolva, és persze nagyon lehet drukkolni a fiataloknak. Kalandra fel!

9/10

A könyvet az Eleven kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.