Kiváló agytorna. Óriási kedvencem a Géniusz című műveltségi vetélkedő, olyannyira, hogy még jelentkeztem is játékosnak, azonban nem jutottam túl az első rostán - minden nem jöhet össze, ez van - , ez azonban nem szegte kedvemet, továbbra is lelkesen kvízelek. Mert nagyon izgalmas kérdések vannak a műsorban, mindenféle műfajban tesztelheti az ember lánya a tudását, a fotel kényelméből, mert azért lássuk be, nagyon nehéz a kamerák kereszttűzében másodpercek alatt előrántanunk a válaszokat. Nagyon megörültem, hogy már könyv formátumban is hozzáférhetővé váltak a kérdések - sőt, ez már a második a sorozatban, az első valahogy elkerülte a figyelmemet, ejnye -, nem volt kérdés, hogy az első lehetséges alkalommal végig fogom játszani az egész kötetet. Egy nap alatt végigszáguldottam a kérdéseken, sokszor fogtam a fejem, hogy nem jutott eszembe a megfejtés, máskor pedig mosolyogva konstatáltam, hogy ezt bizony tudtam. A végeredmény közepes lett, volt amit tudtam, volt amit nem - főleg fociban és földrajzban vannak komoly lemaradásaim - , összességében elégedett vagyok a teljesítményemmel, de azért van még hová fejlődnöm. Jó volt ez a kis agytorna, tényleg döbbenet, hogy mire nem emlékszik az ember, voltak könnyebb kérdések, voltak nehezebbek, voltak egyértelműek és cselesen feltettek is, volt amire egyből rávágtam a választ, volt, amin percekig gondolkodtam, a focinál pedig nem is próbálkoztam, annyira távol áll tőlem ez a témakör. Sokat tanultam, miközben remekül szórakoztam, nem is kellett ennél több egy ráérős hétvégi napon ahhoz, hogy jól érezzem magam a bőrömben. Sokat olvasok, de mint kiderült, nem eleget, még mindig vannak hiányosságok, most mit tegyek, a foci tényleg hidegen hagy, és most sem kaptam ihletet, hogy komolyabban beleássam magam a témába, nem is lesz belőlem jó kvízjátékos, mert az mindenféle műfajban otthon van, nincsenek kivételek, hiszen akármivel kapcsolatban jöhetnek a kérdések. Jól szerkesztett könyv, minden kvízszerelmesnek tiszta szívből csak ajánlani tudom, biztosan ugyanolyan gyorsan elkapja a játék heve, mint engem.
Élővilág, zene, földrajz, sport, nyelv és irodalom, film és tv, történelem és közélet, életmód, tudomány és technika, bulvár, vegyes - akad itt mindenféle műfaj, csak győzzük megválaszolni a kérdéseket.
Nagyon jó szerkesztési elv, hogy először témakörönként csoportosítva kapjuk a pofinkba a kérdéseket, mert így van időnk belelendülni, hogy aztán a vegyes témakörnél már teljes játéklázban égjünk, nekem az tetszett a legjobban, mert tényleg mindent kellett (volna) tudni. Az egyetlen hiba, amit fel tudok róni a szerkesztőknek, az az, hogy a sportos kérdések között kicsit túlteng a foci - így nekem, akit teljesen hidegen hagy ez a sportág, az égvilágon semmi sikerélményem nem maradt ezen a téren -, de megértem, hogy nagyon népszerű a témakör, úgyhogy összességében inkább nem panaszkodom. Érdeklődési köröm miatt nekem legjobban a nyelv és irodalom, film és tv, történelem és közélet ment a legjobban, és legmélyebb döbbenetemre a bulvár kérdések nagy részére is tudtam a választ, dacára annak, hogy semmilyen bulvárlapot nem olvasok. Az élővilág nagyon érdekes témakör volt, a földrajz valahogy nem tudta elnyerni a tetszésemet, a tudomány és technika sokrétű és izgalmas volt, de a leggyorsabban akkor kell vágnia az ember agyának, amikor elérkezik a vegyes kérdésekhez. Mert ott minden kérdésfeltevés más műfajra vonatkozik, egy sport után mindjárt egy történelem vagy egy irodalom jön, de természetesen a földrajz sem marad ki a buliból, tényleg ilyenkor döbben le az ember lánya, hogy mennyi mindent tud, illetve mennyi mindenről kell még ismereteket szereznie.
A kérdések okosan vannak feltéve, vannak köztük könnyebbek és nehezebbek is, mindenkinek lesz sikerélménye, de meg kell dolgoztatni az agytekervényeket, hogy a fogósabb feladványokra válaszolni tudjunk. A megfogalmazás is sokféle, akad köztük komoly és játékos is, pont a megfelelő elosztásban. Nem egy kaptafára vannak felhúzva a kérdések, a kérdés feltevése mindig érdekes, így nem válik unalmassá a kvízjáték, mindvégig sikerül fenntartani az érdeklődést, a sikerek felspannolják a játékost, ezért mindig tovább megy, mert hívogatják a kérdések. Én tényleg egyetlen nap alatt próbáltam megválaszolni mind a 4000 kérdést, annyira belemelegedtem a játékba, teljesen elvesztettem az időérzékemet, mindig csak azon járt az eszem, hogy a következő kérdésen agyaljak. Néha meglepően gyorsan jöttek a válaszok, többször sokat gondolkodtam - amire persze éles helyzetben nem lenne idő, de hát ennyi előnye van annak, hogy otthon játsszunk, nem pedig a tévében - , volt olyan is, hogy meg sem próbáltam válaszolni - naná, hogy foci témában - , de azért az esetek nagy részében becsülettel küzdöttem, és összességében elégedett vagyok magammal.
Nagyon sajnálom, hogy ma már ilyen kevés műveltségi vetélkedő van a tévében, én ugyanis imádok játszani, a kvíz pedig lehetőséget ad arra, hogy teszteljem a tudásomat. A Géniusz egy nagyon jó játék, a könyvtől pedig megkapunk mindent, amit szeretünk a műsorban, és néha nagyon jól esik kilépni a szürke hétköznapokból és egy kicsit másfajta tevékenységre használni az agyunkat. Nem jó szembesülni azzal, hogy mennyi mindent nem tudunk még, de annál jobban lehet örülni annak, hogy mennyi mindent viszont igen, tuti biztosan elragad bennünket a játékkedv, hiszen olyan ritkán van lehetőségünk arra, hogy ilyen sokféle témakörben megnyilvánulhatunk, és milyen fura, hogy az agyunk leghátsó szegletéből egyszer csak előkerül a válasz, hiszen életünk során annyi tudásra tettünk szert, és azok elraktározódnak. Mindenkinek csak ajánlani tudom ezt a remek könyvet, aki szeret játszani, nem fél szembenézni azzal, hogy vannak még hiányosságai, ugyanakkor nagyon tud örülni annak, ha tudja a feltett kérdésekre a válaszokat. Sokrétű, izgalmas kvízkönyv, érdekes kérdésekkel teletűzdelve, unalom kizárt, igazi szellemi kaland végigjátszani a kötetet. Nekem nagyon tetszett, istenien szórakoztam, miközben rengeteget tanultam, kell ennél több?
9/10
A könyvet a 21. század kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.