Könyvkritika: Berg Judit: Maszat karácsonya; Pásztohy Panka: Pitypang és a Mikulás és Dániel András: A kuflik és a puffpuding (2022)
2022. november 30. írta: chipolino

Könyvkritika: Berg Judit: Maszat karácsonya; Pásztohy Panka: Pitypang és a Mikulás és Dániel András: A kuflik és a puffpuding (2022)

Ünnepre hangolódás a Pagony Kiadó gyerekkönyveivel

img_unnepi_pagony_blog.jpg

Közelednek az ünnepek, kezdi elárasztani a könyvesboltokat a gyerekkönyves kiadók ünnepi kínálata, és néha nehéz eldönteni, mit is válasszunk a gyerekeknek a fa alá. A Pagony Kiadó könyveivel szerencsére nehéz mellényúlni; most három olyan könyvet néztünk meg, amelyek a bölcsődés-óvodás korosztályt szólítják meg, és szerintem bátran lehet őket ajándékba adni.

maszat_karacsonya_borito_1000px.jpg

Berg Judit Maszat sorozatát valószínűleg nem kell bemutatni a 2–4 éves korosztály szüleinek. Minden kötet két rövidke mesét tartalmaz kevés szöveggel és sok képpel (Agócs Írisz remek rajzaival), a történet egyszerű, könnyen követhető, az üzenet legtöbbször a barátság, segítés, egymásra figyelés fontossága. Inkább fiús könyveknek mondanám őket (a lányos párjuk a Sári-sorozat), de ezt csak annyiban érdemes talán kiemelni, hogy ez a sorozat egyáltalán nem kislányos, úgyhogy fiúknak is bátran a kezükbe lehet adni.

A Maszat karácsonyában nemsokára itt a karácsony, Maszat pedig nagyon izgatott, mert az unokatestvére, Kamilla náluk tölti a téli szünetet. Ki kell menni érte a repülőtérre, és utána is sok még a tennivaló. Vajon mennyit kell várni arra, hogy karácsony legyen? „Mese a várakozásról, a készülődésről – és persze az ünnepről magáról – Maszattal és Hóchóccal!”

Van egyfajta bájos egyszerűsége számomra a Maszat-könyveknek, bár őszintén szólva szerintem a Berg Judit-életmű kevésbé sikerült darabjai. Nekem ez a két történet sem volt maradandó, és a korosztályi besorolást is szívem szerint lejjebb vinném. Maszat kedves és segítőkész, Kamilla pedig lelkes – aranyos és vidám mindkét történet, bár a szülők hiánya a karácsonyfa körüli történéseket azért számomra elég furcsává teszi. A kötet a közös készülődés örömét és az ünnep meghittségét emeli ki, a szöveg nyelvi minősége és az illusztrációk miatt pedig kicsiknek jó szívvel tudom ajánlani.

pitypang_es_a_mikulas_borito_1000px.jpg

Pásztohy Panka Pitypang és Lili sorozatának több darabjáról írtam már (itt, itt, itt és itt), és mindig nagy öröm nekem, ha megjelenik egy újabb. Ezek a könyvek szerintem tökéletesek a 2–5 éves korosztálynak, bájosak, kedvesek, szeretetteliek, és nagyon szépen mutatják meg egy kislány és kutya barátjának mindennapjait. A Pitypang és a Mikulást kicsit félve vettem azért a kezembe, mert tartottam tőle, hogy a „kötelező” téma elviszi kommersz irányba a történetet, de szerencsére egy egyedi, jól megszokott minőségű mese kerekedik belőle.

Lili és Lotti már nagyon várják a Mikulást, a cipőpucolásban pedig Pitypang is segít nekik. Sajnos azonban a Mikulás a kutyáknak nem szokott ajándékot hozni. Lilit ez nagyon bántja, ezért elhatározza, hogy beszél a Mikulással. A történet ekkor érdekes fordulatot vesz…

Nagyon szépen épül fel a történet, Pásztohy Panka még mindig ügyesen érzi a korosztálynak való szöveg-kép arányt és nyelvi megformálást – jól lehet felolvasni ezeket a köteteket, közben pedig szemernyit sincs lebutítva, csak sallangmentes és egyszerűen követhető. Lili továbbra is könnyen azonosulható, jószívű kislány, a Mikulásos rész pedig igazán érdekes. Nem teljesen értem, mi volt az édesanyával megbeszélt titok, illetve hogyan kapcsolódik hozzá a megoldás, de nem rágódom rajta. A rajzolt Mikulás szuper, a lezárás pedig kedves, de nem émelyítően cukormázas.

a_kuflik_es_a_puffpuding_borito_1000px.jpg

Dániel András szerintem igazi kultszerző a gyerekek körében (korábbi Kufli-könyvekről vélemény itt, itt és itt), én felnőttként is borzasztóan imádom a kuflikat. A legutóbbi két kötetnél azt éreztem, hogy kicsit elfáradt a sorozat; túlságosan önismétlőnek és körbe-körbe járónak tűnt – hát most itt egy kötet, ami minden, csak nem fáradt és önismétlő. Friss, vicces, izgalmas: olyan, amilyennek a kuflikat szeretjük.

Az első történetben Pofánka valami fincsire vágyik, a pudingkészítés azonban nem teljesen úgy sül el, ahogy a kuflik tervezték. Gond azonban egy szál se, a jó modor csodákra képes, ráadásul végül az egész rét jóllakik. A második mese már igazi téli történet: mindent beborít a hó, a kufliknak pedig elfogyott az ennivalójuk. Találnak egy szőrmag nevű bogyót, és nemsokára az is kiderül, hogy miért is ez a neve…

A szőrbogyós történetet már ismertem a rajzfilmváltozatból, nagy kedvenc nálunk, borzasztóan szeretem a humorát. Nagyon jó a dialógusok dinamikája, viccesek és fantáziadúsak a szőrös részek (pl. Fityirc mint Salvador Dalí), és ez olyan igazi „klasszikus” kufli, ahol a történet a lényeg, és nincsenek az oldalak teletűzdelve mellékkarakterek szövegbuborékaival. Úgy látszik, nekem ezek jobban bejönnek. A puffpudingos mese is sokkal letisztultabb, mint az előző kötetek történetei. Szépen épül, Dániel András kimeríthetetlen ötletkosara ontja a remek ételelnevezéseket, a megoldás pedig igazán kuflis. Ezt a kötetet végre nagyon jó szívvel tudom ajánlani mindenkinek.

 

8/10, 9/10, 10/10

A köteteket a Pagony Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr4217989650

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása