Könyvkritika - Tomoga János: A hét kisrobot és a robontó (2022)
2022. szeptember 23. írta: Luthien Lovemagic

Könyvkritika - Tomoga János: A hét kisrobot és a robontó (2022)

Robozzum, robontó és egyéb robot fajták, avagy ismert mesék robotköntösben

a_het_kisrobot_es_a_robonto_borito_1000px.jpg

A hét kisrobot és a robontó egy különleges mesekönyv. Egyszerre modern és újszerű, valamint régi és ismerős. Ugyanis Tomoga János könyvében népmeséket és Grimm klasszikusokat dolgozott át robotos köntösbe, méghozzá nem is akárhogyan. A tíz mesét tartalmazó kötet megeleveníti a jól ismert történeteket, amiket értő módon közelít a mai gyerekek érdeklődési köréhez, méghozzá nagyon ötletes módon, finom humorral és leheletnyi játékossággal megfűszerezve. 

Ha azt gondoltad, hogy már minden népmesei fordulattal találkoztál, ha kívülről fújod a Grimm meséket, ha ismerősen mozogsz az Óperenciás tengeren és az Üveghegyen is túl, akkor most figyelj: ezek a mesék nem királykisasszonyokról, szegénylegényekről, kismalacokról és farkasokról szólnak, hanem egytől egyig ROBOTOKRÓL – kisrobotokról, robozzumokról, robontókról, roboszorkákról, robotkirályokról és robotkirálykisasszonyokról. Itt az illendő köszöntés a Töltődjél sokáig!, a legnagyobb veszély pedig az, ha eladnak alkatrésznek az interneten.

A fentebb említett játékosságra játszik rá a fülszöveg is, emellett felvillantja kikről, azaz inkább mikről is szólnak a mesék, és már rövid beharangozó szóhasználatán érződik, hogy itt bizony jól ismert sztorikat kapunk, de futurisztikus átiratban. Ehhez jönnek még Mayer Tamás (robot)rajzai, ezek élénk színei, aranyos formái és kidolgozott karakterei sokat hozzátesznek a mesék hangulatához.

rob3.png

A mesék között olyan klasszikusok átiratait találjuk, mint A hét kecskegida és a farkas, a Piroska és a farkas, a Forró vizet a kopaszra!, a Terülj-terülj asztalkám, A három kismalac vagy éppen a Jancsi és Juliska. Azonban a megelevenedő robottörténetek nem szó szerinti átiratai az alapul szolgáló meséknek, hanem több helyen változtatnak rajtuk, igazodva a köréjük kitalált környezethez.

A kötet ennek megfelelően a mai kor vívmányaira, társadalmi változásaira reflektál, miközben napjaink nyelvezetét használva adaptálja a történeteket. Mindezt úgy, hogy közben nem vész el a lényegük. A mondanivalójuk megmarad, csak a közeg alakul át, amivel a szerző közvetíti olvasói felé. Megjelennek olyan szavak, mint a lézerszem, internet, honlap, webáruház, hőkamera, mobil, tablet, stb., amik megerősítik a hatást.

Így nemcsak témáiban, hanem szóhasználatával is közelebb hozza ezeket a régi meséket a mai gyerekekhez, ami dicséretes, mert ezáltal fennmaradnak, és némi robotosodáson átesve újra érdekessé, sőt szórakoztatóvá válnak. Sokat mosolyogtam olvasás közben az egyes fordulatokon, vagy azon, hogy a szerző egy-egy jelenet átiratát hogyan oldotta meg. Ebből a szempontból az egyik legötletesebb a Forró vasat a Rozsdásra! zárójelenete, ahol egyetlen apró csepp dönt a történet végkimeneteléről. De említhetném a Mese a két mobiltelefonról című mesét is, ami nemcsak a csattanója miatt emlékezetes, hanem azért is, mert túlmagyarázás nélkül vesz végig néhány informatikai-netes szakkifejezést.

rob5.png

Ez a könyv egyik legnagyobb előnye: semmit nem magyaráz túl, de ugyanakkor teljesen közérthetően építi be a különböző szakkifejezéseket, nem kell hozzá kifejezett háttértudás. Ugyanakkor nagyon sokat hozzátesz a „robotköntös”, sőt olyan meséket is megkedveltetett velem, amiket eddig nem különösebben szerettem. Ilyen volt a Mese a TT asztalkáról és a Wifihajsza. Eddig sem a Terülj-terülj asztalka, sem a Jancsi és Juliska története nem állt hozzám különösebben közel, de Tomoga János interpretációja zseniális lett, és nagyon szórakoztató, amivel elérte, hogy elgondolkozzak ezeken a történeteken.

A legkidolgozottabb történet mégis a kötet címadója és egyben nyitó története, A hét kisrobot és a robontó volt, ami jól leköveti A hét kecskegida és a farkas történetét, de ki is egészíti néhány érdekes elemmel, és előre utal az utána következő történetekre. Ugyanis az is hamar kiderült, hogy az egyes történetek összefüggenek, keresztbe-kasul utalnak más történetekre, így még élvezetesebb és még viccesebb volt olvasni ezeket a történeteket. Többek közt ezért is lett a kedvencem A piros kisrobot és a robontó, ugyanis a piros kisrobot már az első történetben megjelenik, ahol céloznak egy Piroska és a farkas-átiratra, amihez a további történetekben még több adalék és esemény gyűlik össze, míg végül utolsó előttiként elmesélésre kerül a jól ismert történet robotváltozata, ami szinte az összes addigi történetre reflektál valamilyen módon. Egyszerűen fenomenális

rob7.png

Azonban a kötet lendülete egy ponton megtörik. A Mese a Királyi Bújócskáról történeténél. Valahogy ez a sztori nem az igazi, kissé lassú, kissé akadozik, mintha ezzel nem tudott volna igazán mit kezdeni a szerző. Ezért leül egy kissé a kötet. Ám ez csak a következő történetig tart, ott visszatér a ritmus.

A hét kisrobot és a robontó összességében egy ötletes, modern mesekönyv. Minden rezdülésével a mai gyerekeket és azok szüleit szólítja meg. Az ismert történetek új köntöst kapnak, ami futurisztikus, humoros, játékos, a lényegük mégis megmarad. Ehhez jönnek Mayer Tamás a mesékhez kiválóan illeszkedő rajzai.

Ajánlom a gyerekeknek és szüleiknek, hogy együtt fedezhessék fel Tomoga János ismerős-ismeretlen robotvilágát. A gyerekek önállóan is bátran olvashatják, de szülőkkel együtt még élvezetesebb lehet az utazás.

9/10

A könyvet a Pagony Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr9317935256

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása