Könyvkritika: Kalas Györgyi: Pavlova kisasszony és a dobostorta (2022)
2022. június 13. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Kalas Györgyi: Pavlova kisasszony és a dobostorta (2022)

A kis sütikönyv

pavlova.jpg

A kis sütikönyv. Így lehetne összefoglalni ennek a kimondottan édes könyvecskének az esszenciáját. Gyerekeknek készült ugyan, de a felnőttek sem unatkoznak rajta, garantáltan találnak benne új információt sütifronton. Formás kis darab, gyönyörű külsővel, de a belbecsben sem találhatunk kifogásolnivalót, hosszú oldalakon keresztül sorjáznak előttünk a finomabbnál finomabb sütemények. Megismerhetjük az eredettörténetüket, azt, hogyan "találták fel" őket, hogyan terjedtek el a világban, és még rengeteg érdekességgel is szolgál nekünk mindegyikről a szerző. Talán csak azt tudnám felróni hibának, hogy egy kissé csapongó lett az összhatás, de ennél nagyobb bajunk ne legyen. A híres és kevésbé ismert sütik megismertetésén túl a szerző nagyobb kitekintést nyújt nekünk pl. a méz és a liszt tekintetében is, nagyon érdekesek a róluk írt rövid összefoglalók. A gasztronómia szerelmesei nem fognak csalódni ebben a bájos könyvecskében, már maga a borító is egy költemény, Horváth Ildi fantasztikus rajzai nagyon hangulatossá teszik a sütivilágban való bolyongásunkat. Nyilván itt csak rövid leírásokat kapunk, nincsenek bő lére eresztve az információk, azonban ilyen keretek között is egyrészt kiváló szórakozást nyújtanak, másrészt remek információforrásként is szolgálnak. Elfogultságot kell bejelentem, nekem a kedvenc sütim a dobostorta, ezért természetesen az arról szóló leírást szerettem a legjobban, csokoholistaként pedig a csokoládé rejtelmeiben vesztem el a legjobban, de pont ezért jó ez a könyv, mindenki megtalálja benne azt, ami a legjobban érdekli és azon túl is óriási ismeretanyagra tehet szert ebből a nem túl vaskos könyvből. Kár, hogy ilyen  rövid, olvastam volna még, de így is kerek egész volt a tartalom, sok-sok süti titka tárult fel előttünk, hiánypótló darab.

Pavlova, kugler, dobostorta, muffin, répatorta, sajttorta. Csak ízelítőnek néhány finomság, amely szóba és képre kerül az oldalakon, és akkor még szóba sem került a kalács, a hókifli, a bejgli és megannyi más sütemény, amelyről egészen biztosan nem tudtál mindent....

Talán furcsa, de nem egy sütivel indítjuk az ismerkedést, hanem a méhekkel foglalkozunk, akikről megtudhatjuk, hogyan hozzák létre a mézet, ami azért fontos, mert a cukor "feltalálása" előtt ezzel édesítették az emberek a süteményeket. Számomra sok érdekes információt tartalmazott a leírás a méhekről, ennyire nem voltam tisztában azzal, hogyan működik egy kas, és miként jön létre egészen pontosan az az üveg méz, amelyet megveszünk a boltban. Azt sem tudtam, hogy Amerikában nem élnek méhek, és ezért alakult ki, hogy a juharfa szirupjával édesítik arrafelé a finomságokat. Óriási kedvencem a baklava, nagyon örültem neki, hogy megtudhattam, honnan származik (Isztambulban, a Topkapi palotában sütötték először). A történelem szerelmeseként az sem hagyott hidegen, hogy Tutanhamon sírjában bizony találtak mézet, amelyről tudni kell, hogy nem romlik meg, olyannyira nem, hogy a fáraó részére odakészített méz még ma is ehető!. Ezután áttértünk a tortákra, amelyekről kiderült, hogy először nem születésnapra készítették az ókori görögök, hanem Artemisz, a Hold istennőjének tiszteletére, a formája is a Holdra utal. És már érkeztek is a szebbnél szebb torták a Fekete-erdőtől kezdve a dobostortán túl a Palvováig (amelyet egyébként egy balerináról nevezetek el az ausztrálok), és a végére még néhány különlegességről is tudomást szerezhetünk.

Eljutottunk a cukorig, amely kezdetben olyannyira drága volt, hogy nálunk csodájára jártak, amikor Mátyás király és Beatrix királynő esküvőjén egy hatalmas, égetett cukorból készült szobrot és egy marcipánsakktáblát szolgáltak fel a vendégeknek. Megismerkedhetünk a cukorgyártás folyamatával, arra is kitér a szerző, hogy Kolumbusz Kristóf vitte az első cukornádtöveket Közép-Amerikába. Ezután a lisztekre kerül a hangsúly, ami szintén egy nagyobb témakör. Megtudhatjuk, hogyan jutottunk el a liszt megőrlése vonatkozásában a kődarabtól a gőzmalomig, hogy aztán elérkezzünk a finomabbnál finomabb kalácsokhoz és egyéb finomságokhoz. A húsvéti kalácstól a kürtöskalácson át a fánkig és a rétesig széles spektrumot ölelnek át a leírások, a végén pedig olyan érdekességekről szerezhetünk tudomást, mit azt, hogy a majomkenyérfa termése a baobab, illetve a japán mocsi süteményről is részletes leírást kapunk.

Eljutottunk a karácsonyhoz, ahonnan természetesen nem hiányozhat a mézeskalács, a szaloncukor,  a zserbó és a bejgli. A gyümölcsös sütemények közül az almára irányul elsősorban a figyelem, az almás pite rengeteg variációjához van szerencsénk, amelyek közül nekem a tarte tatin a kedvencem. Ezután a piskótáról és a tojásról értekezünk, és természetesen nem marad ki mindannyiunk kedvence, a palacsinta és a madártej. A francia sütik garmadája után érkezik zárszóként a csokoládé, amelyről természetesen nem lehet eleget tudni. A legvégére még néhány recept jut nekünk, hogy aztán szomorú szívvel csukjuk be ezt a kedves kis könyvet, mert sajnos ennyi volt, most várhatjuk a folytatást, amely, remélem, nem sokára érkezni fog.

8/10

A könyvet a Pagony kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr4617848291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása