Könyvkritika: Szerb Antal: A Pendragon legenda (1934)
2022. május 23. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Szerb Antal: A Pendragon legenda (1934)

A magyar Da Vinci-kód

a_pendragon_legenda_2.jpg

A magyar Da Vinci-kód. Sok évtizeddel Dan Brown előtt született meg ez a különleges mű, amelynek igencsak meghatározhatatlan a műfaja, leginkább kalandregényként lehetne nevesíteni. Akad itt minden: romantika, titok, rejtély, misztika, bonyodalmak, minden adott egy szórakoztató alkotáshoz. Azonban érdekes, hogy mennyivel másabb élményt tud adni ez a könyv, ha az ember lány érettebb fejjel olvassa el. Néhány évvel ezelőtt még rajongtam érte, most is nagyon tetszett, azonban már nem tudott annyira magával ragadni, mint korábban. Talán a kor teszi, de most már úgy vélem, az Utas és holdvilág jóval érettebb alkotás az írótól. Tévedés ne essék, ebben  a könyvben is óriási műveltséganyagot halmozott fel a szerző, és kár lenne kihagyni az életünkből, óriási klasszikus, mégis valahogy kicsit fakóbb lett az összhatás. Mindezzel együtt ez még mindig egy remek darab a maga műfajában, letehetetlen, most is egy svunggal olvastam végig, ugyanúgy, mint régebben. Gyönyörű kiadást újrázhattam, a borító maga a tökély, a belső oldalak szintén, a szerkesztés remek, öröm kézbe venni ezt a szép kiadványt. A Libertine kiadó Aranylétrás könyveinek első darabjára sem külsejében sem belbecsében nem lehet panasz, kiváló választás volt ezzel kezdeni a sorozatot. Egy irodalmi szintű kalandregényről van szó, különleges darab, nagyon örülök neki, hogy a NIOK-nak köszönhetően vélhetően nagyon sok ember el fogja olvasni. Biztosan nem fog csalódást okozni senkinek ez a remek könyv, unalom és üresjárat kizárt, olyan gyorsan zajlanak az események, hogy pislogni sincs idő, nagyon figyelni kell, nehogy lemaradjunk valamiről.

Bátky János magyar tudós, akinek a szakterülete a felesleges tudományok, hirtelen egy óriási kaland kellős közepén találja magát. Egy esélyen megismerkedik Earl of Gwynedd-del, akivel olyan szinten kerülnek közös hullámhosszra, hogy meghívást kap az ősi wales-i családi fészekbe, hogy tudományos kutatásokat folytasson. Emberünknek fogalma sincs, mibe csöppen bele....

Egy kiváló film is készült a Pendragon legendából, mindenkinek csak ajánlani tudom. Egyáltalán nem lehetett könnyű filmvászonra vinni ezt a remek alkotást, annyi minden történik benne, de olyan szereplőgárdával készült el, amely miatt már önmagában érdemes rászánni a játékidőt (Latinovits Zoltán, Bujtor István, Tordai Teri stb). A könyvből óriási tudásra tehetünk szert nemcsak a rózsakeresztesekről, hanem pl. St. Germain grófjáról, és megannyi más ismert történelmi és misztikus alakról, mindez egy olyan pergő kalandregénybe csomagolva, hogy fel sem fogjuk, mennyit tanulunk belőle. A szerző műveltségét mutatja, hogy számtalan, ma már nem olyan közismert idegen nyelvű kifejezést használ, és természetesen latinból is kapunk egy kis leckét. Bepillantást nyerhetünk az angol arisztokrácia és az 1930-as évek világába is, miközben egyre inkább belebonyolódunk egy misztikus családtörténetbe, amelyről már az elején látszik, hogy ennek biztosan nem lesz jó vége.

A hajmeresztő kalandokon túl számomra ez a könyv az elszalasztott lehetőségről szól. Bátky János életének legizgalmasabb időszakát ismerhetjük meg, azonban a kiváló tudós nem tud élni a sors által tálcán kínált eséllyel, sohasem alakítja az eseményeket, mindig csak szemlélődik, és végül lemarad mindenről. A Pendragon család férfitagjai szintén így járnak, az earl mindent megtesz, hogy folytassa a családi legendát, őséhez hasonlóan felteszi az életét a nagy mű megalkotása érdekében, azonban a döntő pillanatban végül meghátrál, és nem marad a számára más, mint a csendes visszavonulás a kastélyba. Osborne is csak sodródik, a család egyetlen nőtagja, Cynthia viszont nem teketóriázik sokat, kezébe veszi az élete irányítását, és megoldja a problémáit. Döbbenetes, hogy mennyi jelentéstartalma van ennek a látszólag egyszerű kalandregénynek, nemcsak szórakoztat, el is gondolkodtat.

Klasszikusokat olvasni mindig öröm, hiszen rengeteg rejtett kincseket tartalmaznak, amelyek csendesen megbújnak a könyvespolcokon, hogy aztán egyszer csak a kezünkbe kerülve elvarázsoljanak bennünket. Egy új kiadás is lehetőséget ad arra, hogy újra felfedezzünk egy régi kedvencet, Szerb Antalból sohasem elég, a Pendragon legenda pedig megunhatatlan. Mindezzel együtt életkortól, élethelyzettől függ, hogy mit látunk meg benne, mennyire tud magával ragadni, de biztosan nem fogunk csalódni benne. Remek alkotás, amelynek sokkal mélyebb rétegei vannak, mint elsőre gondolnánk.

8/10

A könyvet a Libertine kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr3517836807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kyria 2022.05.24. 08:42:54

Régóta szeretném elolvasni, de az Utas és holdvilág annyira unalmas, érdektelen és erőltetett volt, hogy nem bírtam rászánni magam. Ki nem állhatom a nyavalygós regényeket, akkor meg pláne nem, ha a férfi a lekvár, aki azt sem tudja, mit akar. Szánalmas volt a számomra, soha nem értettem, mi abban a könyvben a pláne.

gigabursch 2022.05.25. 07:07:45

Mióta keresem ezt a könyvet antikváriumokban

kéki béla 2022.05.26. 17:39:07

@gigabursch: mek.oszk.hu/14800/14898/

(Valaki mutassa meg ennek a faszszopónak, állítólag nem látja amit írok

kéki béla 2022.05.26. 17:40:45

@Kyria: azt nem ismerem, ezt olvastam, de csak annyi nyomot hagyott bennem, hogy untam. A Pendragon név miatt eleve valami Artúr és a kerekasztal lovagjai témát vártam.
süti beállítások módosítása