Na, ki fog végül nevetni az évszázad viccén?
2021. június 02. írta: fejes_valentin

Na, ki fog végül nevetni az évszázad viccén?

Képregénykritika – Sean Murphy: Batman – A Fehér Lovag átka (2021)

Mint azt írtam néhány hónappal ezelőtt, a Fehér Lovag elvarratlan szálai egyenesen folytatásért kiáltottak, szóval senkit se érhetett különösebben meglepetésként a következő rész beharangozásának híre. A sztoriról ugyanez már nem mondható el teljes mértékben...

batman_a_feher_lovag_atka_borito.jpg

Ugyan a felforgató Jack Napier mára eltűnt, kétes öröksége a mai napig érezteti hatásait, ez viszont bőven elegendő ahhoz, hogy a bűnözés metropolisza megosztott maradjon. A gondokat tovább tetézi a titokzatos Azrael hirtelen feltűnése – a halál arkangyala lángpallosát forgatva követeli jogos jussát Gotham álruhába bújt védelmezőjétől. A háttérben persze Joker mozgatja a szálakat, aki a cellájából frissen szabadulva máris újabb ördögi ötlete kivitelezésén munkálkodik serényen. Eszelős poénjának csattanója sokáig várat magára... Vajon a múlt árnyai képesek lesznek befeketíteni Bruce eddig tett erőfeszítéseit?

azrael.jpg

Isten újonnan felkent harcosa kemény ellenfél

A képregény végén a borítógalérián kívül, afféle ráadásként szorítottak még helyet egy másik, rövidebb lélegzetvételű történetnek is, ami bár halványan kötődik a fő cselekményhez, inkább az előző kötetben szintén feltűnt Mr. Fagyhoz kapcsolódik szorosabban. Az író a Coburg városában született Klaus Janson társaságában egészen a Harmadik Birodalom rémuralmáig repít vissza bennünket.

mr_fagy.jpg

Klaus Janson „német emigránsok gyermekeként sok német bűntudatot érez a második világháború miatt”

Ha a Vér bemutatójának befejezésénél úgy fogalmaztam, hogy a jelentősebb fordulatok kéretlen meglebegtetése nélkül nehéz többet írnom róla, akkor ez a megállapítás most különösen helytállónak bizonyul, de további felesleges kertelés nélkül kimondom: A Fehér Lovag átka csalódást okozott számomra, holott szinte minden adott volt a nagyszerű folytatáshoz. A búskomor hangulat stimmelt, szívszorító jelenetek és epikus összecsapások egyaránt vannak benne, megint kerültek bele más alkotásokra utaló kikacsintások, a Denevérember elemében lévő örök nemezise pedig ismét ezer örömmel kavarta a bűzös matériát. Kiábrándultságom legfőbb okát a hatalmasnak ígért leleplezés jelentette, melyet messze nem gondolok annyira megrázónak, mint ahogy azt apránként felvezették, ráadásul számtalanszor találkozhattunk már hasonlóval korábban, ezért aztán eléggé bosszantónak tartom ezt a rettentően középszerű megoldást az amúgy zseniális szerző részéről. Komolyan csak ennyire futotta, Sean?

egyutt_bolondozas.jpg

„Bolondozzunk együtt!”

A mesélés néhol sajnos zavarosra sikeredett, emellett akadt pár olyan pillanat, ahol kapásból felhúztam a szemöldökömet, ugyanakkor Batman talán legmeghatározóbb döntésének (vélhetően drasztikus kimenetelű) következményeivel még nem szembesülhettünk, így a széria valószínűleg trilógiává fog terebélyesedni. Találkozzunk harmadjára is!

7/10

***

A képregényt a Fumax Kiadó jóvoltából olvashattam el.

moly_hu_a_feher_lovag_atka.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr5516573732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása