Margó előtti szépirodalmi pótlólista
2021. május 24. írta: Nagy Judit Áfonya

Margó előtti szépirodalmi pótlólista

Avagy: ajánlott olvasmányok az elmúlt évek magyar szerzős megjelenéseiből

A világra rászabaduló covid-19 előtti időkben a tavasz és a nyár két nagy könyves eseménytől volt hangos: jellemzően áprilisban rendezték meg a Könyvfesztivált, ahol beindulhatott az év nagy megjelenéseinek dömpingje, és ha nem dúskáltunk volna már ekkor is kellőképp az új szerzeményekben, a nyár eleji Nemzetközi Könyvhét még rá is tett a telítettség érzetére egy jókora lapáttal. De jött a világjárvány, és azóta is szomjazzuk a könyves rendezvények egyedi hangulatát, a friss nyomdafesték illatát, a dedikálásokat. Bár a lassú nyitás gátat szab a tömeges rendezvénylátogatásnak, olvasmányok nélkül bizonyára nem maradunk idén sem. Június 10 és 13 között ünnepli tizedik születésnapját a Margó Fesztivál, a szépirodalom és a friss magyar megjelenések elkerülhetetlen irodalmi eseménye. A részvétellel kapcsolatos részletek ugyan még nem feledtetik el velünk az elmúlt két év viszontagságait, de érdemes figyelni, milyen programokat tartogatnak a jubiláló esemény szervezői a könyvkedvelők számára. Aki pedig behozná szépirodalmi kihagyásait, bátran böngésszen az alábbi listából, amelyen 15 magyar kötet szerepel az elmúlt évek terméséből. Segítségükkel az új olvasmányélmények mellett felidézhetjük a "békebeli" szebb napokat, és készíthetjük lelkünket a pillanatra, amikor revánsot vesz a kultúra a pandémián. 

15os_lista.jpg

15. Nora Szentiványi: A lakás 

Rögtön az elején íme egy kakukktojás, mert szerzője bár magyar, a mű eredetileg német nyelven jelent meg, és 2018-ban készült el magyar fordítása. Története is igazolja, hogy miért is történhetett ez így. A lakás hősei a szocialista Magyarország elégedetlen polgárai. egy család, akiket bár ezernyi emlék és élmény köt, egy napon mégis úgy döntenek, hogy hátrahagyják addigi életüket, és átszöknek az osztrák határon Nyugat felé. Viszont ennek a döntésnek ára van: a narrátor nagymamája nem tart velük. 
A személyes hangvételű, érzékletesen kidolgozott szöveg sok-sok anekdotával emlegeti fel a nagyi alakját, a menekülés idejét, és az új élet nehézségeit. Izgalom és lelkiismeret-furdalás keveredik a reménykedéssel, de a kétség is jelen van, a szűnni nem akaró kérdés: vajon helyesen cselekedtek-e? Egy egész generációt meghatározó életképek elevenednek meg A lakás lapjain, történetek a határ mindkét oldaláról, az emigránsokra várakozó újságírókról, honvágyról, szétszakadt családról. Mindez fűszerezve az 1970-es évek hangulatával, és az ismerős érzéssel, ami  azt súgja, hogy mindez nagyon ismerős, mindez talán már beépült a kollektív népi emlékezetünkbe, csak hagynunk kell, hogy a szerző finom mondatai előcsalogassák tudatalattinkból őket.  

14. Csobánka Zsuzsa Emese: Szépen ölni

Lírai mélységű, lüktető mondatok az emberről, aki bennünk él. Aki próbál felkészülni rá, hogy esendő és elbukhat, hogy el kell viselnie a szeretet minden fájdalmát. Az elmúlt években kibontakozó "öröklött sors"-téma egyik korai előfutára ez a regény, melynek narrátor főhőse egy olyan nő, aki szerint sorsunkat mintegy megörököljük, ezért az ősök életét megvizsgálva kialakítható egy olyan séma, melybe saját életünket belehelyezve nagyjából kiszámíthatóvá válik életünk folyása. Elbeszélőnk többszörösen traumatizált nő, akire hegymászó apjától leginkább a hiány, ikertestvérétől a létezésbe vetett kétség, nagyszüleitől pedig a holokauszt borzalmai verődnek vissza. Sorsát a családtól kapott sérelmeken túl súlyosbítja egy bántalmazó férj, és az anyaság iránti vágy. Megrázó személyes történet lett a Szépen ölni, sűrű, atmoszferikus mondatokkal rajzolt, a magyar nyelvet bátran használó emlék- és gondolatfolyam. Az utóbbi évek egyik legmegrázóbb irodalmi termése.

13. Rubin Eszter: Árnyékkert

Mágikus-realista jegyeket használó családregényével Rubin Eszter különleges alkotást produkált a 2019-es évre. Bár egyszerű szerelmi történetnek indul, a közel harminc évet felölelő időszak alatt igazi realista prózává válik a két főhős, Gyuri és Lia kapcsolata: a két fiatal még a rendszerváltás előtti időkben szeret egymásba, életük azonban kiválóan követi az átmenet időszakát, és a megtalált boldogságról is hamar kitudható, hogy nem örök életű. Ez a kapcsolati érzelmi ív gyakorlatilag minden házasságot kisebb-nagyobb eltérésekkel leképez, a regény misztikus hangulatát viszont az adja, ahogy a házasságban élő felek között bekövetkező romlást, törést szimbolikusan is megjelenít a fizikai környezet transzformációja. Az előbb csak repedező, majd eltűnő fal, vagy az addig szabad átjárást biztosító ajtóra ráboruló borostyán a széthullás, bezárkózás, eltávolodás metaforája. A központi kérdés minden bonyodalom ellenére az, hogy van-e visszaút ebből az állapotból, hogy a küzdelmesen elért boldogság tényleg csak ideiglenes állapotot jelent-e, és vár-e ránk valami a beárnyékolódás után?

12. Sándor Erzsi: Meddig jössz

 Újabb szerelmi történet adja az apropóját annak, hogy az avatatlan olvasó is betekintést nyerhessen a színház és a színjátszás belső világába. A feltörekvő színésznő, Lili beleszeret a nős rendezőbe, ami előre vetíti, hogy számos érzelmi bonyodalomnak néz elébe szereplő és olvasó,  ugyanakkor izgalmas utazást is tehet a kulisszák mögé, hogy teljes rálátása legyen, mi minden kapcsolódik ahhoz a fennkölt és manapság is sokat emlegetett fogalomhoz, amit úgy neveznek: színjátszás. Társulaton belüli játszmák, színészlakásokban lezajló együttlétek... Az öltözők, folyosók titkai és a számtalan próba nehézsége ajtót nyit egy alapvetően zárt, szinte már-már titkos világra. A drámai feszültséget gyakran ellensúlyozza a  Lili belső narrációiban megjelenő, csipkelődő humor, és amíg a próbából előadás születik, az érzelmek is megtalálják helyüket a felkészülés közbeni káoszból kitörve, és amikor a függöny végleg lemegy, talán a kapcsolat is megszűnik.

11. Király Kinga Júlia: Apa Szarajevóban ment

Az apahiányról ugyan volt már szó ebben az ajánlóban, de Király Kinga Júlia szereplője, Jázmin nem elégszik meg a múltba révedéssel, hanem Romániából a téli olimpia helyszínéül szolgáló Szarajevón át Münchenbe készül, hogy megtalálja elvándorolt apját. Az elhagyott lányok élete azonban nem ilyen egyszerű. Hiába talál Jázmin időnként útitársakat, és hiába próbálja meg görcsösen megszerezni azt, ami nincs, bepótolni azt, ami soha nem is volt, az út során folyamatosan visszaréved abba a meghatározó életszakaszba - és fizikai horgonyzottságba - , amely meghatározta egész eddigi életét. A lélekábrázoló regények eszközét alkalmazva a szerző ebben az esetben sem finomkodik a leírásokkal, a felkavaró testiség és az szenvedély nélküli kapcsolatfenntartás ugyanúgy nem kerül tiltólistára, mint a női alkoholizmus pedzegetése vagy éppen a menstruáció problematikája. A szöveg egy külső térbeli utazás, és egy belső lélektúra kettősének keveredése, irodalmi road movie Kelet-Európán át.

10. Ferdinandy György: Sziget a víz alatt

Önéletrajz-darabka regénybe csomagolva, egy darabka Nagy-Antillákkal nyakon öntve, trópusi egyetemekkel tálalva. Az 56-os magyar emigráns kalandos életének meghatározó időszakából villant fel részleteket, és ugyan a kötet meglehetősen rövidke, a a történet annál messzebbre mutató. A sokáig Franciaországban fizikai munkát végző hazánkfia egészen az egyetemi oktató pozíciójáig küzdötte fel magát a 20. század derekén, hogy aztán messze a Karib-térségben a helyi őslakosok között végezzen hiánypótló feladatot: ráébressze a fekete rabszolgák unokáit arra, hogy múltjuk nem szégyenletes, történelmük létező és örök, ők maguk pedig értékes egyéniségek, akiknek kulturális feladata nem csekély, hiszen tovább kell adniuk mindazt, amit magukról, népükről és örökségükről megtanultak. Az oktatás viszont nem egyszerű, számos akadályt kell legyőzni, közösséget szervezni, és új, avagy más narratívát megvillantani azok előtt, akik eddig nem ismertek a gyarmatosítók által megszabottól eltérő irányt. A szerző több évtizedes tanári munkájába, és távoli vidéken töltött idejébe enged izgalmas bepillantást ez a 2019-ben megjelent aprócska kötet. 

9.Térey János: Káli holtak

Térey egyik utolsó műve bár látszólag a színjátszásról, a színművészetről és a tehetségről szól, sokkal inkább egy intelligens fiatal útkereséseként értelmezhető. Csáky Alex korunk embere, akinek számos problémát kell megoldania mind a művészetben, mind a magánéletben. A karrierépítés nehézségeiről, a szükséges kompromisszumok meghozataláról, és egyáltalán, a kelet-európaiságról és a kelet-európai jelenről is szóló regény számos aktuálpolitikai áthallásával együtt rajzolja ki egy vívódó fiatal hányattatásait. Mindeközben benézhetünk a filmes-színházi világ kulisszái mögé, ahol ezúttal egy férfi kalauzol el bennünket. Sándor Erzsi: Meddig jössz c. művének párjaként is érdekes, összehasonlító olvasmányként szolgálhat e kötet.

8. Géczi János: A tenyérjós

Évszázados utazásra invitál A tenyérjós bőséges anekdotafolyama, a jelenből a múltba, a 8. kerületi kis zugjósdától az elmúlt évtizedek zaklatottságába. A jósnő, aki kezdetben inkább gyanús, mintsem érdekes, úgy van jelen egy közösség életében, mintha teljesen mellőzhető lenne, és úgy mesél el egy egész generációnyi történetet és életérzést, mintha bármikor képes volna visszatérni a múltba. Nincs világos, egyértelmű, egyfelé tartó cselekményvezetés, csak átívelések, hidak, összekapaszkodások vannak, gondolatfolyamok, melyek egybekötik a történeteket, sorsokat, összekapcsolják az életeket. Judith, a fáradhatatlan mesélő mindenütt otthon van, még ha nem is mindig önszántából kerül helyzetbe. Európa, Amerika, Ázsia egyaránt helyet kap ebben az életben, két gondolatadaléknyi kiegészítés között, átlavírozva egy emberi életen.

7. Závada Pál: Hajó a ködben

Az utóbbi évek egyik legerősebb magyar regénye lett Závada Pál műve, amely az ország történelmileg és emlékezetpolitikailag is egyik legérdekfeszítőbb évébe, 1944-be kalauzolja az olvasót. A Weiss család kiterjedt rokonsága összegyűlik, hogy a szokásos ünneplést ürügyként használva elszámoljon szívügyeivel, házassági gondjaival, és ami a legfontosabb: gazdasági dolgaival. A család java része zsidó származású, ez pedig problémát jelenthet a jövőre nézve, így a három (a valóságban viszont csak kettő) testvér tervet kovácsol arra az esetre, hogyan menekülhetnének el a közelgő német fenyegetés elől. Természetesen a történet ennyivel nem éri be, valós és fiktív karakterek, családtagok ügyeibe nyerhetünk betekintést, egy egész családfát érdemes észben tartani ahhoz,  hogy követni lehessen, ki kivel milyen kapcsolatban áll. A végső kérdés viszont mégis az, ki és hogyan fog végül elszámolni a lelkiismeretével, miután megköttetik a piszkos alku, ami életeket ment, ugyanakkor nyomorba is dönt. 

6. Hazai Attila: Budapesti skizo

Korának narrátora egy Amerikából hazatelepült egyetemista életébe enged bepillantást nagyjából a 90-es évek elején, ráadásul egy nem éppen szokványos, mindennapi életbe. Hősünk ugyanis az átlagnál keményebben tolja a kábítószereket, füves cigarettákat, hogy aztán a narkotikumok hatása alatt megnyíló létsíkban, filozofikus gondolatok hullámhátán egyensúlyozva bőszen kifejthesse elméleteit, meglátásait szinte bármivel kapcsolatban. A pszichedelikus idill azonban nem képezheti hosszú távon egy intelligens fiatal mindennapjait, amit hősünk is hamar felismer. Az anyagról való leszokás ígérete találkozik a szerelem erejével és a gondoskodással.  

5. Sándor Iván: Amit a szél susog

A zaklatott 20. század történetét az élete alkonyán járó író, Z. vándorlásain, visszatérésein keresztül bejáró kötet arról mesél, miként értékeli önmagát, a világot és benne betöltött helyét az ember, aki végigélte, saját szemével látta és megtapasztalta, amit a történelem, vagy épp a zenetörténeti művek írnak a korszakra vonatkozóan. A visszafelé bejárt életút során minden apró kis mozzanat, esemény, előadás susog valamit a múltról, megidézi az emlékezet szellemeit, és értékelhetővé teszi az időt, melyben fénykorát élte. Normandia, Görögország, Párizs... csak néhány helyszín azok közül, ahová életével számot vető mesélőnk magával hív minket hosszú, gondolatfolyamszerűen hömpölygő mondataival.

4. Darvasi László: Magyar sellő

Egy elszabadult lény, egy sellő adja az alapot arra, hogy egy sosemvolt, mégis elképzelhető német kisváros élete a feje tetejére álljon. Amíg a keresőcsapat összeáll, hogy felhajtsa a különös teremtményt, történetek bontakoznak ki a háttérből, történetek, melyek erkölcsről, hatalomról, visszaélésről, képmutatásról és megaláztatásról szólnak, amelyek összekötik a lakókat, az üldözőket, a szerelmeseket és a hatalmasokat. A grófság elnyomott alattvalóinak élete számos megható darabot, lírai szépségű mondatot, és ronda trágárságot is tartogat az olvasó számára, mindezt pedig egy kis mágikus realizmussal önti nyakon, bizarr jelképekkel és hihetetlen eseményekkel megtoldva a német romantika időszakának különös atmoszféráját.

3. Gárdos Péter: Királyi játék

A korszak nem sokban változik a Magyar sellőhöz képest, de Gárdos Péter történelmi fikciójában ismerős, magyar szereplők kelnek útra királyi udvarokon át, hogy végrehajtsák a történelem egyik legnagyobb svindlijét. A rögös úton nem maradhatnak el sem a kalandok, sem a buktatók. A sakkot népszerűsítő regények korában a Királyi játék igazi gyöngyszem, amelyben a titokzatos sakk-automata mellett az izgalmak fokozására megjelennek a kor hírességei is, mint például Mozart vagy Goethe. Királyok, hercegek, grófok udvarának intrikái és cselszövései hálózzák be a kötet lapjait, és míg hőseink mindent megtesznek a pápa megnyerésére, felvonul szemünk előtt egész Európa, a maga letűnt, mégis ismerős helyszíneivel, szellemiségével.  

2. Krasznahorkai László: Aprómunka egy palotáért

A végtelen mondatok mesterének vékony, de tömör munkája kihagyhatatlan mindazok számára, akik a kortárs szépirodalmat felfedezni, bepótolni, megismerni, vagy kikutatni vágyják. Az óriásmondatok mestere ezúttal New Yorkba szólítja az olvasót, egy szerencsés-szerencsétlen könyvtáros palotájába, vagy sokkal inkább, szentélyébe. A végtelennek tűnő elbeszélés közepette a modern irodalom egyik megkerülhetetlen alakjáról, a Moby Dick alkotójáról táplál belénk információkat hősének sorsán keresztül, hogy aztán a képzeletbeli nagy ős nyomdokaiban felfedezhessük Manhattan égbe törő városának utcáit, a metropolisz művészetét, a könyvtárak valódi funkcióját, mindezekkel együtt pedig betekintést nyerhetünk egy olyan írói kulisszatitokba, amely a szerzőt a világhírnévig is elrepítette. 

1. Vida Gábor: Ahol az ő lelke

Két férfi közötti szoros kötelék, egy apa és egy fiú szétválása, majd újbóli egymásra találása adja a kötet fő gerincét, melyhez a tragikus I. világháború, és az ezt megelőző és követő időszak adja a hátteret. Tágabb értelemben nem egy háborús regényt, vagy egy korai road-romant, hanem sokkal inkább korszakfestő, sorsbeteljesítő kötetet helyeztem a lista tetejére, amely mind a kritikusok, mind az olvasók szívét egyaránt megnyerte. Bár a világ nagy, a megtett út hosszú, a hányattatott sorsú férfiak (és nők), nemzetek, generációk üzenete néhány szóban összefoglalható: minden erős, igaz érzelmi kötelék eltéphetetlen. 

 

A köteteket a Scolar, a Magvető, a Libri, a Kalligram, a Jelenkor, az Athenaeum, a Jaffa, és a Park kiadók biztosították. 

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr9316509060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása