Bűvös hetes: regények az elmúlt évtized végéről, amelyekben összeolvad a szépirodalom és a spekulatív fikció
2021. január 15. írta: Nagy Judit Áfonya

Bűvös hetes: regények az elmúlt évtized végéről, amelyekben összeolvad a szépirodalom és a spekulatív fikció

covers-vegleges.jpg

Ismét eltelt egy évtized. Száguldunk a jövőbe, és nem tudjuk, mit hoz a holnap. Egy globális, veszélyes vírus tartja sakkban a világot, klímakatasztrófa fenyeget, és a világpolitikai helyzet is bőven okot ad az aggodalomra. Mindeközben ismét a Holdra készülünk, aprólékosabban kutatjuk az emberi testet, mint valaha, művészeteinkben pedig összekapcsoljuk az esztétikát a modern látásmóddal, valamint a mindennapjainkat átszövő témákkal. 
Nem csoda, hogy mindezt megihlette korunk külföldi és magyar alkotóit is, mintegy lenyomatát képezve a 21. század elejének egyszerre nyomasztó és csodálatos jelenéről. Az alábbi kötetek mind a 2010-es évtized végének termései, egybegyűjtésük pedig útravalóul szolgál mindazoknak, akik bepótolnák a közelmúlt irodalmának néhány darabját, hogy felkészülten nézhessenek a 2020-as évtized elébe. 

1. Dragomán György: Rendszerújra

covers_508559.jpg

A kötet alcímeként is funkcionáló gyűjtőnév, a "szabadulásnovellák", tematikailag kapcsolja össze Dragomán György rövidebb-hosszabb novelláit, melyek részint önálló történetek, részint pedig a szerző korábbi írásaihoz (főként regényeihez) valamely módon kapcsolódó történetek. A hangulatukban nem túlzottan pozitív, többnyire frusztrált és gyakran disztopikus írások fő motívuma valóban a szabadulásvágy, a szabadságba való el-, ki-, vagy átjutás, akár a szereplő fizikális valójában, akár lelki értelemben nyilvánul meg. A kortárs magyar irodalom  népszerű és kiemelkedő alkotója az elmúlt időszakban figyelemmel kíséri, és meg is próbálja írásaiba beépíteni a science fiction tipikus alkotóelemeit, ennek eredményeként pedig 2018-ban megjelent a Rendszerújra, amely fontos hivatkozási alappá vált abban a fel-fellobbanó kérdéskörben, hogy vegyíthető-e a szépirodalom és a spekulatív fikció.

2. Margaret Atwood: Maddaddam 

covers_537723.jpg

Margaret Atwood reneszánszát éli A szolgálólány meséjének sorozatbemutatója óta. Ennek köszönhetően a szerző korábban megkezdett regénysorozatának befejező kötete is kapott végre magyar fordítást, valamint a korábban megjelent részek egymáshoz passzoló megjelenést öltöttek. A klímaváltozás (talán nem is annyira távoli) jövőjébe tett betekintés a mesteri mondatalkotás, érzékeny és finom árnyalatok, valamint ötletes elképzelések egybefuttatott eredménye. Az évtizedben divatossá vált disztópiákhoz alkalmazkodó világalkotás mellett több idősíkba helyezett történetben filozófia, személyiségfejlődés, különleges élőlények, és egy csipetnyi szerzői intelem keveredik. Atwood több alkalommal került már az irodalmi Nobel-díj közelébe, műveinek visszatérő alkotóeleme a több-kevesebb mértékben adagolt fantasztikum, világon túliság, vagy hanyatló jövőképek bemutatása. A Maddaddam-trilógia mind a világirodalom, mint a fikciós irodalom fontos könyvsorozata. 

3. Egressy Zoltán: Hold on

covers_548035.jpg

 Ismert témát feszegető kötet, mely magyar szemüvegen át, magyar szereplő sorsát követve vezet el a Földről a kolonizált Holdra, a gyermekkori vágyálmokból az elvesztett és reménytelenül keresett szerelmen  át az emberiség jövőjét is érintő alapkérdésekig. A 2040-es évekre vizionált világ ebben a történetben sem fest reményteli képet, így kijelenthető, hogy a magyar és a nemzetközi irodalmi gondolkodók között egyetértés van abban, hogy ha realisztikus ábrázolásmódra törekszünk, ha emberi sorsokat, nemzeti jövőképet, globális életteret kívánnak háttérvilágként és a hős bejárandó útvonalaként ábrázolni, az a jelen körülményekből kiindulva semmiképp sem lehet bizalommal teljes. Az elmúlt évtized egyik fontos lenyomata ez: ha így folytatjuk, a hanyatló társadalomról, vagy épp a Holdon való újrakezdésről szőtt fantázia egyre inkább a veszteségről, semmint a reményről fog mesélni. 

4. Ahmed Szadavi: Frankenstein Bagdadban

covers_540342.jpg

A közelmúlt háborús traumáinak feldolgozása az események után néhány évvel (néha évtizeddel) később mindig is tetten érhető volt a formálódó művészeti alkotásokban, és nincs ez másképp az iraki születésű szerző esetében sem, akit generációjának egyik legtehetségesebb fiatal alkotójaként tartanak számon regénye megjelenése óta. A címből is sejthető módon egy frankensteini feldolgozás adja az alapötletet ahhoz, hogy a közel-keleti háborús évek szörnyűségei, és a pusztulás következtében kialakult morális és erkölcsi válság irodalmi szövegszintre emelkedjen. A fantasztikum alkalmazásával nem egy felszínes háborús regény, hanem egy rejtéllyel kiegészített példázat mutatja be a modern poklot, ahol az ember a legkevésbé értékes létforma, és a halál a mindennapok bizonyossága. 

5. Maurice Caréme: Médua

covers_483268.jpg

Az alkotói válságról szóló, két kisregényt tartalmazó kötet háborús és lelki traumákat feldolgozni próbáló hősein keresztül vezeti el az olvasót a képzelet és a fantázia birodalmába. A természetfeletti nem feltétlenül konkrét fizikai formát öltve jelenik meg az elbeszélők életében, viszont a valóság és az azon túli világ olyannyira összemosódik, hogy a képzelgések, a delíriumos látomások és a belső hangok kavalkádjából nehezen fellelhető a kiút, ami a feloldozás felé vezet. A két kisregény a realitás és a fantázia közötti leheletvékony falat igyekszik lebontani az elbeszélők saját narrációi mentén.

6. Kal Pintér Mihály: Atyavilág

covers_529665.jpg

Szatírába csomagolt társadalomkritika a fantasztikum eszközeivel tálalva. Sőt, mit nekünk társadalomkritika, ha lehet egyszerre valláskritika is, humorba csomagolt valóság, alternatív világba képzelt látomás. Papváros és a Megváltó viszonya annak ellenére ismerős lehet, hogy technikailag nem rólunk szól, mégis, az átvitt értelemben előadott kortárs meglátások szórakoztató és elgondoltató módon mesélnek valamiről, ami olyan, mintha távoli rokonuniverzum lenne számunka, miközben viccet csinál abból, ami valós, és komolyra fordítja azt, ami a valóságban mégiscsak elképzelhetetlen. 

7. Kompolthy Zsigmond: Pannon pestis

covers_539761.jpg

A lapokon megelevenedő magyar jövőt egy veszélyes kór fojtogatja, a pannon pestis járványa. A képzeletbeli Budapest, illetve annak helyén "létrejött az autokefál pannon összkeresztyén-demokratikus állam, melynek élén (az általa pénzelt ellenzék bevonásával) a Hőn Szeretet Párt áll, többfrontos harcot kénytelen viselni a legnagyobb válság idején. Nemcsak a járványt kell megfékeznie, hanem a Befejezetlen Forradalom ideiglenes lezárását is koordinálnia kell, miközben az emberek hullanak, mint a legyek, és a nemzeti törekvéseknek ellenálló vidék sem adja olyan könnyen magát. Különleges világú kortárs kötet, ismerős motívumokkal, mely a maga elvont vízióival együttesen is, aktuálisabb már nem is lehetne.


A köteteket a Jelenkor, a Magvető, az Athenaeum, a Napkút, és a Kalligram  kiadók bocsátották a blog rendelkezésére. 

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr1916383410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása