Van egy legenda a magyar szinkronról. Azt beszélik, hogy Európában mi vagyunk a legjobbak ebben. Annyi azért biztos, hogy eme képzeletbeli, nemzetközi helyezésben van jó és rossz egyaránt. Hiszen közismert tény, hogy egy igazán eredményes nyelvtanulási eszközről mondunk le, ha úgy döntünk, a…
Mitől leszünk valójában emberek? Talán a kíváncsiságunk és az ismeretlen dolgokra való rácsodálkozás tesz minket azzá? Vagy talán a tervekhez ragaszkodó logikus gondolkodásunk az, mely a bolygó urává teszi az emberiséget? Esetleg az erő az, mely nyilvánvalóvá teszi a Föld minden egyéb faja számára,…
Ez volt az első könyvem az írónőtől, ezért nem tudtam, mire számíthatok, viszont a fülszöveg ígéretesnek tűnt, így mindenképpen el szerettem volna olvasni. Nem bántam meg, sőt, a kötet beváltotta a beharangozó által előrevetített írói ígéretet, és még rá is tudott tenni egy lapáttal. Egy szimpla,…
Hercz Júlia könyvével először az Aranymosás Irodalmi Válogatón találkoztam, és már akkor felkeltette a figyelmemet történetének felütése és egyedi hangvétele. Aztán a borítóleleplezés kapcsán szembetalálkoztam a címlappal, ami nagyon megfogott. Aux Eliza munkája elegáns, letisztult, és tökéletesen…
Az egész valahol a főiskolán kezdődött. Egy elsős hallgató előállt az ötlettel, hogy csináljunk szerepjáték klubbot. Akkor, bevallom, el sem tudtam képzelni, hogy mire gondol. Termetes szabálykönyvekkel és karakterlapokkal egy októberi délutánon bevettük magunkat az egyik tanulószobába és elkezdtük…
Ismét a Pagony Kiadó kínálatából volt lehetőségem szemezgetni: Kiss Judit Ágnes meséit én nagyon szeretem (a Babaróka-sorozat legfrissebb részről kritika itt), ráadásul ezt az új kötetet Szimonidesz Hajnalka illusztrálta, szóval nem volt kérdés, hogy el kell olvasnom. Boribon mára fogalommá vált, ez…
Viktor Pelevin, az oroszfenegyerek, akinek a keze alatt ég a billentyűzet minden egyes betűje, úgy ontja magából az újabbnál újabb regényeket. Az orosz kortárs irodalom megkerülhetetlen alakja lett, és szerencsére a magyar könyvesboltokban is egyre nagyobb számban jelennek meg művei. Sok hónapnyi…
Mindenkinek van az életében nem is egy olyan film, amely kapcsán egyértelmű, hogy ez a nagy betűs FILM. Ez az, amelyen felnőttem, az örök kedvenc, amelyet hiába láttam ötvenszer, ötvenegyedszer is megnézem, ha éppen adja valamelyik csatorna. Az az igazság, hogy én sok filmmel vagyok ilyen…
Gerard Way és Gabriel Bá Az Esernyő Akadémiával mondhatni berobbant az életembe. Előbbi a bomba jó ötletével, utóbbi a kirobbanó erejű rajzaival nyűgözött le. Az első kötet, Az apokalipszis szvit (ITT olvasható a róla írt kritikám) kitűnően lefektette a történet alapjait. Erre a második kötet, a…
Wéber Anikót én még nagyon régről ismerem személyesen, a sárvári Diákírók, diákköltők táborában voltunk együtt, illetve mivel az írónő tatabányai, ha jól emlékszem, párszor találkoztunk utána is. Amikor 2016-ban (szintén a Pagonynál) megjelent az első könyve, Az osztály vesztese, egyértelmű volt,…
Itt van a történelmi szelfi, itt van újra, és még mindig tetszik énnekem. Lőrinc László előző könyve az Árpád-korról elképesztő sikert aratott, nemcsak az olvasók szerették nagyon, hanem a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY: az UNESCO és az UNICEF szervezetéhez kapcsolódó Gyermekkönyvek Nemzetközi…
John Maxwell Coetzee nevét nem sűrűn lehet hallani hazai beszélgetésekben, sőt az író regényeit sem könnyű megtalálni az itthoni könyvespolcokon. Mintha nem csak az író bujkálna a nyilvánosság elől, hanem a művei is. Nem tagadom, én is csak azért olvastam tőle, mert láttam a nevét a Nobel díjas…