Könyvkritika: S. Craig Zahler: Senkiföldje démonai (2020)
2020. július 13. írta: chipolino

Könyvkritika: S. Craig Zahler: Senkiföldje démonai (2020)

„Abban bíztunk, hogy egyszerű mentőakció lesz némi igazságszolgáltatással.”

senkifoldje.jpg

Elképesztően ambivalens érzéseim vannak ezzel a könyvvel kapcsolatban. Az első pár oldal után le akartam tenni, úgy voltam vele, hogy oké, akkor ez lesz az első recenziós példány, amit vissza kell küldenem, mert nem bírom elolvasni. Aztán rávettem magam, és kicsit belerázódtam, de így is volt még néhány hely, amelynél majdnem letettem a kötetet. Emellett viszont néha hihetetlen módon elkapott, olvastatta magát, baromi izgalmas volt. Úgyhogy tessék, itt van egy helyenként gyomorforgatóan durva western, amely fordulatos, érdekfeszítő és szórakoztató, ha az ember bírja az ilyet.

A történet 1902-ben játszódik, a Plugford család két nővérét elrabolták, fogva tartják és prostitúcióra kényszerítik. A család férfi tagjai (és az apa régi életéből való társa) mindent megtesznek, hogy felkutassák a lányokat. Már egészen közel kerülnek a célhoz, azonban szükségük van valakire, aki jól beszél spanyolul, és megfelelően mozog társaságban; így kerül a csapatba Nathaniel Stromler, a fiatal dandy, aki leégett szállodáját szeretné újjáépíteni a munkáért kapott pénzből. A mentőakció azonban nem várt eseményekbe torkollik, és Nathaniel ráébred, hogy ez a világ sokkal jobban hasonlít a pokolra, mint ahogy azt valaha is gondolta volna.

A kötet a Könyvmolyképző Hard selection – Sötét örvény sorozatában jelent meg, ami nekem nagyon félrevezető volt, mert amiket eddig olvastam ebből a sorozatból, hát, vattacukorfelhőn ugráló csillámpónik ehhez a könyvhöz képest. Az első pár oldal már megadja az alaphangulatot, és később is igen részletes leírásokat olvashatunk nemi erőszakról, kínzásról, csonkításról, mészárlásról. A kötetet Tarantino filmjeihez hasonlítják, illetve a horror, a noir és az ázsiai ultraerőszakos filmek, valamint a mozi és a horrorponyva szerepelnek még a hátsó borítón. Nekem inkább Rodriguez jutott eszembe, főleg a western műfaj miatt, és igazából olyan a könyv, mintha forgatókönyvet olvasnánk.

Ebben áll szerintem a legnagyobb hibája is a kötetnek: folyamatosan váltogatja a nézőpontokat, mintha kamera követné az eseményeket. Nekem végig nagyon frusztráló volt, hogy állandóan ugrálunk szereplőről szereplőre, ráadásul senkivel nem tudtam azonosulni, mert senkivel nem töltöttünk elég időt ahhoz, hogy meg lehessen ismerni. Ez főleg azért bosszantó, mert rengeteg lehetőség rejlett volna a karakterekben: Yvette, a mélyen vallásos, drogfüggővé tett feleség; Dolores, az ellőtt lábú kánkántáncos, akit otthagyott a vőlegénye; Hosszú Pipa, a családfő régi bandita cimborája stb. Karakterépítés szempontjából ez a kihagyott lehetőségek könyve, mert túlságosan felszínes, ráadásul így a szereplők halála is teljesen súlytalanná válik.

Ez a felszínesség érződik több helyen a cselekményvezetésben és a kötet dinamikájában is: az én ízlésemnek túl nagy hangsúlyt kapnak az erőszakos jelenetek részletezései, míg a valódi problémák (pl. hogy a lányokat 8 hónapig folyamatosan megerőszakolták, meg ehhez hasonló apróságok) elsikkadnak. Az öncélú erőszakot én egyébként sem szeretem, itt is érvényes szerintem a kevesebb több szabály: sejtetéssel, az olvasó fantáziájára való bízással nagyobb hatást lehet elérni. A kötet emellett elég kiszámítható is: az olvasó egyből kitalálja, hogy ki van bezárva a ládába, amit Plugfordék magukkal cipelnek, és az is elég egyértelmű, hogy ki fogja túlélni a Grisszel való nagy vérfürdőt. Érdemes lett volna végig Nathaniel Stromleren tartani a fókuszt, és nyomon követni, hogy egy jó szándékú, fegyverellenes, kicsit naiv fiatal férfi lelkét hogyan nyomorítják meg az átélt élmények.

Kíváncsi vagyok, megtalálja-e a könyv a közönségét, mert el tudom képzelni, hogy rétegkönyvként akár tekintélyes rajongótábort is szerezhet. Én nem fogok beletartozni, amihez hozzájárul a fordítás színvonala is, mert sajnos az irodalmi élményből a nyelvi megoldások helyenkénti sutasága is elvesz. Ennek ellenére aki szereti a véres, erőszakos, naturalista, durva westerneket, mindenképp adjon egy esélyt a könyvnek, mert hasonlóval én nemigen találkoztam mostanában, és a kötet mindenképp nyomot hagy az olvasóban.

 

7/10

A köteteket a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr2615996534

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.