Könyvkritika - Marguerite Duras: Fájdalom (2019)
2020. március 03. írta: Nagy Judit Áfonya

Könyvkritika - Marguerite Duras: Fájdalom (2019)

Kendőzetlen őszinteséggel az elmondhatatlanról

A modern francia irodalom egyik legkülönlegesebb hangú írójának őszinte vallomása különleges regény. Nemcsak azért, mert naplóként, vallomásként is kiválóan funkcionál, hanem dokumentarista jellege számos adalékanyaggal szolgál mind az irodalmárok, mind a történészek számára a II. világháborút követő átmeneti időszak franciaországi eseményeiről, egy olyan nő emlékezetén keresztül, aki a háborút és a békekötést egyaránt, mélységeiben át- és megélte. 

5734515_5.jpg

A Fájdalom valójában nem is igazi regény a szó legszorosabb értelmében. Inkább kisregények és lazán kapcsolódó novellák gyűjteménye a szerző válogatásában, saját írásainak gondosan (ön)leltározott anyagából. Ez a személyesség olyan szokatlan őszinteséggel párosul, melyben az átélt lelki fájdalom, a szorongás, a félelem és a gyakran jelen lévő frusztráció el nem vitatható az emlékeit megörökítő Durastól. Az őszinteség ebben az esetben a nyíltság, a bármit kimondani vágyás és a mindent dokumentálni akarás velejárója. Az őszinteség bizalom az olvasó felé, egyúttal felszabadulás is a traumatikus élmények alól. 

Amikor idős korában azt kérik Marguerite Durastól, hogy mutasson be egy fiatalkori szöveget, ő nem habozik elővenni a közvetlenül a háború után készült naplójegyzeteit, ugyanakkor attól sem riad vissza, hogy bele-beleírjon, időnként, főleg a később keletkezett novellákban szokatlan elbeszélésmódot és rögzítő elemeket használjon arra, hogy elmondja az elmondhatatlant, közölje  mindazt a végtelen élményanyagot, amelyet fiatalkori naplójegyzetei számára (rajta keresztül pedig az olvasó számára) konzerváltak egy más kor más látásmódjából. Ezek szent szövegek - írja Duras, és ha a feldolgozott események őszinte krónikáját vizsgáljuk, az érinthetetlenség, a megváltoztathatatlanság valóban úgy közvetíti az idő múlandóságát, mint egy rajtunk kívül álló, magasabb rezgésszinten létező szentség. 

duras_with_her_cat.jpg

A Fájdalom kisregényei és novellái tehát nem egységesek, mégis egyetlen egész szorosabban-lazábban illeszkedő darabjai. A szerkesztés sem kronologikus, hiszen annak a lelki megpróbáltatásnak, naponta kiújuló szorongásnak végeérhetetlen történetével indítja el Duras a gyűjteményt, mely a háborút követő hónapok mindennapjairól számol be. A várakozás idejéről, a hazaérkező hadifoglyok, tábori foglyok áradatáról, a feleség fáradhatatlan küzdelméről, hogy megtalálja elhurcolt férjét ebben a forgatagban. De szól a Németországba önként távozott munkásnők iránti megvetésről, a személyes kapcsolatrendszer, az ellenállási mozgalomban megszerzett összeköttetések hatékonyságáról, az adminisztrációs pokolról, és arról, hogy a talpra állni szándékozó ország, bár közigazgatási szinten és papíron rendeződő stádiumban próbálja újjászervezni a szabad életet, belül mégis káoszszerű állapotokkal küzd, ahol az élet vagy a halál csupán egy laza ismeretségen vagy egy kevés húspréselő kézi eszközön múlik. Ez a lassú szerveződés kíséri végig több ponton is az emlékezet folyamát, és amíg talpra áll a másodszor is megalázott Franciaország, az erkölcsi törvények és a "szemet szemért elv" mentén kerülnek tárgyalásra a személyes konfliktusok. 

A Fájdalom a megalázottság és a megaláztatásból való felemelkedés története, olyan naturalisztikus részletekkel és lelki vívódásokkal, amelyek által korhű pillantásokkal vizsgálhatjuk a múltat, feltéve az örök kérdést: ha részesei vagyunk mindennek, miként cselekedtünk volna? Marguerite Duras igaz és fiktív történetei ilyenformán nem vádiratok, nem számon kérő kordokumentumok, hanem az önvizsgálathoz felhasznált, tanító szándékú vallomások egy olyan szerzőtől és fiatal asszonytól, aki nem szégyellte a fájdalmát, és mert róla beszélni akkor, amikor mások bölcsebbnek vélték a világot elhallgatni. 

10/10.

A kötetet a Jelenkor Kiadó jóvoltából olvashattam el. 

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr9815489928

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása