Könyvkritika: Steve Berry: Máltai csere (2019)
2019. december 30. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Steve Berry: Máltai csere (2019)

Cotton Malone elnyűhetetlen

maltai_csere.jpg

Cotton Malone elnyűhetetlen. Igaz, a látványos akciókat már az ifjabb generációhoz tartozó Luke Daniels (akinek a neve nem véletlenül ismerős a rajongóknak, Daniels egykori elnök unokaöccsét tisztelhetjük benne) bonyolítja le helyette, de azért a rejtélyeket még mindig ő bogozza ki, és nem rozsdásodtak be az izmai sem, messze nem nyugdíjas a tempója. Steve Berry ügyesen elkezdte a generációváltást a történeteiben, Cotton Malone karakterét eggyel hátrébb lépteti, mielőtt elkezdene túlságosan kifáradni, de mivel mégiscsak miatta olvassuk a könyveket, a szellemi munka oroszlánrésze még mindig az övé. Az ifjú Luke még igencsak zöldfülű, kapja is a pofonokat az élettől meg a rosszfiúktól, de határozottan tehetséges és eszes fiú. A szerző még mindig nagyon tud írni, ennek köszönhető, hogy bár a sztori a szokásos sémára épül (Cotton már megint teljesen véletlenül beletenyerel valami sötét  bűnügybe, a titkosszolgálatok keverik a kártyákat, akció, kaland, izgalmas történelmi rejtélyek, amelyekben éppen annyi igazságtartalom van, hogy az olvasó kíváncsi legyen a megoldásra), mégsem unalmas egyetlen pillanatra sem. Ezúttal Máltára látogatunk el, és pápát választunk, valamint két verekedés, gyilkosság, valamint a standard csavaros történet közepette még jól el is filozofálhatunk az egyházról és a vallásról. Nem ez a legjobb része a sorozatnak (ami remélem, még jó sokáig nem ér véget), de benne van az erős középmezőnyben, érdekes, pergő, kár, hogy ennyi Cotton Malone sztori után egy-két fordulat már előre kiszámítható, valamint a főhősért sem aggódunk igazából, hiszen tudjuk, hogy ha valaki, ő aztán biztosan nem fog elhalálozni ebben a részben sem. Az amcsi James Bond picit talán veszített a lendületéből, de azért még mindig topon van, alig várom a következő könyvet.

A pápa hirtelen halála miatt a Vatikán a konklávéra készül, így a Máltán élő Kastor Gallo bíboros is. Emberünk nem kispályázik, az a terve, hogy ő lesz a következő egyházfő, és ennek érdekében nem fél tisztességtelen eszközökhöz nyúlni és életveszélyes szövetségeket kötni. Mindeközben Cotton Malone a Comói-tó partján egy régen elveszett levelezés ügyében nyomoz a brit titkosszolgálat felkérésére, amikor hirtelen, bár tőle egyáltalán nem meglepő módon az események közepébe csöppen...

Ez már a sokadik Cotton Malone-regény, ezért nyilván hatalmas meglepetések már nem érnek bennünket a főszereplő karakterére vonatkozóan, de ez az a helyzet, amikor megnyugtató tud lenni a jó értelemben vett kiszámíthatóság. Mert ugye nincs olyan agyafúrt rejtély, amit Cotton ne tudna megoldani, a fotografikus memóriája vészhelyzetben mindig jól jön, megint gazdagabbak lettünk jó néhány történelmi érdekességgel, megint van egy szép és okos nő, csak most nem a főszereplő, hanem Luke mellett. Tényleg jó írói húzás volt behozni a sztoriba az egykori elnök unokaöcsét, aki bele tudja vinni a dinamikát az eseményekbe, miközben a tapasztalt főhős rutinosan megoldja a máltai csere problematikáját. Ami jóval bonyolultabb, mint elsőre tűnik, a nyomozás izgalmas, és még egy hozzám hasonló történelemrajongó is sok újdonságot megtudhat Benito Mussoliniról, a lovagokról, és persze felírtam az utazási bakancslistámra Máltát is (Rómát csak azért nem, mert már nagyon régen rajta van). Jó kis kaland volt ez is, szerettem.

A pápaválasztás népszerű téma, és azt gondolnánk, hogy mindent tudunk már róla, aztán persze kiderül, hogy mégsem. Mert a rítusok ismerősek ugyan, de maga a fizikai környezet, amelyben a konklávé lezajlik, ennyire részletesen még biztosan nem került kifejtésre, abszolút filmszerű az élmény, pont olyan, mintha mi is ott sétálnánk a bíborosokkal a helyszínen. A Vatikán még mindig őrzi a titkait, ezért nagyon izgalmas belesni egy kicsit ebbe a zárt világba, amelynek szentsége borzalmas bűnökkel párosul, amelyek nagy részéről valószínűleg sohasem fogunk tudomást szerezni, de így is éppen elég korrupciós ügy kerül napvilágra, és akkor egyes pápák különös haláláról még egyetlen szót sem ejtettünk. Jó döntés volt a szerzőtől, hogy egy ilyen rejtélyes kulisszát adott a történethez, mert Málta bármilyen szép hely és a lovagok bármennyire titokzatosak, azért nem tudták volna végig lekötni az olvasó figyelmét, ehhez kellett a pápaválasztás misztikuma és az egyház történelmi rejtélye is.

Cotton Malone-nak nem erős oldala a filozófia, ő a tettek embere elsősorban, ezért tud most hozzáadni a történethez egy kis pluszt némi vallási okfejtés, de szerencsére nem annyira, hogy túlságosan megfeküdje a gyomrunkat - hiszen elsősorban mégiscsak nyomozási célzattal gyűltünk itt össze, nem igaz? - , viszont kellőképpen elgondolkodhatunk a katolikus egyház régóta meglévő és aktuális problémáin. De azért szerencsére kéznél van a legendás Beretta is, amit nem fél használni Luke (és persze fékezett habzással Cotton sem), így mielőtt elkezdenénk túlságosan elkomolyodni, jön egy izgalmas akció, egy újabb csavar és máris újra benne vagyunk a történetben, és a főhőssel együtt próbáljuk felgöngyölíteni az egyre bonyolultabb szálakat. A rajongók nem fognak csalódni, megkaptuk a szokásos Cotton Malone-dózisunkat, ezzel valahogy elleszünk, amíg megjelenik a következő rész.

8/10

A könyvet a Gabo Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr7715351112

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.