Star Wars: Skywalker kora / Star Wars: Episode IX - Rise of Skywalker (2019)
2019. december 19. írta: !Márk!

Star Wars: Skywalker kora / Star Wars: Episode IX - Rise of Skywalker (2019)

sw.jpgA világ egyik legnagyobb és legsikeresebb filmes franchise-a a fináléhoz érkezett. Egy rendkívül vegyes fogadtatású szériáról van szó a Star Wars esetében, különösen akkor, ha az újhullámos, J.J. Abrams által elindított trilógiára gondolunk. Azt most különösebben nem firtatnám, hogy miként viszonyulok ezekhez az alkotásokhoz, egyrészt azért, mert szeretném az aktualitásokra helyezni a hangsúlyt, másrészt azért, mert annyian annyiféle véleményt mondtak már erről a világról, hogy aligha tudnék bármi új gondolatiságot hozzátenni. Lássuk akkor a Skywalker korát!

Ha nagyon őszintén akarunk fogalmazni, akkor be kell vallani azt, hogy az új Csillagok háborúja-mozi története nem éppen az eredeti és kreatív sztorielemeket vegyíti. A maroknyi megmaradt lázadó továbbra is a Kylo Ren (Adam Driver) vezette Első Renddel harcol, ám a küzdelmet nehezíti a tény, hogy a sötét oldal képviselői egyre többen vannak, egyre erősebbek, melynek következtében megalapítják az Első Rend továbbfejlesztett (és állítólag brutálisabb) változatát, a Végső Rendet.

sw2.pngMondanom sem kell, hogy a Skywalker kora legérdekesebb pontjai korántsem a két szemben álló fél csatajelenetei. Félreértés ne essék, elképesztően látványos a Star Wars képi világa még mindig, de bármennyire is jól néz ki, egyszer csak azon kaptam magam, hogy az ötödik totál ugyanolyan űrbéli flottás lövöldözésnél már elkezdtem unni a látottakat. Egyáltalán nem érződik az eldörrenő ágyúk és lézersugarak súlya, nincs mögöttük érzelmi töltet, és igazság szerint aggódnom is nehéz volt olyan egydimenziós "főszereplők" sorsa miatt, mint Poe vagy Finn. Szerencsére Abramsék tarsolyában akadt egy történetszál, amivel némiképp sikerült ellensúlyozni az üres akciójeleneteket, ez pedig nem más, mint Rey és Kylo vívódása. Egyértelműen a film legszórakoztatóbb, legfigyelemfelketőbb és legérzelmesebb pillanatai fűződnek a két karakterhez, akiknek az útkeresése, az egymáshoz való viszonyuk kibontakozása érdekfeszítőbb volt, mint a film összes többi eleme együttvéve.

sw3_1.jpgEzzel együtt azt is meg kell jegyezni, hogy a majd' két és fél órás játékidő valósággal elrepül. Olyan fordulatszámon pörögnek az események, hogy mindig zajlik a képernyőn valami olyasmi, ami fenntartja a néző érdeklődését, még ha nem is olyan mértékben, mint az imént említett Kylo-Rey kálvária. Persze egy nagyrészt annak köszönhető, hogy egy utolsó részről beszélünk, ergo szükség is volt arra, hogy az írók elvarrják a szálakat, megválaszolják a felmerülő kérdéseket, beleértve a mellékszereplők sorsát is. Viszont azt is érdemes szem előtt tartani, hogy Abrams gyakorlatilag egy biztonsági játékot játszott ezzel a filmmel, amiben ugyan akadnak meglepő fordulatok és nem várt események, de összességében nem tudott kimozdulni egy Star Wars-mozi komfortzónájából a rendező. A film ráaadásul sportot űz abból, hogy belenget bizonyos eseményeket, amik végül nem következtek be. Ezzel alapvetően nem is lenne baj, de az az ironikus az egészben, hogy saját magából űz gúnyt a rendező azzal, hogy ugyanazokat az alapvető kliséket durrogtatja el a kiemelkedően fontosnak szánt momentumok során.

Ez pedig azért bosszantó, mert időnként elképesztően pontosan megtalálja Abrams a saját és a Star Wars-univerzum hangját, amelyek katartikus jelenetekben csúcsosodnak ki. Ám ahelyett, hogy ezekre a pontokra feküdtek volna rá jobban a készítők, inkább arra fókuszáltak, hogy olyan sablonokat vonultassanak fel, amit az egybites aggyal rendelkező rajongó nyálcsorgatva fog feldolgozni a moziteremben ülve. Kár szépíteni, néhol pofátlanul hülyének nézi a nézőit a film. Elég csak az ellenállók küldetéseire gondolni. Érdekes módon mindig felbukkan valaki az utolsó pillanatban, ami segíthet rajtuk, mindig rábukkanak véletlenszerűen egy nyomra, ami tovább vezeti őket a céljuk elérése érdekében, mindig kéznél van egy olyan karakter, aki pontosan tudja, hogy mit kell cselekedni, az arcpirítóan kínos párbeszédekről nem is beszélve...

A legfontosabb dolgot azonban még nem mondtam. Finoman szólva sem a Skywalker kora a legjobb Star Wars-film, de abszolút méltó lezárása volt ez a franchise-nak, ami nem szégyenítette meg az univerzumot.

A Star Wars: Skywalker kora teljes adatlapja a Magyar Film Adatbázis (Mafab) oldalán

7/10

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr6815356702

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kalle 2019.12.19. 23:41:16

Valóban nem szégyenítette meg az univerzumot, az már a hetedik részben megtörtént.
süti beállítások módosítása