Magyar világsztárok, akiket elfelejtettünk. Pedig saját szakmájukban hatalmas sikereket értek el, nemzetközi szinten jegyezték a nevüket, mi mégis csak néhányukról tudunk. A filmes világ nagyjairól főként azért, mert nem is gondoltuk volna, hogy magyarok voltak, de az autógyártás, és az űrkutatás is sokat köszönhet külföldön karriert befutott honfitársainknak. A XX. század viharai miatt sok tehetséges művész és mérnök kereste a boldogulást az országhatáron túl, az Oscar-esőn túl például magyar volt, aki megálmodta a VW Bogarat, tervezte meg New York ikonikus épületeit, készített rengeteg címlapot a The New Yorkernek, épített kávébirodalmat Olaszországban. Ennek a hiánypótló kötetnek az ötlete onnan ered, hogy a szerző megdicsérte a finom olasz kávét a pincérnek, amit a Duna-korzón ivott éppen, majd legmélyebb döbbenetére megtudta, hogy valójában a magyar Illy Ferencnek köszönhette az ízélményt. Ezután kezdett kutakodni külföldön sikeressé vált magyarok után, az eredményt pedig ebben a remek könyvben olvashatjuk, amelyből röviden összefoglalva nagyon érdekes sorsokat ismerhetünk meg. Ki gondolná például, hogy Jókai Mór unokaöccse készítette az amerikai űrhajósoknak az ételeket, hogy George Pal, az egyetlen animátor, akire Walt Disney féltékeny volt, valójában Marczincsak György Pál néven született Cegléden. Sorjáznak előttünk a sajnos túl rövid életrajzok, amelyek között akadnak ugyan ismerős nevek, hiszen Harry Houdini-ről köztudott, hogy magyar volt, ahogyan Adrian Brody édesanyjáról, a kiváló fotós Sylvia Palchy-ről, vagy Lugosi Béláról, minden idők legjobb Drakulájáról, de akadnak azért meglepetések. Például itt vannak az Oscar-díjasaink (színész, zeneszerző, forgatókönyvíró, díszlettervező), vagy régi idők primadonnája (Pálmay Ilka), egy zseniális festőről nem is szólva, aki azonban nem saját jogán lett világszerte ismert, hanem azért, mert olyan jól tudott hamisítani világhírű művészeket, hogy még a szakértők sem vették észre a különbséget. Kellőképpen rá lehet csodálkozni az egymástól nagyon különböző, ámde a saját műfajukban kiemelkedő tehetségű magyarokra, akik szülőhazájuktól távol jutottak szakmai sikereik csúcsára. Nagyon jó könyv, az viszont picit zavaró, hogy ábécésorrendben, különösebb rendező elv nélkül tárulnak elénk a sorsmesék, célszerű lett volna áttekinthetőbben csoportosítani az életrajzokat. A nyúlfarknyi összefoglalók miatt nyilván nem tudunk teljes mélységében elmerülni az életrajzokban, de az olvasó érdeklődését tökéletesen fel tudják kelteni ezek iránt az emberek iránt, akik méltatlanul merültek a feledés homályába.
Tudtad, hogy a Ben Hur zenéjét a magyar Rózsa Miklós szerezte? Hogy a Casablancában nemcsak a főpincért játszó Szőke Szakáll, hanem az Ugartit játszó Peter Lorre is magyar volt? Vagy azt, hogy van nekünk magyar Oscar díjas színészünk Paul Lukas személyében, aki 1944-ben kapta meg a szobrocskát az Őrség a Rajnán című filmben nyújtott alakításáért? Arról volt tudomásod, hogy az Elfújta a szélben Ashley-t játszó Leslie Howard édesapja magyar volt? És ez még csak egy kis ízelítő volt a könyvből...
Sokan fizettek nagy árat a sikerért, a történelem sokszor átgázolt a hírességeken, a második világháborúban különösen sok tragédia történt velük. Leslie Howard repülőjét lelőtték a németek, az egykori primadonna, Pálmay Ilka 1945-ben, a budapesti bombázások idején halt meg. A legkülönösebb történet Huszár Pufié, aki Charles Puffy néven csinált karriert Amerikában, majd hazajött, és túl későn döntött úgy, hogy a háború miatt visszatér, 1941-ben indult el verőcei házából, de sohasem érkezett meg, minden valószínűség szerint a szovjet Gulágon veszítette életét a kiváló komikus. Kabos Gyuláról sem köztudott, hogy nem sikerült neki az újrakezdés Amerikában, az akkori korszak egyik legsikeresebb magyar színésze szegényen, elfeledve hunyt el 1941-ben, a temetésén részt vett Paul Lukas is. Az álomgyárban azonban sok magyar színész futott be szép karriert, Bánky Vilmától kezdve Eva Gaboron át (aki sohasem lett olyan híres, mint Zsazsa nővére, pedig jobb színésznő volt) Hajmássy Ilonáig. De a szintén tragikus sorsú filmcézár, William Fox is magyar volt, ahogyan Emeric Pressburger producer is, akinek a nevéhez fűződik a Piros cipellők, amely hosszú ideig minden idők legnézettebb brit filmje volt.
És még közel sincs vége a szórakoztatóipar magyar nemzetközi sztárjainak, példának okáért itt van nekünk John Halas, azaz Halász János, aki Orwell Állatfarmjából készített animációs filmet 1955-ben, vagy George Cukor, akinek többek között a My Fair Lady-t is köszönhetjük. Amelynek prózai eredetijében, a Pygmalionban Leslie Howard játszotta Higgins professzort, és amelynek a producere az a Gabriel Pascal volt, aki Lehel Gábor néven született. Drámai sorsokra is fény derül, a Charlie-Minden kutya a mennybe megy című film főszereplőjét az amerikai eredetiben szinkronizáló Judith Barsi-t saját édesapja ölte meg 10 éves korában. Gaál Franciska a 40-es évek elején még szép sikereket aratott az álomgyárban, mégis egy New York-i szegénykórházban halt meg néhány évtizeddel később. A nemzetközi sikert elért írók közül ebben a könyvben Ödön von Horváth-tal ismerkedhetünk meg, szerelmes regényeket író Claire Kenneth - tel és Orczy Emma bárónővel, a Vörös Pimpernel szerzőjével.
Engem leginkább a Deli-ikrek életútja ragadott meg nagyon, és Jókai Mór unokaöccséé, aki a második világháború idején szó szerint kivágtatott lóháton Magyarországról, hogy aztán sok év múlva mezőgazdasági és tejipari mérnökként a világűrben is fogyasztható élelmiszereket kutassa. Így történt, hogy a legendás űrhajós, John Glenn az általa összeállított űrmenün élt és az amerikai hadsereg még ma is használja túlélőcsomagjaiban a Jókay-Ihász-féle menüt. Felkavaró élmény olvasni ezt a könyvet, hiszen nagyon sokféle életutat ismerhetünk meg, még ha csak rövidített formában is, mindegyikből külön-külön regényt lehetne írni, annyira érdekesek és fordulatosak. Simán bele lehet feledkezni ezekbe a történetekbe, nincsenek híján drámának és sikereknek, számomra döbbenetes, hogy ezekről a nem is olyan régen még valóban világhírű emberek jó részéről nem is tudtam idáig, hogy ők is magyarok voltak. Hiánypótló könyv, amelynek olvasása során kellőképpen rá lehet csodálkozni arra, hogy a történelem viharai mennyire meg tudnak tépázni emberi sorsokat, és arra is, hogy milyen keményen kell dolgoznia annak, aki külföldön akar karriert csinálni és sokszor túl magas árat kell fizetni a sikerért.
8/10
A könyvet a Libri Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.