Könyvkritika: (szerk)Jonathan Strahan: Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2019 (2019)
2019. szeptember 26. írta: P.A. Doorman

Könyvkritika: (szerk)Jonathan Strahan: Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2019 (2019)

A zsánerirodalom legjavával találkozhatunk a könyv lapjain

covers_541540_1.jpg

 

Az az igazság, hogy számomra még mindig nehéz novelláskötetet olvasni. Valamelyes azért változás állt be a dologban, miután megfogadtam egy kedves ismerősöm tanácsát. Amikor novelláskötetet olvasok, két történet között gyakran beiktatok egy-egy könnyedebb regényt, vagy éppen képregényt. Ez valamelyest segített a problémámon, de még mindig látványosan lassabban olvasok ilyen válogatásokat, mint regényeket. Így voltam ezzel Jonathan Strahan legújabb válogatásával. A zsánerirodalom legjavával találkozhatunk a könyv lapjain. Ennek ellenére hazudnék, ha azt mondanám, hogy az összes történet maradéktalanul elnyerte a tetszésem. Volt pár olyan alkotás, amely egyszerűen csak nem tetszett, vagy túlságosan unalmasnak találtam. De becsületemre váljék, hogy minden egyes írásnak megadtam az esélyt. Ugyanakkor számos olyan elbeszéléssel is összefutottam, amelynek olvasása közben igazán jól éreztem magam. Volt pár történet, amelynek a már sokat emlegetett „kattogás” jelenségét is sikerült elérni. Biztosan mindenki ismeri azt, amikor egy történet úgy megragad az ember fejében, hogy napokig képes tűnődni rajta. Én ezt értem kattogás alatt és számomra az írások egyik legjobb fokmérője ez a jelenség, amely egyfajta irodalmi hatodik érzékként még sohasem hagyott cserben.

 

A kötet a már jól ismert és megszokott formában érkezett hozzám. A hazánkban 2016 óta megjelenő válogatás külföldön már megérte a tizenharmadik részt. Ez a kiadvány is hozta a tőle már jogosan elvárható minőséget. Egy igazán kellemes színben pompázó, kemény táblás kötetet kaphatunk a pénzünkért. Sajnálatos módon az előző évi kötethez hasonlóan a nyomtatásnál vélhetően idén is ugyan azt a tintát használták. Ismételten problémám, hogy a szöveg elmosódik olvasás közben, ott ahol hozzá érek. Vérzik a szívem ezért a szép könyvért, mert bizony vékony fekete lerakódás jelezte, hogy végig értem az 558 oldalon. Ellenben a novellák előtt olvasható rövid kis szerzőbemutatások ebben az évben nagyon szellemesre sikeredtek. Nem egy mondat csalt mosolyt az arcomra. De ne szaladjunk ennyire előre, kinyitva a könyvet az első idézet már gyanús volt számomra. A szerkesztő előszavának/évösszegzésének címe tovább növelte gyanakvásomat. Az első hét oldal korrekt évértékelője után egy fájdalmas bekezdésben olvashatjuk, hogy ez az utolsó darabja Jonathan éves válogatás szériájának. Hogy miért is ér véget ez a remek sorozat arra nem kapunk egyértelmű választ, de szerencsére egy szívderítő üzenet is lapul a sorok között. A szerkesztő egy teljesen megújuló formában szeretné folytatni az ebben a sorozatban megkezdett munkáját. Csak remélni tudom, hogy ezt az új kiadványt majdan magyar nyelven is olvashatjuk.

 

Az első novella, amely megragadta a figyelmemet, az Alyssa Wong alkotása volt. Az Olivia étkeiről egy pillanatig nem tudtam eldönteni, hogy a fantasztikum melyik táborát erősíti. Ez a történet Wong kisasszony szellemekkel suttogása, egy igazán hangulatos és egyedi történet az elmúlásról. Annalee Newitz története ellenben ízig-vérig science fiction. Mesterséges értelemmel felruházott robotok jövőjébe tekinthet be az olvasó. Egy olyan világba, ahol a gondolkodásra képes gyártósori gépek fellázadtak. A történet érdekes kérdéseket jár körbe. Mi van, ha a robotok nem is akarnak szabadok lenni? Apró érdekesség: A kék tündér kiáltványában, a mesterséges értelem lázadásának kiindulópontja Budapest. A Yoon Ha Lee által írt elbeszélés egy remek űrkaland, olyannyira mesés elemekkel és hangulattal, hogy ezt a novellát bizony félreteszem későbbre. Örömmel fogom majd felolvasni A csillaghajó és a templommacskát esti mese formájában a gyerekeimnek. Ugyancsak a tudományos fantasztikus irodalom táborát erősíti Kelly Robson, Beavatkozás című novellája. Az emberiség által már belakott Naprendszerben tehetünk egy körutazást egy aszteroidán. Az emberek ebben a jövőben már egyfajta keltető rendszerben születnek és nevelkednek is fel, hogy aztán ott éljenek a Naprendszerben, ahol csak kedvük tartja. Legnagyobb sajnálatomra Robson alkotása nem nyert el az idei Hugo-díjat.

 

Viszont két másik beválogatott történet részesülhetett ebben a jeles kitüntetésben, a Best Novelette, illetve Best Short Story kategóriában. Igazi személyes kedvencem az Egy boszorkány útmutatója a meneküléshez – Portal fantasy gyakorlati tudnivalóinka gyűjteménye. Egy hamisítatlan urban fantasy, igazi könyvtárosi hitvallás. Egy elhivatott könyvtáros - aki nem mellesleg boszorkány is - mindennapjait ismerhetjük meg. Annyira magaménak éreztem Alix E. Harrow írását, hogy erős a gyanúm, valamelyik előző életemben biztosan könyvtáros lehettem. A történet selymes légiességgel fogalmazza meg, hogy az ember miért is olvas, olyan olvasásszemléletet ad át a könyvtáros boszorkány, amivel jómagam is azonosulni tudok. Ha választanom kellene, hogy melyik az a történet, amely miatt érdemes megvenni ezt a könyvet, akkor ezt választanám. De nem sokkal maradt le erről a piedesztálról a másik díjazott a Ha nem sikerül elsőre, próbáld meg újra! Zen Cho tollából. Egy igazán egyedi, magával ragadó hangulatú fantasy történet egy szellemlényről, egy imugiról. A mitikus lény egyetlen célja, hogy a Nagy Út tanulmányozásával sárkánnyá váljon és megszerezze saját varázserejű gyöngyét. Élete során persze belebotlik az emberekbe, akikkel eleinte nem foglalkozik. De aztán, ahogy lenni szokott jön egy nő és minden megváltozik. A történet érdekessége, hogy itt egy meleg pár életén át szemlélhetjük a sárkánnyá válás folyamatát. Nagyon szívesen írnék erről a csodás párkapcsolatról, de a spoiler riasztóm kerepelése miatt nem hallom a saját gondolataimat. Talán jobb is így, meghagyom a felfedezés és a rácsodálkozás örömét a kedves olvasónak.

 

Nagyon nehéz dolgom volt a novellák kiválasztása kapcsán. Sokkal könnyebb egy összefüggő kötetről írni, mint egy novella válogatásról. Minden egyes írás egy-egy külön cikket érdemelne a fentiek közül. És nem árulok el azzal nagy titkot, hogy több igazán remek történet lapul még a '19-es válogatásban. Annyi bizonyos, hogy ez a kiadvány is örök darabja lesz a könyvespolcomnak, de azért igyekezni fogok fenntartani egy helyet a jövőre érkező új koncepciónak is.

 

10/10

 

A könyvet a Gabo Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni!

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr7415162054

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.