Könyvkritika: Roger Crowley: Hódítók (2019)
2019. június 07. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Roger Crowley: Hódítók (2019)

Roger Crowley szokása szerint egy remek könyvet írt, ezúttal a portugál tengeri hódításokról

hoditok.jpg

Kolombusz Kristóf abban a hitben halt meg, hogy felfedezte Indiát, pedig ez a dicsőség Vasco de Gamát illeti, aki ezzel megalapozta a portugálok tengeri világbirodalmát. Mert miközben a spanyolok Amerikát hódították meg tűzzel-vassal, a portugálok az Indiai óceánon kezdtek véres hódításba. Vajon hogyan jutott el ez a pici ország odáig, hogy megvesse a lábát a tőle iszonyúan messze fekvő területeken? Nos, egyrészt tengerész nemzet voltak, vagyis értettek a hajózáshoz, másrészt pedig sok évig gyűjtötték az információkat, mielőtt Mánuel király akaratából Vasco de Gama elindult hosszú útjára, melynek során megtalálta a régen keresett átjárót Indiába. Félelmetes gyorsasággal aknázták ki a portugálok az ölükbe hullott lehetőséget, Vasco de Gama 1497-ben szállt fel a Rafael fedélzetére, 1505-ben már ki is nevezte a király India alkirályának Fransisco de Almeidát, akinek utódja, Alfonso de Albuquergue 1513-ben elfoglalta a stratégiai jelentőségű Goa-t, innentől kezdve pedig a portugálok kezében volt az Indiai óceán. Egyáltalán nem volt békés ez a folyamat,  elsősorban a hajóiknak és az ágyúiknak köszönhették a portugálok, hogy viszonylag csekély létszámuk ellenére viharsebesen az uralmuk alá hajtották a térséget. Ami főleg annak fényében volt különleges teljesítmény, hogy a világ másik végéről irányította a király a hadműveleteket, és a monszun miatt csak a hajózásra alkalmas időszakokban szelhették a tengert a hajóik. Éppen ezért volt nagyon fontos a számukra, hogy a szárazföldön erődítmények egész sora épüljön, ahová bedokkolhattak a hajóikkal, megvárhatták, amíg újra tengerre szállhatnak és biztosíthatták a saját ellátásukat. Mindez nem sikerülhetett volna, ha nincsenek tengerészeti ismereteik, Vasco de Gama felfedezései, Almeida és Albuquerque hódításai. Sok nehéz csatát kellett megvívniuk a kormányzóknak, amelyekből meglepően sokat veszítettek el, de tanultak a saját hibáikból, és végül leigázták az ottani államokat. Roger Crowley szokása szerint a tengeri ütközetek kellős közepébe visz el bennünket, miközben megismerhetjük a nagypolitikai összefüggéseket is, egyetlen percre sem unatkozunk, együtt fedezzük fel és hódítjuk meg a portugálokkal az Indiai óceánt. Érdekes, izgalmas és drámai könyv, amely nagyon filmszerűen írja le az eseményeket.

Valószínűleg teljesen másként fordult volna a világtörténelem sorskereke, ha a békés, kereskedelmi szándékkal az Indiai óceánt bejáró legendás kínai hajóflottát Cseng Ho admirális halála (1433) után nem oszlatják fel és a császárok nem zárkóznak be birodalmukba. Így azonban hatalmi vákuum keletkezett a térségben, amelyet a portugálok könyörtelenül kihasználtak...

A portugálok Európában 1415-ben tették fel magukat a térképre, amikor elfoglalták a stratégiai jelentőségű marokkói Ceuta kikötővárosát. Így ragyogott fel az Avis-dinasztia szerencsecsillaga, amely végül hatalmas birodalom ura lett. Tengerész Henrik király alapozta meg a sikereket azzal, hogy felfedezőutakat kezdett finanszírozni Afrika felé, amelynek során nagy hangsúlyt fektetettek a térképészmunkára, így az évek során pontos tengerészeti térképek készültek a térségről. II. János, a „tökéletes herceg” – vagy ahogyan a spanyol Izabella királyné hívta, „a Férfiú” -  eltökélte, hogy megtalálja az utat az Indiákra és eljut a legendás János pap (az etióp császár) birodalmába. 1483-ban Diogo Cao vezetésével indult el az első felfedezőút, amelyet több követett, ezek szolgáltak alapul  Vasco de Gama 1495-ös útjához. Ennek során a portugálok megtalálták az Indiába vezető utat, így megnyílt a lehetőség a számukra, hogy lefölözzék a térség kereskedelmi hasznát, amelyet késlekedés nélkül meg is tettek. Számomra döbbenetes volt, hogy  Vasco de Gama milyen kegyetlenséggel járt el, pedig amit ő művelt, az semmi sem volt Almeida vagy Albuquerque brutalitásához képest.

Mert az indiaiaknak gyorsan meg kellett tanulniuk, hogy ezek a furcsa európaiak nem ékes szóvirágokkal élnek, hanem a hadi fölényükkel (hadihajók, bombák, jól képzett katonák) hódítanak. Ahhoz képest, hogy Gama először csak néhány hajóval érkezett felfedezési célzattal, néhány évvel később már kőkemény harcok folytak a stratégiai jelentőségű településekért, amelyek közül sokat elveszítettek a portugálok, de végül győzött a nyers túlerő és a hadi taktika, így végül a térség az ő hatalmukba került. Más kérdés, hogy hosszú távon nem tudták megőrizni az uralmukat, de a könyvben 1521-ig kerülnek bemutatásra az események, amikor a portugálok eljutottak hódításaik csúcsára. A győzelem (ami nyilván a térségben élők tragédiája volt) elsősorban a vezetőknek, Almeidának és Albuquerque-nek köszönhetőek, akik kíméletlenek voltak ugyan, de a stratégiai érzékük kiváló volt, és mivel rendelkezésükre állt a megfelelő hajóhad, néhány év alatt óriási tengeri birodalmat építettek ki.

Roger Crowley tengerész dinasztiából származik, ezért olyan hévvel tud írni a tengeri csatákról, mint senki más. Ezúttal sem csalódtam benne, úgy veszi végig a sok-sok ütközetet, hogy mindvégig úgy érezzük, mi is ott állunk a fedélzeten, és részesei vagyunk az eseményeknek. Nem hallgatja el, hogy milyen brutálisan bántak el a portugálok az Indiai-óceán korábbi uralkodóival, és milyen mohón vágytak az aranyra és egyéb kincsekre, de azt sem, hogy mindeközben nem szűntek meg folyamatosan kutatni a térség térképészeti titkait, megtanulták a nyelveket, megismerték az itt lakókat, és alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz. Kegyetlen hódítók voltak a portugálok, de bátrak és ügyes stratégák, így rekordidő alatt hódították meg a térséget. Lehengerlő stílusban megírt könyv, amelyből megtudhatjuk, hogy lett a kis Portugáliából világbirodalom.

10/10

A könyvet a Park Kiadó jóvoltából volt lehetőségem elolvasni.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr914878690

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.