A vörös grófnő (1985)
2019. április 27. írta: FilmBaráth

A vörös grófnő (1985)

Sajnos nem kicsit kopott meg az idők során, azonban a színészi alakítások miatt még ma is különleges élményt tud nyújtani

a_voros_grofno.jpg

A Notre-Dame tragédiájának árnyékában csendben elsikkadt egy szomorú hír, nevezetesen az, hogy itt hagyott bennünket Bács Ferenc, akit elsősorban szinkronszerepeiről ismertünk és szerettünk (Gandalf, Tigris, Brinkmann professzor stb.), nem filmszerepeiről, az én kora negyvenes korosztályomnak azonban örökre ő maradt Károlyi Mihály, hiszen tinikoromban nagy sikere volt A vörös grófnő című filmnek, amelyben ő játszotta ezt a szerepet. Az ő emlékére újráztam ezt a régi kedvencet, amely sajnos nem kicsit kopott meg az idők során, azonban a színészi alakítások miatt még ma is különleges élményt tud nyújtani. Kovács András rendezésében (aki még nem látta tőle a Hideg napokat, sürgősen pótolja) Básti Juli nagyon fiatalon elsöprő erejű alakítást nyújtott a címszerepben, az ő szenvedélyességét tökéletesen egészítette ki Bács Ferenc hűvös eleganciája. Andrássy Katinka alapjáraton is nagyon érdekes személyiség volt (akárcsak a húga, Kája, akiről sajnos kevés szó esik a történetben, de hát a forgatókönyv Károlyi Mihály özvegyének emlékiratai alapján készült, természetesen ő áll a középpontban), az azonban nem annyira közismert, hogy milyen harcot kellett folytatnia azért, hogy Károlyi feleségül vegye. A sztori ugyanis az 1914-1919 közötti időszakot mutatja be, attól kezdve, hogy a leendő házastársak megismerkednek egymással, egészen addig, amíg elhagyják az országot. Mai szemmel nézve kicsit unalmas az összhatás, és a párbeszédek minősége is eléggé hullámzó színvonalú, az azonban nagyon jól végigkísérhető, hogyan lesz a lázadó arisztokrata lányból a munkásosztály sorsa iránt különösen érdeklődő politikusfeleség, miként jut el odáig, hogy már nem családja, hanem férje szemén keresztül kezdi el szemlélni el a világot. A forgatás érdekessége, hogy a tiszadobi kastélyban (ahol Andrássy Katinka született) és a Parlamentben is zajlottak a felvételek, és a film elején néhány mondat erejéig megszólal az igazi „Vörös Kata” is, valamint  látható néhány archív felvétel is az 1910-es évekből is. Egyszer mindenképpen érdemes megnézni.

Andrássy Katinka (Básti Juli) fiatal lányként nem találja a helyét a családban, még öngyilkosságot is elkövet, amely azonban szerencsére nem sikerül, ezután úgy dönt, hogy fecsérli el az életét, hanem tanulni fog, és megfogadja, hogy csak olyan férfihoz megy hozzá, akire fel tud nézni. Károlyi Mihály (Bács Ferenc) személyében rá is lel élete párjára, azonban a 18 év korkülönbség, és a házasságtól való ódzkodása miatt a férfinak eltart egy jó ideig, amíg megkéri a kezét…

Nemcsak Andrássy Katinkáról derül ki jó néhány érdekes dolog (nem sok arisztokrata lány sétált valószínűleg haza egy szál fürdőruhában a XX. század elején, vezetett autót, tanult és volt tájékozott politikai kérdésekben stb.), hanem Károlyi Mihályról is, aki ugyan kifogástalan úriember volt, azonban nőügyekben finoman szólva sem volt megbízható, egy férjes asszony volt a szeretője, és esze ágában sem volt megnősülni. Aztán találkozott Katinkával, aki ugyan homlokegyenest más személyiség volt, mint ő (szenvedélyes, szókimondó és szélsőséges) az ellentétek azonban mégis vonzották egymást, főként, hogy méltó szellemi partnerei voltak egymásnak. Azonban Katinka családja nem igazán örült az ő köreikben sajátos nézeteket valló vőlegénynek, Katinkát azonban ez természetesen egyáltalán nem érdekelte, boldogan mondott igent, amikor nagy nehezen kierőszakolta a házassági ajánlatot (gyakorlatilag ő kérte meg Károlyi kezét, tényleg nem semmi nő volt).

Az első részben a magánügyeké a főszerep, a másodikban azonban a politikáé, hiszen Károlyiból miniszterelnök, majd köztársasági elnök lesz, a fiatal feleség (aki éppen harmadik gyermekével várandós) a történelem sodrának kellős közepén találja magát, és teljes szívvel kiáll férje mellett, gondolkodás nélkül elkíséri akkor is, amikor lőnek az utcán. Figyelemmel kísérhetjük, hogyan ábrándul ki a házaspár a forradalomból, és jut el odáig, hogy emigrációba vonuljon (akkor még nem tudták, hogy 27 évre), kár, hogy itt véget ér a cselekmény, de hát a 80-as években még valószínűleg csak eddig mehettek el az alkotók. Az első rész jóval érdekesebb, annak ellenére, hogy az izgalmasabb események a másodikban történnek, de hát az maga a megelevenedett történelemkönyv, míg a házaspár története sok újdonsággal szolgál. Megismerhetjük az arisztokrácia hétköznapjait, arról, hogyan gondolkodtak a nemi szerepekről (nem túl modernen, maradjunk ennyiben), és mennyire kivetették maguk közül később Katinkát és Károlyit, akik másként látták a világot, és hogyan lesz egyre hűvösebb a viszony közöttük politikai okok miatt. Igazából ez egy családtörténet, amelynek tagjait szétszakítja a történelem, és nem fél bemutatni azt sem a film, hogy a Károlyi házaspárnak is akadtak problémái, egyáltalán nem volt idilli a kapcsolatuk.

a_voros_grofno2.jpg

Szerencsére Katinka személyisége van olyan érdekes, és Básti Juli van olyan kiváló színésznő, hogy elvigye a hátán a történetet, amely e nélkül üres történelmi tabló lenne. Bács Ferenc tökéletes választás volt Károlyi szerepére, és a mellékszerepekben is olyan színészekkel találkozhatunk, mint Tordai Teri (aki természetesen Károlyi szép szeretőjét játssza, ki mást, ő volt annak a kornak a femme fatale-ja), Temessy Hédi, Tolnay Klári, Tordy Géza, Kállai Ferenc vagy a fiatal Reviczky Gábor.

Az én tinikoromban nagyon menő volt ez a film, szép emlékeket őriztem róla, azonban felnőtt fejjel már látom a hibáit is, időnként eléggé döcög a történet, a forgatókönyv lehetett volna feszesebb, a látvány sokszor fontosabb, mint a lelki történések és a karakterek is eléggé egydimenziósak, de mindezzel együtt még mindig nagy élmény volt látni ennek a nem mindennapi asszonynak a történetét, olyan színészi alakításokkal, amelyekhez mostanában sajnos nem sokszor van szerencsénk. Érdekes, hogy Bács Ferenc és Básti Juli is inkább színpadi és szinkronszerepeikről ismertek, miközben filmszínészként is kiváló alakítást nyújtottak, azonban a későbbiekben valamiért meglepően ritkán tűntek fel a gyöngyvásznon. Jó, hogy itt van nekünk ez a film, amelyben tehetségük legjavát nyújtják mindketten, elsősorban miattuk érdemes megnézni ezt a mára már kissé megfakult régi kedvencet.

6/10

A vörös grófnő teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab oldalán).

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr9114782716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.