Könyvkritika – Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik (2019)
2019. április 11. írta: Fejes Valentin

Könyvkritika – Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik (2019)

Mítoszrombolás mesterfokon(?)

A szülők jelentős hányada utólag megbánta a gyermekvállalást, rengeteg nő szívesen szexelne plüssállatokkal, a kanos pasik viszont ugyanannyiszor keresnek rá önmaguk orális kielégítésére, mint arra, miként juttathatnák el asszonyaikat a csúcsra. Sokkoló kijelentések, nemde? Seth Stephens-Davidowitz közgazdász szerint az ezekhez hasonló, sokaknak bizonyára megbotránkoztató tények fedhetik fel a fátylat társadalmunk valódi arcáról.

seth_stephens-davidowitz_mindenki_hazudik_borito.jpg

Vajon mi folyik a digitális kulisszák mögött? Csak nem kémprogramokat futtattnak a háttérben? Netán a szolgáltatók élnének vissza helyzetükkel, esetleg egy hatalmas összeesküvés részesei lennénk tudtunkon kívül? Természetesen egyikről sincs szó ebben az esetben. Ami azt illeti, ezeket az információkat mi, a virtuális térben bolyongók kínáljuk fel a szakértők számára, mondhatni önként s dalolva. A Google egykori adattudósa a kereséseink, valamint a közösségi platformokon, a randi- és pornóoldalakon tett tevékenységünkből következtetéseket levonva igyekszik más megvilágításba helyezni mindazt, amit eddig tudni véltünk világunk működéséről. Tényleg akkora jelentősége lenne az úgynevezett freudi elszólásoknak, melyek állítólag tudatalattink eltitkolt vágyairól árulkodnának? Hogyan fejlesztette ki Sergey Brin és Larry Page a máig leghatékonyabb keresőmotort? Miért pont az epres töltött keksz a legkelendőbb áru az Egyesült Államok délkeleti részén, ha közeleg a pusztító hurrikán?

A rendhagyó kötet összességében véve érdekes, emlékezetes, egyszersmind rendkívül tanulságos olvasmány volt számomra, de korántsem hibátlan. A szerző kiváló humorérzéke mellett közvetlen stílusával teszi könnyebben emészthetővé a leírottakat, ugyanakkor néhol csapongó, esetenként ismétli magát, az amerikai kitekintésekkel (lásd például a politikai vonatkozásokat, illetve a baseball-bajnokokat) pedig, mivel általában vajmi kevés közünk van hozzájuk, aligha tudhatunk azonosulni. A zárszó azért poénosra sikeredett: aktuálisan hányan olvassák végig a könyveket? Jelentem alássan, én megtettem, mint mindig! Még a gépelési bakikat is szépen összegyűjtöttem!

A Harvardon végzett közgazdász kedvcsináló előadása

Írónk tökéletesen tisztán látja a dolgokat, a rendszer jelenlegi hibáit kertelés nélkül adja tudomásunkra – bár kedvenc területe egyelőre gyerekcipőben jár, a benne rejlő lehetőségek, és még inkább a különböző kutatások eredményei a legvadabb elképzeléseinket múlhatják majd felül, ahogy tették azt korábban is. Zárásként álljon itt az a gondolat, ami a legjobban megfogott mind közül.

A Google keresési adatai és az igazság más internetes kútforrásai példátlan mélységű betekintést engednek az elme legsötétebb zugaiba. Belátom, hogy ezekbe a sötét zugokba időnként nehéz bekukkantani. De mindebből erőt meríthetünk. Az adatokat felhasználva felvehetjük a harcot a sötétséggel. Azzal, hogy rengeteg adatot összegyűjtünk a világ problémáiról, megtesszük az első lépést a leküzdésük felé.

9/10

***

A könyvet az Athenaeum Kiadó jóvoltából olvashattam el.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr8514747845

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.