Alita : A harc angyala / Alita: Battle Angel (2019)
2019. február 20. írta: P.A. Doorman

Alita : A harc angyala / Alita: Battle Angel (2019)

Egy igazi CGI orgia kiborgokkal

 alita-battle-angel-super-bowl-trailer.jpg

Az elmúlt évek filmes felhozatalának hála már nem lepődik meg az ember, ha egy újabb képregény adaptációval találkozik a mozivásznon. Bevallom, annyi csúsztatás van a dologban, hogy az Alita: A harc angyala valójában manga adaptáció, de legnagyobb bánatomra, akárminek is nevezzük, sajnos nem elérhető a mi szép magyar nyelvünkön annak ellenére, hogy már jó pár éve megjelent nyomtatott és animált rajzfilm formában is. Talán majd a filmet követő hype ad némi ösztönző erőt egy magyar kiadónak, aki érdekelt lehet a témában. A robotos történetek mindig is a kedvelt filmjeim közé tartoztak, gyerekkorom óta érdekel minden, ami robot, vagy esetünkben kiborg. Éppen ezért nagy érdeklődéssel ültem be a filmre. Nem számítottam valami mély mondanivalóval operáló elgondolkodtató művészfilmre, teljesen azt kaptam, amit vártam. Egy akciódús, pörgős animációs orgiát sci-fi környezetben.

Az igencsak távoli jövőben járunk, ahol az emberiség épphogy csak magához tért a Bukás néven emlegetett eseményből. A Föld bolygón 300 évvel a világot megrengető háború után, már csak egy város van. Pontosabban csak egy lebeg a föld fölött, az alatta elterülő Roncsvárost kiszipolyozva. Ebben a valaha szebb napokat megélt városban él Dr. Dyson Ido, aki a szeméttelepen tett látogatása során rátalál egy kiborg maradványaira, amely valami különleges csoda folytán még mindig élő emberi agyat rejt. Ido saját klinikájára viszi az emberi torzót, újjá építi a tinédzser lányt formáló kiborgot, és az Alita nevet adja neki. És mint az lenni szokott, nem várt események hada követi egymást, hogy a végén az egész jövőt meghatározó történésekbe torkolljon a géplány kalandja. 

Felesleges is tagadni, egy látványfilmet kaptam a pénzemért, és ezzel önmagában semmi baj nincs.Sok mindent el lehet mondani erről a filmről, de én mindenképpen azzal kezdeném, hogy iszonyatosan látványos. Ezalatt azt értem, hogy egy pillanatra sem gondolkodtam el azon, hogy amit látok, azt nem lehetne valóságosan is megépíteni. Persze tudom, hogy a CGI végig ott dübörgött, de valahogy annyira hiteles volt az egész, hogy majdnem elhittem, amit láttam. A géptestekbe zárt emberek igazán zseniálisak voltak, az emberi arcok mögött rejlő, vagy éppen azt körülvevő mechanikus alkatrészek igazán ultra reálisak voltak. Látva az így készült videókat az interneten, megdöbbentő, hogy egy szürke kezeslábas volt csak a színészeken. Aztán persze ott van a főszereplő, a kis Alita, aki egész végig olyan hitelesen simul bele a környezetébe, hogy az embernek a film alatt többször olyan érzése van, mintha a nagyszemű manga figurát idéző karakter valós személy lenne. Természetesen a tinédzser kiborgnak is szüksége volt egy hús-vér szereplőre a forgatás során. Ezt a donor szerepet játszotta el Rosa Salazar – láthattuk öt már az Amerikai Horror Story-ban vagy a Vásott szülőkben –, ő adta a lány mozgását, mimikáját, hangját, így téve igazán élethűvé a titokzatos kiborg karakterét. A doktort megformáló Christoph Waltz igazán jó alakítást nyújtott, ő a kedves segítőkész doki, akit saját démonjai kísértik, ami igazán jól állt neki. Bár az első tíz percben nehéz volt elvonatkoztatni attól a negatív aurától, ami az én fejemben körülvette az öreg Waltz-ot. Hiába, utoljára a Becstelen brigantykban láttam, és ott nem volt az a kifejezett jófiú.

d4132f299d5d85f7ddfef59005e428736cd985de.jpg

A többi szereplőt megformáló színész között is akadt nem egy rutinos személy, de valahogy nem maradtak meg az emlékeimben, és így el is érkeztünk a film egyik hibájához. Nincs idő a szereplők megismerésére, és az igazat megvallva a látvány mellett az ember nem is nagyon foglalkozik a szereplők mélységeivel, vagy hogy egyáltalán megjegyezze a nevüket. De tényleg, Alitán és Dr. Dyson Ido-n kívül talán még a történet főgonoszának, az egyfajta digitális Sauronnak is beillő Novának neve maradt még meg bennem. Igazából, ha belegondolok, ez sem olyan eget rengető probléma, hiszen egy szórakoztató CGI fröcsögésről van szó, ami úgy nyomja az akciót a néző képbe, hogy nem is igazán érdekli a szemlélőt, hogyan is hívják a szereplőket.

A filmben megjelenített város első pillantásra a szokásos koszos, büdös, posztapokaliptikus nagyváros képét mutatja. Aztán ahogy haladunk előre a történésekben, és jobban megismerjük Roncsvárost, egy élő, lélegző, folyton küzdő metropoliszt találunk a romos épületek közt. Egy igazi multikulturális dzsemborit, amely a huszonegyedik század sci-fijének örök toposza. És itt egy pillanatra dicséret illeti a szinkron stábot. Igaz nem láttam eredeti nyelven a filmet, amit azért majd szeretnék, de kifejezetten tetszett, hogy a városi „tömeg” jelenetekor számtalan nyelv egy-egy mondatát lehetett elkapni a tömegben, jelezvén, hogy Roncsváros népe valóban az emberiség együtt élő egészét képviseli. Az égi város, Salem igazából a jövőbeni kasztrendszer utolsó megmaradt bástyája. Aki oda születik, szerencsés, aki viszont nem alkalmas a fenti életre valami fogyatékossága folytán, az szépen mehet le Roncsvárosba, és ha tud, élete végéig robotolhat a gyárban Salemet kiszolgálva. Ebben a folyamatos termelésben élő városban olyan gyakoriak a robot végtagok, hogy szerintem egyszerűbb lenne azt megszámolni, hogy a film során hány olyan embert láttunk, akinek nem volt valami beépített alkatrésze. Van egy érdekes jelent a film elején, ami valahogy megfogott. A jó Ido doktor egy munkásember robot kezét javítja, aki a javítás után egy zsák naranccsal köszöni meg a segítséget. Olyan érzésem volt a jelenet kapcsán, mintha csak egy fogpótlást igazíttatott volna meg egy fogorvossal ez a derék melós. Ebben a jövőben olyan természetessé vált ez a fajta átépített ember, hogy meg sem lepődik rajta senki, ha éves szervizre kell vinnie a bal karját. Igazából ez az emberi magatartás teljesen hihetően jelenik meg a filmben. Gondoljunk csak bele, pár évtizede még elképzelhetetlen volt a szívritmus-szabályozó, ma teljesen természetes, hétköznapi orvosi eszköz, amely rengeteg ember életét menti meg nap mint nap. Biztos vagyok benne, hogy egy nap még a filmben látott technológiát is meghaladja az emberi találékonyság, de az még odébb van.

Még egy olyan dolog van, ami azért egy kicsit bökte, vagy éppenséggel még mindig böki a csőrömet. Az pedig a befejezés! Természetesen a spoiler veszély miatt nem fogok semmit ellőni, de egyet azért elárulhatok, az elmúlt jó pár évben – leszámítva a Star Wars sagat – egy film sem tolta ennyire pofátlanul a képembe, hogy bizony lesz folytatás. Ettől függetlenül azt mondom, hogy egy olyan film lett az Alita: A harc angyala, amit nyugodt szívvel ajánlok bárkinek. Nem ágyazódik bele kimondottan a zsánerbe ez a történet, így bárki jól szórakozhat, miközben azon kapja magát, hogy ökölbe szorított kezekkel szurkol a kiborg lánynak.

8/10

Az Alita: A harc angyala teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr814636568

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pour le Mérite 2019.02.21. 06:52:24

Az értéktelen látvány-gyorskajáldák korát éljük, melyben a mozi a szem rágógumija csupán és a gondolkodás illetve hihetőség zárójelbe kerülnek. Az Alita is ilyen film, egy számítógépes trükkökkel felturbózott fast food orgia érzékszerveink számára az igénytelenség tobzódásával. Jó étvágyat hozzá!

gvbsdrhw 2019.02.21. 23:44:16

nagyon király film volt!

Lutriboy 2019.04.19. 14:08:41

@Pour le Mérite: Nagyon nincs igazad! Ez az első CGI színész, akiért izgul a néző! Petíciók keringenek a neten a második részért, és minden youtube videó alatt rajongók ezrei sírnak, hogy befejeződött a moziforgalmazás. És hogy még tucatszor megnézték volna a film első felét, ahol a kis tini rácsodálkozik a világra, és ráébred az erejére. Már az is mutatja, hogy ez NEM egy amcsi hulladék, hogy az USA-ban csak 85 milliót hozott, a világ többi részén (Kína, Franciao. stb) 320 millió dollárt.