A beszélő köntös (1941)
2019. január 05. írta: FilmBaráth

A beszélő köntös (1941)

Mikszáth-tal nem lehet nagyot tévedni, ahogyan Jávor Pállal és Radványi Gézával sem, ráadásul ez volt az első magyar film, amely alapjáraton fekete-fehér, de néhány külső jelenetben már színes technikát alkalmaztak

a_beszelo_kontos.jpg

Mikszáth-tal nem lehet nagyot tévedni, ahogyan Jávor Pállal és Radványi Gézával sem, ráadásul ez volt az első magyar film, amely alapjáraton fekete-fehér, de néhány külső jelenetben már színes technikát alkalmaztak. Ráadásul mai szemmel nézve sem poros alkotás, sőt, meglepően szórakoztató darab, amelyben Jávor Pál szállítja a szenvedélyt, Tasnády Fekete Mária a szépséget, Radványi Géza pedig remekül adaptálta filmre Mikszáth Kálmán regényét. Mivel jelen sorok írója már elég régen olvasta az eredetit, ezért kellőképpen rá tudott csodálkozni egyrészt az ízes szóhasználatra, másrészt pedig a furmányos történetszövésre, és nem utolsósorban arra, hogy a nagy palóc mennyire tisztában volt az emberi természettel, és milyen kiválóan tudta ábrázolni azt. Kellemes meglepetés volt ez a film, volt benne minden, ami kell, kaland, szerelem, gyűlölet, a fekete-fehér képek között időnként megjelenő színes jelenetek érdekesek voltak, értékes másfél órát kaptunk az alkotóktól. Miközben peregtek az események, eszembe ötlött, hogy valamikor nagyon régen, gyermekkoromban volt egy Korcsmáros Pál képregény, amely feldolgozta a történetet, és fogalmam sincs honnan ennyi idő után, de több képkocka is megjelent előttem belőle. Volt egy későbbi filmes feldolgozás is Páger Antallal, de én  egyszerűen nem emlékszem rá, ezért kíváncsian várom kommentben annak a véleményét, akinek volt szerencséje hozzá. Radványi Géza (aki egyébként Márai Sándor öccse) a Valahol Európában című alkotással írta be magát a filmtörténelembe, de a tehetsége ebben a filmben is megmutatkozott. A felesége, Tasnády Fekete Mária játszotta a női főszerepet benne (aki egyébként az 1931-es Magyarország szépe volt, és akinek a kezét berlini filmproducer férjétől kérte meg), és jól mutatott a vásznon Jávor Pállal, aki már nem éppen fiatalon is hitelesen el tudta játszani a garabonciás diák szerepét, akiből főbíró lesz. Szerethető darab, érdemes adni neki egy esélyt.

Kecskemét város főbírájának fő a feje a törökök követelései miatt, ezért örömmel veszi, hogy a szabómester fia, Lestyák Mihály (Jávor Pál) elvállalja a posztot. Az új főbírónak Budára kell mennie fejvesztés terhe mellett és magával kell vinnie egy fiatal lányt is a szultán háremébe. A város árvája, Cinna (Tasnády Fekete Mária) szerelmes a fiatalemberbe, az érzés kölcsönös, ezért a férfi nem akar beleegyezni abba, hogy a lány feláldozza magát a városért. Azonban, amikor Cinna megtudja, hogy ez Mihály életébe kerül, azt hazudja, hogy neki a pénz kell a szerelem helyett, ezért elindulnak Budára, ahol fogalmuk sincs, milyen kalandok várnak rájuk...

Jávor Pált sohasem a shakespeare-i mélységű drámai alakításaiért szerettük, hanem azért mert nála karizmatikusabban senki sem tudta hozni a szenvedélyes macsót a filmvásznon a saját korában, és még ennyi évtized után is hatni tud a személyes varázsa. Nem mondanám, hogy túlságosan árnyaltra vette volna a karaktert, de kellőképpen vehemensen védte Kecskemét érdekeit, és persze azt is eszembe juttatta, hogy miért ő a született hősszerelmes a mai napig. Mellette nem igazán volt esélye labdába rúgni senkinek, de azért Csortos Gyula a budai pasa szerepében emlékezetes alakítást tudott nyújtani, főként, amikor a 92 feleségére panaszkodott. Bilicsi Tivadar, Lehotay Árpád, Tompa Sándor és Vaszary Piroska is megvillant egy - egy kisebb mellékszerepben, Tasnády Fekete Mária inkább szépségével hódított, mint az elementáris alakításával, de ez elég volt ahhoz, hogy működjön közöttük a kémia Jávor Pállal.

Hegyi Barnabás nem véletlenül volt legendásan jó operatőr, fantasztikus képekkel ajándékozott meg bennünket, Radványi Géza pedig olyan feszesre fogta a történetet, hogy egyetlen perce sem unatkozunk rajta, annak ellenére teljesen le tudja kötni a néző figyelmét a film, hogy jó néhány évtizeddel ezelőtt készült alkotásról van szó. Természetesen az irodalmi alapanyag is sokat számított, hiszen a karakterek jól megírásra kerültek, a mondatok olyan zamatosak, hogy öröm hallgatni őket, de a mozi más műfaj, mint a regény, kellettek hozzá olyan forgatókönyvírók is, mint Nóti Károly vagy Palásthy Géza. Ilyen alkotók mellett nem csoda, hogy ilyen jó lett a végeredmény, simán bele lehet feledkezni a sztoriba még ma is.

a_beszelo_kontos2.jpg

Miközben teljes gőzzel szurkolunk a szerelmeseknek és beleshetünk a háremek titokzatos világába is (természetesen csak az illendőség határain belül), megismerkedhetünk egy török uralom korabeli város mindennapi életével is, a tanácstagok és a köznép szemén keresztül is. A kalandok közepette rácsodálkozhatunk arra, hogy mennyire gyarló az emberi lélek, saját magán kívül mindenkiben keresi a hibát, és a saját érdekén kívül semmi sem számít neki. A főbíró jelleme azonban nemes, ő aztán tényleg mindent megtesz a városáért és a nőért, akit szeret (most komolyan, el tudja képzelni valaki Jávort negatív szerepben, ő hősnek született), Cinna is annyira tiszta lelkületű leányzó, hogy az már szinte fáj, de ennél nagyobb bajunk ne legyen, mert a történet mégis működik.

Meglepően humoros alkotásról van szó (nem véletlenül dolgoztak a kor legjobb vígjátékírói a forgatókönyvön), mégsem komolytalan az összhatás, lehet szurkolni a jóknak, még akkor is, ha igazán komoly főgonosz nem nehezíti az életüket. Azért akad itt dráma is bőséggel, de alapvetően mégis egy kalandfilmről van szó, amelynek megvannak a maga mélységei, de nem fekszi meg a néző gyomrát. Igazi filmes csemege, amelyen nem fogott az idő, még ma is tökéletes kikapcsolódást tud nyújtani, dacára annak, hogy nem mostanában készült. A csavarokon még mindig meg lehet lepődni, ezért az utolsó percig lehet drukkolni a végkifejlet tekintetében, a romantika szerelmesei biztosan nem fognak csalódni, ahogyan a filmmániások sem maradnak hoppon, ha belevágnak ebbe a régi, mégsem avatag alkotásnak a megtekintésébe.

8/10

A beszélő köntös teljes adatlapja a Magyar Filmes Adatbázis (Mafab) oldalán.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr2414526524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.