Könyvkritika: Milly Johnson: Délutáni tea a Napraforgó Kávéházban (2018)
2018. augusztus 31. írta: Kata SWL

Könyvkritika: Milly Johnson: Délutáni tea a Napraforgó Kávéházban (2018)

Hiszen ezek a nők mi is lehetnénk...

Kezdjük az elején: valamiért a romantikus regényeket egy olyan sztereotípia övezi, hogy az ilyen műfajú írások csak ponyvák lehetnek. Habár ezt határozottan cáfolom, az biztos, hogy nagyon sok romantikus könyvtől vártam, hogy tökéletes nyári olvasmánnyá kiálthassam ki. A hetekben olvasottak között…

Képregénykritika: Dragonero - A sötét erőd (2018)
2018. augusztus 29. írta: P.A. Doorman

Képregénykritika: Dragonero - A sötét erőd (2018)

A taljánföldi fantasy tovább folytatódik

  Ahogyan a régi mondás tartja, az elégedett vásárló a legjobb cégér. Valami hasonlót lehet elmondani a Dragonero sorozatról is. Igazából még csak épp, hogy elkezdett beolvadni a magyar geek köztudatba ez az Olaszországból importált fantasy, de már az egyik legnagyobb…

Könyvkritika: Marlen Haushofer: A fal (2018)
2018. augusztus 28. írta: chipolino

Könyvkritika: Marlen Haushofer: A fal (2018)

„Innen nincs kiút, mert amíg létezik teremtmény az erdőben, akit szerethetek, azt szeretni fogom (…).”

Marlen Haushofer eredetileg 1968-ban megjelent regénye a sarokba küldi a kortárs disztópiák többségét, mind írásmódjában, mind gondolatiságában. Az osztrák írónő olyan modern robinzonádot alkotott, amely a monodramatikus elbeszélésmód ellenére végig fenntartja a…

Könyvkritika: Edward St Aubyn: Patrick Melrose /Nincs baj, Baj van, Van remény/ (2018)
2018. augusztus 27. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Edward St Aubyn: Patrick Melrose /Nincs baj, Baj van, Van remény/ (2018)

Ugyanolyan felkavaró darab, mint a sorozat, olyan mélyen látunk bele az angol arisztokrácia világába, ahogyan sohasem akartunk

Üres partik, tartalmatlan fecsegések, elfecsérelt életek. Erről szól a mindenki által irigyelt felső tízezer élete, amely kívülről csillogónak és gondtalannak tűnik, közelebbről nézve viszont megdöbbentően rothadt. Edward St Aubyn könyve nem szépirodalmi szempontból értékes…

Neruda postása / Il postino (1994)
2018. augusztus 26. írta: FilmBaráth

Neruda postása / Il postino (1994)

Gyönyörűen fényképezett romantikus dramedy, felejthetetlen színészi alakításokkal, jó beleveszni ebbe a sallangoktól mentes, szívzsongító sztoriba

Ki gondolná, hogy néhány metafora ekkora felfordulást tud okozni egy kis szigeten? A költészet ereje rendkívül hatásosan tud megmutatkozni ebben a lecsupaszított környezetben, miközben szembesülhetünk vele, mennyire fel tudja emelni a lelket, jókat kuncoghatunk azon, hogy mennyire kétségbe tudnak…

Bíborszín / The Color Purple (1985)
2018. augusztus 22. írta: FilmBaráth

Bíborszín / The Color Purple (1985)

Fájóan szép, de egy picit üres alkotás Spielberg fénykorából

Néger, szegény, csúnya, nő, és mégis megtalálja saját magát egy olyan korban, amikor erre nem sok esélye volt. Alice Walker Pulitzer-díjas könyvéből Steven Spielberg készített 11 Oscar-díjra jelölt filmet (sajnos egyet sem kapott meg), amely akkoriban több szempontból is…

Könyvkritika: N. K. Jemisin: A megkövült égbolt (2018)
2018. augusztus 20. írta: chipolino

Könyvkritika: N. K. Jemisin: A megkövült égbolt (2018)

„(…) nem csak egyféleképpen lehet embernek lenni.”

    N. K. Jemisin tegnap történelmet írt: A megtört föld-trilógia mindhárom kötete Hugo-díjas. A trilógia első kötetéről itt: https://smokingbarrels.blog.hu/2016/08/11/konykritika_n_k_jemisin_az_otodik_evszak a másodikról itt:…

Könyvkritika: Király Anikó: Strand, papucs, szerelem (2018)
2018. augusztus 18. írta: FilmBaráth

Könyvkritika: Király Anikó: Strand, papucs, szerelem (2018)

Ha strandra mész, ezt a könyvet ne hagyd otthon

Ez a könyv visszahozta a régmúlt balatoni nyarak emlékét, olyan gyorsan vedlettem vissza tininek a 42 évemmel olvasás közben, mint a parancsolat. Könnyed nyári romantikus kis semmiség az egész, mégsem lehet letenni, mert a főszereplő régi önmagamra emlékeztetett, a kicsit duci,…

Felelsz vagy mersz / Truth or dare (2018)
2018. augusztus 17. írta: Werewolfrulez

Felelsz vagy mersz / Truth or dare (2018)

Végső állomás újragondolva (de sajnos nem átgondolva)

A Végső állomás egy nagyon érdekes tinifilm alapkoncepciót váltott aprópénzre, amikor a halált olyan elkerülhetetlen entitásnak állította be, ami szabályszerűen vadászik az emberekre. A tinifilmek között nem teljesen egyedülálló módon azt a létállapotot próbálta megidézni, amikor a mindenben kétkedő…

Túl komolyan vesszük a játékot?
2018. augusztus 16. írta: danialves

Túl komolyan vesszük a játékot?

"Nem azért nem játszunk tovább, mert megöregszünk, azért öregszünk meg, mert nem játszunk tovább" - ez az idézet a sarokköve a Haverok harcának, amely mondanivalóját - kommersz vígjátékról lévén szó - hiba lenne agyonelemezni, mégis rendkívül izgalmas, amit ez a film…