Könyvkritika – Bettina Lemke: Ikigai (2018)
2018. november 24. írta: Fejes Valentin

Könyvkritika – Bettina Lemke: Ikigai (2018)

Térkép az Élet bonyolult útvesztőjéhez

A beszámolók alapján Okinava tényleg különleges hely lehet. Egyike bolygónk úgynevezett Kék Zónáinak, vagyis jóval magasabb életkort élnek meg, mint bárhol másutt a Földön, a teljes népességhez viszonyítva itt lakik a legtöbb százéves ember. A helyiek túlnyomó többsége idős koráig megőrzi egészségét, továbbá önálló, aktív életet élnek. Vajon számunkra is megismerhető a titkuk nyitja? Bettina Lemke szerint ennek semmi akadálya! Ehhez kezdetnek elég, ha fellapozzuk egyik legfrissebb művét, melynek címe: Ikigai.

bettina_lemke_ikigai_borito.jpg

Az iromány két nagyobb részre osztható, ezek közül természetesen a második kapta a nagyobb hangsúlyt. Az első tulajdonképpen egy rövidke összefoglaló mindarról, amit a következőkben tudni érdemes, majd ezt követik az egymásra épülő, beváltnak ígért gyakorlatok. Az író a különböző feladatok elvégeztetése révén kívánja megtalálni az olvasó személyes ikigaiját, azaz közelebb vinni őket életük értelméhez. A szerző célját kétségkívül nemesnek, kezdeményezését mindenképp példaértékűnek tartom, ennek ellenére amondó vagyok, hogy érdemes két lábbal állnunk a földön. Rohanó világunk berendezkedése korlátok közé szoríthat bennünket, gátat szabhat fejlődésünknek, ezért aztán csak körülményesen tudhatunk maradéktalanul eleget tenni az ikigai alapjainak tekintett egészséges életegyensúly alapszabályainak (lásd például a friss zöldségek és gyümölcsök beszerzését egész évben, a gyakran feszített tempót diktáló napirendünkbe iktatott rendszeres testmozgást, vagy a valóban pihentető, zavartalan alvást).

Most először kerültem olyan helyzetbe, hogy igencsak nehezemre esett megítélni egy könyvet. Mire ugyanis a végére értem, rájöttem, az tulajdonképpen nem sok újdonsággal szolgált számomra, hiszen már a kötet elolvasása előtt rátaláltam életem néhány értelmére, s a totális kiteljesedéstől pár lépés választ el csupán. Olyan emberek vesznek körül, akiket őszintén szerethetek, és ők is engem viszont. Tudom, hogy minden körülmények között számíthatok rájuk, ez pedig visszafelé ugyanúgy érvényes. Számos hobbinak hódolok, amik segítségével egy időre elszakadhatok a külvilágtól, teljesen elmerülve bennük megnyugvást érzek, közben kikapcsolódhatok. Ezek a teljesség igénye nélkül az olvasás, a rajzolás, valamint a papírhajtogatás, avagy az origami művészete. Mindemellett az utóbbi időben rengeteget köszönhetek egy igazán kivételes embernek (Fitos „Aranyember” Attilának), akivel rendszeresen osztunk meg hosszabb-rövidebb terjedelmű, őslénytani témákat érintő cikkeket a Paleotóp virtuális hasábjain. Rendkívül felemelő érzés volt, mikor idén nyáron átvehettem a Juhari Zsuzsanna-díj oklevelét. Ezáltal adta tudtunkra a szakmai zsűri, hogy a munka, melyet a tudományos ismeretterjesztés terén teszünk, megéri a fáradozást. Kell-e ennél nagyobb elismerés, őszintébb visszaigazolás?

Ám ami nekem nem igazán jelentett segítséget, másoknak még az lehet. Éppen ezért, rendhagyó módon ezúttal ki szeretném hagyni a pontszámos értékelést. Bettina Lemke útmutatóját valószínűleg sokan használhatják egyfajta térképként az Élet bonyolult útvesztőjéhez.

A könyvet a Kossuth Kiadó jóvoltából olvashattam el.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr9514389078

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.