Könyvkritika – Fehér Boldizsár: Vak majom (2018)
2018. október 22. írta: Fejes Valentin

Könyvkritika – Fehér Boldizsár: Vak majom (2018)

Regénybe bugyolált gondolatébresztő, némi tébollyal körítve

„Két bátyám van, én vagyok a legkisebb. Ők is írnak. A szüleim is írnak. Én sem úsztam meg. Az egyetlen, aki nem ír a családban, a fehér labrador retriver kutyánk.” – mutatkozik be honlapján Fehér Boldizsár, a Vak majom című regény szerzője. A Magvető Könyvkiadó gondozásában nemrég megjelent könyvétől azt reméli, hogy mélyebb benyomást fog tenni másokban, mint azt zenészként, teniszezőként vagy bármixerként valaha is sikerült.

feher_boldizsar_vak_majom_borito.jpg

A huszonhét éves főszereplő a Forbes magazin címlapjáról köszön vissza olvasói számára, hiszen az AESDORC médiabirodalom vadonatúj tulajdonosaként a legfiatalabb milliárdossá vált. Mielőtt azonban azt gondolnánk, milyen szívesen helyet cserélnénk vele, bölcsebb lenne megismerni rövidke múltját, legalább nagy vonalakban. Kicsiny családjának széthullása örök nyomot hagyott benne, együgyű apjától elvált édesanyja egy görög pénzeszsák karjaiban lelt rá az örök boldogságra. Saját elmondása alapján valószínűleg ő az egyetlen e széles világon, akinek az esküvői ceremóniája tovább tartott a házasságánál. S ha mindez nem lenne elég, az egészet frissen átvett, a lehető legrosszabb emberekre bízott cége tönkretétele koronázza meg. Nyakig ül tehát a pácban, ezért menekülőre fogja – letartoztatása elkerülése érdekében az egyetlen megoldást abban látja, ha magát idegennek kiadva vesz részt a Francia Szépirodalmi Társaság díjátadóján. Eképp jut el végül a párizsi La Régence hotelba.

Az ötcsillagos szállóban vegyes társaság próbálja kipihenni fáradalmait: Svájc franciaországi helyettes nagykövetét, világhírű izraeli-argentin zongoraművészt, versenytáncosokat, valamint plasztikai sebészt ugyancsak találhatunk köreikben. Gondtalan mindennapjaikat két ismeretlen, név szerint Rudolf Hürlimann és Hans Fritzenwanker Nobel-díjas professzorok zavarják meg. A tudósok váratlan bejelentést tesznek az étkezőben összegyűltek előtt: ebéd után, tizennégy óra magasságában kezdetét veszi egy kísérlet, mely természetesen teljesen törvényes, ám többet nem árulnak el róla. A vendégek persze rögtön találgatni kezdenek, és eszementebbnél őrültebb ötletekkel rukkolnak elő lehetséges magyarázatokként. Légből kapott téveszmék lennének ezek csupán, esetleg logikusan következtetnek az itt-ott fellelhető jelekből? A sztori végére minden kiderül, de nem mindenki derül majd…

Életre szóló kalandja során főhősünk tapasztalatokkal alig rendelkező suhancból felelősségteljes férfivá érik, miközben részletesebben szembesülhetünk a sorsát befolyásoló, a múltjában gyökerező tényezőkkel. Az elvileg racionálisan gondolkodó vendégek sokszor képtelen reakciói a filozofikus szállal ötvözve teszik érdekessé a humorral jócskán fűszerezett, bár hangulatát tekintve néhol kissé nyomasztó, röpke olvasmányt.

Fehér Boldizsár első regényét üde színfoltnak tartom a hazai palettán, a Vak majom valóban párját ritkító alkotás. Ezúton is szeretném biztatni a szerzőt további művei megírására!

10/10

A könyvet a Magvető Könyvkiadó jóvoltából olvashattam el.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr5614307321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.