Könyvkritika – Steve Alten: Meg – Az őscápa (2018)
2018. október 15. írta: Fejes Valentin

Könyvkritika – Steve Alten: Meg – Az őscápa (2018)

Mélyből támad a prehisztorikus rettenet!

Sokan nem tudhatják, hogy az idén nyáron mozikba került Meg – Az őscápa tulajdonképpen egy könyvadaptáció. Az alapjául szolgáló kötetet külföldön régóta ismerik, a magyar fordítás azonban csak nemrég, a Cartaphilus Könyvkiadónak köszönhetően öltött testet. Szerzője, Steve Alten a valaha élt legnagyobb ragadozó halat helyezte története középpontjába.

steve_alten_meg_az_oscapa_borito.jpg

Jonas Taylor a legjobb mélytengeri pilótaként széles körben vívott ki magának tiszteletet és elismerést, ám ragyogó karrierjének egy tragikus baleset vetett véget. Miután leszerelték, úgy döntött, hogy a tengeri őslények tanulmányozásának szenteli élete hátralevő részét.  Egy nap a Tanaka Óceánkutató Intézet feje, Masao kér tőle segítséget – régi barátja korábban szerzett tapasztalatait kulcsfontosságúnak tartja a Mariana-árok közelében működésképtelenné vált adatgyűjtő szondák titokzatos ügyének felgöngyölítésében. Az időközben paleontológussá avanzsálódott exkatona nyomozása során szörnyű titkokra bukkan, legrosszabb rémálma lassanként megelevenedni látszik… A baj pedig sosem jár egyedül, így Jonas nemcsak múltjának árnyaival kénytelen szembenézni, sanyarú sorsát magánéleti gondjai tovább nehezítik.

Hosszú évmilliók után a gigantikus fenevad elszabadul: a bálnák és kardszárnyú delfinek tucatjai, majd a hullámokat meglovagoló szörfösök mellett a kisebb-nagyobb hajók legénysége mind feneketlennek tűnő bendőjében végzik be földi pályafutásukat. Meglepődve tapasztaltam ugyanakkor, hogy előzetes elképzeléseim ellenére a néhol klisés sztori eléggé elszórakoztatott, ezenkívül az író sikeresen egyensúlyba hozta a vérgőzös bestia tombolásának leírását a szereplők között kibontakozó drámával. Negatívumként a tudományos hitelességet róhatnám fel, bár ezzel kapcsolatban mindig vegyes érzések fognak el. Egyrészt az ilyen jellegű könyveknél nem feltétlenül szükséges teljes mértékben ragaszkodni a valósághoz vagy a kutatási eredményekhez, másfelől viszont a Steven Spielberg rendező nevével fémjelzett, 1993-ban debütált Jurassic Park ékes példaként bizonyíthatja ennek ellenkezőjét. Ha a filmes stáb tagjai és a valódi szakemberek összefognak, közreműködésük eredménye valami igazán maradandó alkotás lehet.

A nyomokban horrorelemeket tartalmazó regény rejtélyes lezárásának természetesen jó oka van. Steve Alten egész kis univerzumot épített kedvenc gyilkológépei köré, de nem sok esélyt látok arra, hogy a folytatások a jövőben nálunk is megjelennek majd.

8/10

A könyvet a Cartaphilus Könyvkiadó jóvoltából olvashattam el.

A bejegyzés trackback címe:

https://smokingbarrels.blog.hu/api/trackback/id/tr6914294089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fejes Valentin 2018.10.15. 07:15:32

Ha valakit esetleg érdekelne, milyen lehetett a megalodon a valóságban - íme, egy hosszabb összefoglaló: paleotop.blog.hu/2018/08/13/az_orias_oscapa_vedelmeben

BigSam 2018.10.15. 12:13:06

Kis pontosítás, 1997-ben jelent meg magyarul, MEG, a Jurassic cápa címen.

Fejes Valentin 2018.10.15. 13:45:05

@BigSam: Azt én is láttam a Molyon, viszont még nem olvastam, így fogalmam sincs, hogy különbözik-e a két kiadás egymástól. A korrekció ettől függetlenül jogos, szóval köszönöm!

Kolompár Magneto 2018.10.15. 14:59:58

Ki a franc olvas ilyeneket?

BigSam 2018.10.15. 15:03:47

@Fejes Valentin: A '97-es eredeti kiadást (Meg: A Novel of Deep Terror ) fordították le még abban az évben tudomásom szerint és abból készült most a film.